← Vissza

news.bsdnet.hu

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Divany 2026-06-26 20:00
Képzeljünk el egy völgyet a cseh erdők mélyén, ahol a neobarokk kolonnádok alatt elegáns hölgyek és fenséges uralkodók sétálnak, miközben a pavilonokból finom ásványvíz csobogása és halk komolyzene szűrődik ki. Ez nem egy kosztümös történelmi film díszlete, hanem a cseh korona igazi ékköve: Marienbad (mai hivatalos nevén Mariánské Lázně). A német határtól alig tizenöt kilométerre fekvő festői kisváros az 1800-as évek végén és a 20. század elején élte aranykorát, amikor a világ politikai, kulturális és társasági elitje itt adta egymásnak a kilincset. Ebben a városban a történelem legbefolyásosabb férfijai nemcsak a testi felüdülést keresték, hanem gyakran a szívüket – és olykor a józan eszüket is – teljesen elveszítették . Nehéz elhinni, de ahol ma grandiózus paloták, luxusszállók és gondosan nyírt, kilométeres parkok húzódnak , ott kétszáz évvel ezelőtt még egy lakatlan, vadregényes és kifejezetten mocsaras erdőség terült el . Bár a helyi források gyógyhatását a környékbeli szerzetesek már a középkorban ismerték – sőt, I. Ferdinánd király már 1528-ban megvizsgáltatta a vizek sótartalmát –, a terület kiépítése a 18. század végéig váratott magára. A város megszületése egy lázadó apátnak, Karel Kašpar Reitenbergernek köszönhető , aki a Teplá kolostor orvosának, Dr. Josef Nehrnek a kutatásaira alapozva lecsapoltatta a mocsarakat, és elrendelte az első fürdőépületek és parkok kialakítását. Az apát annyira hitt a projektben, hogy a kolostor szinte teljes vagyonát a modern fürdőváros felépítésére költötte . Ezzel azonban úgy kivívta rendtársai haragját a feleslegesnek hitt pénzszórás miatt, hogy büntetésből egészen Tirolig száműzték. Reitenberger már nem láthatta, hogy az általa megálmodott „szentély” alig néhány évtized alatt Európa legfelkapottabb és legfényűzőbb uralkodói pihenőhelyévé vált . Marienbad romantikája és különleges atmoszférája valósággal megbabonázta a kor művészeit. Frédéric Chopin olyannyira imádta a várost, hogy szerelmi ügyei állandóan ide láncolták (emlékét ma is egy nagyszabású, minden év augusztusában megrendezett nemzetközi zenei fesztivál őrzi). De senki sem veszítette el annyira a fejét a cseh források mellett, mint a német irodalom óriása, Johann Wolfgang von Goethe . A költőfejedelem már idős emberként, 71 évesen érkezett először Marienbadba , hogy köszvényét és egyéb nyavalyáit kúráltassa. A helyi „ásványvizek” azonban nemcsak a testi egészségét adták vissza, hanem a vad, fiatalkori szenvedélyét is. Itt ismerkedett meg a mindössze 17 esztendős Ulrike von Levetzow-val . A plátói, ám annál emésztőbb szerelem teljesen lángra lobbantotta az idős zsenit. Goethe odáig merészkedett, hogy 74 éves korában – barátja, III. Frigyes Vilmos porosz király közvetítésével – hivatalosan is megkérte a fiatal lány kezét . A család finoman, de határozottan elutasította a kérőt, a csalódott és összetört szívű Goethe pedig elhagyta a várost, és bánatában megírta a világirodalom egyik legszebb és legfájdalmasabb szerelmes művét, a Marienbadi elégiát . Nem Goethe volt az egyetlen híresség, aki a városban kereste a fiatalság forrását. VII. Edward angol király valóságos második otthonának tekintette Marienbadot , és évente több hónapot töltött el itt. A kissé korpulens, életművész uralkodó azzal a nem titkolt szándékkal érkezett a cseh gyógyhelyre, hogy az itteni orvosok segítségével végre lefogyjon. A projekt azonban rendszeresen kudarcba fulladt: VII. Edward ugyanis a szigorú diéta mellett sem volt hajlandó lemondani a napi többszöri, tízfogásos uralkodói lakomákról . A király a sikertelen fogyókúra ellenére is imádta a helyet. Rendszeresen vett helyi ásványvizes kádfürdőket, hatalmasakat sétált, golfpályát alapított, és nem mellesleg diplomáciai találkozókat is szervezett a pavilonok árnyékában – többek között I. Ferenc József osztrák császárral és magyar királlyal is itt tárgyalt . Marienbad titka a mai napig a föld mélyéből feltörő negyven különböző, jéghideg ásványvízforrásban rejlik , amelyek kalciumban, magnéziumban és vasban rendkívül gazdagok. Az Ensana szállodalánc történelmi épületeiben (mint például a neoreneszánsz stílusú Nové Lázně-ban, ahol a csodálatos, 1896-ban épült eredeti Római Fürdő található ) a vendégek ma pontosan ott fürödhetnek, ahol egykor az uralkodók . A legkülönlegesebb helyi kezelés azonban nem a vízhez, hanem a gázhoz kapcsolódik: a Mária-forrásból feltörő tiszta, ritka, természetes szén-dioxid gázt úgynevezett „ száraz gázfürdőként ” alkalmazzák. A pácienseket derékig egy speciális zsákba zárják, amelyet megtöltenek ezzel a gázzal. A bőrön át felszívódó szén-dioxid bizonyítottan élénkíti a vérkeringést, optimalizálja a vérnyomást, és a helyi legendák szerint – amit VII. Edward és a többi korabeli nőcsábász is igazolhatott volna – jelentősen fokozza a nemi hormonok termelődését is . Ha valaki szeretne kiszakadni a szürke hétköznapokból , és egy olyan helyen pihenni, ahol Thomas Alva Edison, Franz Kafka, Richard Wagner vagy éppen Alfred Nobel is sétálgatott, Marienbad neobarokk kolonnádjai és romantikus erdői ma is pont ugyanolyan fenségesen várják a látogatókat, mint az aranykorban. Kapcsolódó: Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ Elveszett harmónia Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől. Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában! hirdetés
Eredeti cikk megtekintése →