● news.bsdnet.hu

Hat év után hivatalosan is véget ért Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet előbb a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt tartott fenn az állam. A rendkívüli jogrend megszűnésével számos korábbi kormányrendelet törvényi szintre emelkedett, több fontos intézkedés azonban továbbra is érvényben marad. A döntés egy korszak lezárását jelenti a magyar belpolitikában. Nagy Levente Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az interneten elérhető nemzeti jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulása napján jelentette be, hogy éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború miatt. Az országgyűlés azóta több alkalommal,legutóbb 2025 őszén hatalmazta fel a kormányt, hogy 180 nappal, 2026. május 13-ig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet. A Tisza Párt győzelmét hozó április 12-i választás után Magyar Péter pártelnök – azóta miniszterelnök – először azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól, hogy hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet május 31-ig annak érdekében, hogy legyen idő a jogszabályok módosítására. Végül erre nem került sor, hanemaz országgyűlés május 9-i alakuló ülésénelfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt. A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba. A jogszabály – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg. A törvény egyebek mellett november 30-ig fenntartja azt a rendelkezést, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók, illetve sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók pedig 2027. június 30-ig részesülhetnek fizetési moratóriumban a hitelszerződéseik után. Törvényi szintre emelkedett az módosítás, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását. Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is: literenként legfeljebb 595 forintos áron adhatják a benzinkutakon a 95-ös benzint, illetve legfeljebb 615 forintért a gázolajat. A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg. A januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították. A törvény szerint július 1-jétől továbbra 0 százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan időre. A törvény általános érvényű követelményként deklarálja, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megelőzze egyebek mellett a kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése, tudatmódosító anyaggal visszaélés az üzlet területén történő elkövetését. A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás. Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszánhirdetett veszélyhelyzetet, amely 2022. június 1-jén szűnt meg. Az alaptörvény három különleges jogrendi esetet rögzít: a hadiállapotot, a szükségállapotot és a veszélyhelyzetet. Mindhárom esetben a kormánynak van rendeletalkotási joga. A szabályok szerint a kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdethet ki veszélyhelyzetet harminc napra. A kormány a veszélyhelyzetetaz országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. (MTI) háborús veszélyhelyzet