Meglepő dolgot mutatott a NASA műholdja a pusztító cunamiról

2025 júliusának végén 8,8-as magnitúdójú földrengés pattant ki az oroszországi Kamcsatka-félsziget közelében. A rengés a Kuril–Kamcsatka szubdukciós zónában történt, ahol az egyik tektonikus lemez a másik alá bukik. Az esemény a Csendes-óceán egészére kiterjedő cunamit indított el, amelyet a NASA és a francia űrügynökség közös műholdja, a SWOT különleges részletességgel figyelt meg. A SWOT, vagyis a Surface Water Ocean Topography műholdat eredetileg a Föld felszíni vizeinek vizsgálatára bocsátották fel. Folyókat, tavakat és óceáni jelenségeket is képes követni. Most azonban egy ritka eseményt rögzített: egy nagyobb földrengés által kiváltott cunamit. A kutatók a műhold adatait a Csendes-óceánon elhelyezett DART-bóják méréseivel vetették össze. Ezek a bóják a tengerszint apró változásait érzékelik, és fontos szerepük van a cunamiriadókban. A megfigyelések egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a cunami nem egyetlen, egyszerű hullámként haladt. A hullámok szétterjedtek, szétszóródtak, és kölcsönhatásba léptek egymással. A kutatók sokáig úgy hitték, hogy a cunamik megtartják az alakjukat a hosszú útjuk során. A SWOT adatai viszont megmutatták, hogy a hullám különböző részei valójában eltérően viselkednek. Ezt a számítógépes szimulációk is megerősítették. Azok a modellek egyeztek leginkább a műholdas adatokkal, amelyek számoltak a hullámok formájának változásával. Úgy tűnik tehát, hogy a korábbi előrejelzésekből hiányzott egy fontos tényező. A kutatók a hullámok mozgásából következtettek vissza a földrengés tulajdonságaira. Az elemzés szerint a törésvonal jóval délebbre nyúlhatott, mint hitték: A Kuril–Kamcsatka régió régóta veszélyes zóna: egy 1952-es, 9,0-s rengés után hozták létre a globális védelmi rendszert. A friss eredmények szerint a műholdas adatok létfontosságú többletinformációt adnak a hagyományos mérőbóják mellé. A kutatók remélik, hogy az űrből végzett mérésekkel a jövőben értékes perceket nyerhetnek a katasztrófák előtt. A NASA felfedezéséről a The Seismic Record című szakfolyóirat számolt be.