● news.bsdnet.hu

A kiadvány a 2020-2025-ös időszakot fogja át, a legfrissebb éves adatok 2024-esek (kiegészítve a 2025. január 1-jei teljes népesség adataival). A hivatkozott összefoglalóban bemutatott adatokat, változásokat – az Eurostat kapcsolódó adatbázisa alapján – elemzésemben összetevőire bontom, a következők szerint: A teljes népességváltozás (a továbbiakban: TNV) meg kell, hogy egyezzen a január 1-jén mért népességadatok különbségével, és az esetek többségében ez így is van. Előfordul azonban (a vizsgált öt évben is), hogy adott országban egy-egy évben a TNV eltér attól, ami a január 1-jei adatból következne, így erre ki is fogok majd térni. Ahogy azt a Portfolio-s összefoglaló is kiemelte, Kelet-Közép-Európa legtöbb országában – így Magyarországon is – csökkent a népesség a vizsgált öt évben, miközben az EU lakossága 3,72 millió fővel gyarapodott. (A TNV szerint 3,98 millióval.) A legnagyobb arányú növekedést olyan kis országokban mérték, mint Málta, Ciprus és Luxemburg, de jelentős volt a gyarapodás Írországban, Spanyolországban, Hollandiában és Portugáliában is. Ha az abszolút létszámot nézzük, akkor a legnagyobb bővülés Spanyolországban volt (1,81 millió fő, ami közel fele az EU teljes nettó növekedésének), majd Franciaország, Hollandia és Írország következik. A sort mindkét esetben Lengyelország zárja, brutális demográfiai zuhanással – a csökkenés 1,48 millió fő, a 2020 elején mért népesség közel 4 százaléka. Nézzünk be most a számok mögé! Az alábbi ábrán egyszerre ábrázoltam a természetes népességváltozást, a nettó migrációt és a teljes népességváltozást. Bár a kisebb országok TNV-mutatójának felbontása ezen a képen nem érzékelhető, a nagyobb országok esetében jól látható a mintázatok különbsége. Hasonló képet mutat, de a kisebb országokat is láthatóvá teszi az alábbi ábra, amelyen a fenti mutatókat ezer főre vetíti (pl. az ezer főre eső természetes népességváltozást, annak ún. nyers rátájaként), kiküszöbölve ilyen módon az eltérő népességszámból fakadó különbségeket. A nagyobb országok hasonló képet mutatnak, mint amilyet az előbb láthattunk. A legnagyobb arányban növekvő népességű három kis ország esetében látható, a fő tényező itt is a migráció volt. Cipruson és Luxemburgban – Írországhoz hasonlóan – pozitív természetes népességváltozáshoz adódott hozzá a nettó migráció nyers rátája, míg Máltán szinte csak ez utóbbiból fakadt a növekmény. A TNV nyers rátája csupán hat országban volt pozitív (az élen Írországgal, amelyet Ciprus és Luxemburg követ, megelőzve Svédországot, Franciaországot, Máltát és Dániát), vagyis migráció nélkül csak féltucat országban növekedett volna a népesség. Az EU átlagos csökkenése 1,3 százalék volt, közel a 15. helyen lévő spanyol értékhez. Magyarország a 20. helyen volt a természetes népességváltozásban, 2,5 százalékos csökkenéssel. Mögöttünk Olaszország, Görögország, Románia, Horvátország, Litvánia, Lettország és Bulgária zárta a sort. A nettó migráció nyers rátája Máltán, Luxemburgban, Cipruson, Litvániában és Írországban volt a legnagyobb, akiket Portugália, Spanyolország és Csehország követ. A ráta Horvátország, Románia, Lettország, Görögország, Szlovákia és Lengyelország esetében volt a legalacsonyabb. Miért fontos mindezt kiemelni? Ha csak a teljes népesség változását néznénk, azt gondolhatnánk, hogy a régi tagországok sikeresebbek a demográfiai folyamatok kezelésében, a rendszerváltott közép-kelet-európai országok pedig jelentős elmaradásban vannak e téren. Holott, mint látjuk, a kép ennél árnyaltabb. Az északi országokban – Finnországot leszámítva, de hozzá értve az EU-n kívüli Norvégiát és Izlandot is – valóban kedvezőbb a természetes népességváltozás, ahogy Franciaországban vagy Írországban is, bár csökkenő trenddel. Migráció nélkül számolva ugyanakkor a mezőny első felében találjuk Szlovákiát, Csehországot és Szlovéniát is (enyhe csökkenéssel), amelyek nem csak a nagy déli országokat (Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország) előzik meg, hanem Finnországot és Németországot is. És bár a természetes népességváltozást tekintve a rangsort valóban öt térségbeli ország zárja, de Olaszországot és Görögországot Észtország, Lengyelország és Magyarország is előzi. A TNV-ben, illetve annak nyers rátájában Spanyolország és Málta extrém mértékben köszönheti első helyét a migrációnak, de Hollandia, Portugália, Belgium, Ausztria, Finnország és Németország is csak a masszív bevándorlásnak köszönheti, hogy nem a fogyatkozó népességű országok között vannak. Az EU egészét tekintve a közel 4 milliós népességnövekedést 6 milliós természetes fogyás és 10 milliós nettó migráció eredményezte a vizsgált öt évben. A csökkenő születésszámból fakadó természetes népességfogyás tehát nem speciálisan közép-kelet-európai jelenség, hanem az EU döntő többségét – előrejelzések szerint rövidesen egészét – érintő kihívás. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images