● news.bsdnet.hu

Tavaly októberben Emmanuel Macron francia elnök Koppenhágában állt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mette Frederiksen dán kormányfő, valamint Európa 28 legnagyobb vállalatának vezetői mellett. A koppenhágai versenyképességi csúcstalálkozón vettek részt, amelynek célja egyértelmű volt: azt vitatták meg, hogyan maradhat versenyképes Európa az egyre kiélezettebb versennyel jellemezhető világgazdaságban. Macron a kihívást összefoglalva jól írta le akkor a helyzetet : „Pontosan tudjuk, mit kell tennünk. Ez egyértelműen szerepel a Letta-, illetve a Draghi-jelentésben és más dokumentumokban. Most az a kérdés, hogyan valósítsuk ezt meg… Gyorsan kell lépnünk. Szeretném ezt kihangsúlyozni, mert számomra az év vége rendkívül fontos ennek a programnak a megvalósítása terén.” Macronnak igaza volt, és megállapítása ma is érvényes. Európa valóban tudja, mit kell tennie. A csúcstalálkozót megelőző évben Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is éles figyelmeztetést fogalmazott meg Európa versenyképességével kapcsolatban. A témáról szóló jelentésének számos fontos megállapítása között szerepelt az a következtetése is, hogy Európában évi mintegy 800 milliárd euró (928 milliárd dollár) értékű beruházási hiány mutatható ki. Azóta az Európára nehezedő nyomás csak fokozódott. Az amerikai protekcionizmus erősödik. A kínai verseny egyre élesebbé válik. A biztonsági fenyegetések egyre közelebb kerülnek az európaiak mindennapi életéhez. Ugyanakkor Európa továbbra is lassú engedélyezési eljárásokkal, széttagolt szabályozási környezettel és a saját egységes piacán belüli akadályokkal nehezíti a helyzetét. Európa nem engedheti meg magának, hogy továbbra is elodázza a problémákat. A jó hír az, hogy az európai vállalatok készek elkötelezni magukat a megoldás részeként. Ez volt a koppenhágai versenyképességi csúcstalálkozón bemutatott koppenhágai vállalás (Copenhagen Pledge) alapgondolata. A nyilatkozatot aláíró 28 cég vállalta, hogy 2030-ig átlagosan 50%-kal növeli európai beruházásait , feltéve, hogy az európai döntéshozók végrehajtják a versenyképesség és a biztonság megerősítéséhez szükséges reformokat. Az olyan globális vállalatok, mint az Airbus, a Siemens, az SAP, a Thales, a Saab és a Novo Nordisk, készek többet fektetni Európa jövőjébe. A befektetések azonban csak akkor hozhatnak eredményt, ha termékeny talajra hullanak. A tőke nem fogja automatikusan megerősíteni Európát pusztán azzal, hogy rendelkezésre áll. A megfelelő feltételek hiányában Európa azt kockáztatja, hogy elszalaszt egy történelmi lehetőséget. Az európai vállalatoknak egyszerűbb szabályokra, gyorsabb engedélyezési eljárásokra, megfizethető energiára, erősebb infrastruktúrára és egy teljes mértékben működőképes egységes piacra van szükségük. Éppen ezért a koppenhágai vállalás nem csupán beruházási kötelezettségvállalásokat tartalmaz, hanem az európai versenyképesség felszabadításához ajánlott politikai reformok konkrét vázlatát is. E javaslatok közül sok visszaköszön a Draghi-jelentésben is, amely arra sürgette az európai vezetőket, hogy egyszerűsítsék a szabályozást, csökkentsék a jelentéstételi terheket, ösztönözzék az innovációt és erősítsék Európa képességét arra, hogy a vállalkozások határokon átnyúló növekedhessenek. A koppenhágai csúcstalálkozó óta történt európai lépések azonban csalódást keltőek. Egy új versenyképességi mutató szerint a 35 kulcsfontosságú kezdeményezés közül mindössze négyet fogadtak el hivatalosan. Eközben 21 kezdeményezés továbbra is a kidolgozás korai szakaszában rekedt, így ezek még nem képesek csökkenteni a szabályozási terheket, mérsékelni a megfelelési költségeket, illetve új beruházásokat vonzani. A politikai ambíciók és a szakpolitikai reformok közötti szakadék továbbra is túl nagy. Még ott is, ahol előrelépés történt, továbbra is kihívások állnak előttünk. A négy elfogadott kezdeményezés közül három az egyszerűsítésre összpontosít, de az új és következetlen követelmények továbbra is ellensúlyozzák a vállalkozások számára elért előnyök nagy részét. Európa nem azt szenvedi meg, hogy nem készül elég jelentés vagy stratégia, hanem azt, hogy ezeket nem megfelelően hajtják végre. A legfontosabb feladat egyértelmű: Európának végre be kell fejeznie az egységes piac létrehozását, és meg kell erősítenie azt. Abszurd, hogy az európai vállalatok a világ legnagyobb kereskedelmi blokkján belül még mindig nemzeti akadályokkal, széttagolt jogalkalmazással és eltérő adminisztratív követelményekkel szembesülnek. Egy olyan időszakban, amikor minden irányból erősödik a külső nyomás, Európának nem szabad tovább engednie, hogy a belső széttagoltság és a nemzeti érdekek megkössék a kezét. A mai világban sok olyan dolog van, amire Európának nincs közvetlen ráhatása – kezdve a háborúktól és a geopolitikai instabilitástól a globális kereskedelmi feszültségekig. De Európa eldöntheti, hogy azt akarja-e, hogy a vállalatok 27 különböző rendszer útvesztőiben történő eligazodással töltsék az idejüket, amikor az innováció erősítésével is foglalkozhatnának és növelhetnék beruházásaikat szerte a kontinensen. A vállalkozások továbbra is készek hozzájárulni Európa megerősítéséhez. A dán kereskedelmi és iparkamara (Dansk Industri) vállalati felmérésnek friss adatai egyértelmű szemléletváltást mutatnak: a dán cégek egyre inkább biztonságos menedékként tekintenek Európára egy bizonytalan világgazdasági környezetben. Az Egyesült Államokba irányuló dán befektetések 2019 óta 170%-kal nőttek , míg az EU-országokba irányuló befektetések nagyrészt stagnáltak. Most azonban a vállalatok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy fokozzák gazdasági jelenlétüket Európában. Ez a változás nagy jelentőséggel bír. Azt mutatja, hogy a vállalatok szívesebben fektetnek be az otthonukhoz közelebb eső piacokon, ha a feltételek stabilak és kiszámíthatók. Egyben megerősíti azt, hogy Európának egyedülálló lehetősége van olyan beruházások vonzására, amelyek egyébként máshová kerülnének. Európának készen kell állnia arra, hogy tárt karokkal fogadja ezeket a beruházásokat. A vállalatok készek elősegíteni egy erősebb Európa felépítését, amely képes ellenállni a külső nyomásnak és biztosítani a jövőbeli jólétet. Az európai vezetőknek azonban politikai bátorsággal és gyors cselekvéssel kell viszonozniuk ezt az elköteleződést. Már tudjuk, mit kell tenni. Copyright: Project Syndicate, 2026. www.project-syndicate.org Lars Sandahl Sørensen A Dansk Industri (a dán kereskedelmi és iparkamara) vezérigazgatója. Címlapkép forrása: EU