Pánik a médiában: tényleg emberi haj kerülhet a gyorsételekbe?
Mediapiac
2026-06-27 16:00
Emberi hajból származó összetevő a gyorsételekben? A közösségi médiában újra felrobbant egy hajmeresztő pletyka egy népszerű almás pitéről, amelyben valóban szerepel egy vitatott tésztakondicionáló aminosav. A tényellenőrzők szerint azonban egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az adalék emberi hajból származna.
Újra felbukkant egy régi, bizarr élelmiszeripari pletyka a McDonald’s almás pitéjéről: közösségi médiás bejegyzések szerint a gyorsétteremlánc desszertje olyan L-ciszteint tartalmazhat, amelyet emberi hajból vonnak ki. A Snopes tényellenőrző oldal vizsgálata szerint azonban nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a McDonald’s almás pitéiben valóban emberi hajból származó összetevőt használnának.
A téma azután kapott új lendületet, hogy a McDonald’s bejelentette: Amerika 250. születésnapjának megünneplésére 2026 júniusában visszahozza klasszikus, sült almás pitéjét. A lánc 1992-ben cserélte le a korábbi sült változatot egy sütőben készült verzióra.
A bejelentés után több közösségi médiás felhasználó azt kezdte állítani, hogy a McDonald’s almás pitéiben található L-cisztein emberi hajból származik. Egy X-bejegyzés például azt írta, hogy aki ilyen pitét eszik, az „emberi hajat eszik” . A poszt arra hivatkozott, hogy a McDonald’s amerikai ügyfélszolgálata állítólag korábban megerősítette egy vegán szervezetnek: az almás pitékben lévő L-cisztein disznószőrből, emberi hajból vagy baromfitollból származhat.
A Snopes vizsgálata ennél óvatosabb következtetésre jutott. A tényellenőrző oldal azt írta: nem talált meggyőző bizonyítékot sem az állítás igazolására. Vagyis az bizonyítható, hogy a McDonald’s amerikai összetevőlistája szerint az almás pite tartalmaz L-ciszteint, de az nem igazolt, hogy ez emberi hajból származna.
A McDonald’s amerikai weboldalán az almás piték összetevői között valóban szerepel az „L-cisztein”, mégpedig tésztakondicionálóként. Ez az anyag az élelmiszeriparban gyakran használt aminosav, amely a tészta állagának javítására szolgál. A vállalat amerikai oldalain ugyanakkor a Snopes nem talált olyan magyarázatot, amely megjelölné az L-cisztein pontos eredetét.
Érdekesség, hogy a McDonald’s brit oldalán ennél egyértelműbb megfogalmazás szerepel. Az Egyesült Királyságban működő éttermekre vonatkozó tájékoztatás szerint amennyiben a vállalat bármely élelmiszerében L-ciszteint használ, az nem hajból és nem állati eredetű forrásból származik.
A pletyka egyik forrása a Vegetarian Resource Group nevű, veganizmust népszerűsítő szervezet korábbi beszámolója. A csoport 2009-ben azt írta, hogy a McDonald’s egy szóvivője szerint a vállalat almás és meggyes pitéiben állati eredetű L-ciszteint használtak, nem emberi eredetűt. 2025-ben ugyanennek a szervezetnek egy beszámolója már arról szólt, hogy egy telefonos ügyfélszolgálati képviselő szerint az összetevő „disznószőrből, emberi hajból vagy baromfitollakból” származhat.
A Snopes megkereste a Vegetarian Resource Groupot is. Jeanne Yacoubou, a szervezet kutatási igazgatója azt válaszolta, hogy a 2025-ös telefonhívás valóban megtörtént, de dokumentációt nem tudott bemutatni róla. A szervezet tehát állítja, hogy elhangzott az információ, de ennek írásos vagy ellenőrizhető bizonyítékát nem közölte.
Az L-cisztein önmagában nem különleges vagy ritka élelmiszeripari anyag. A National Library of Medicine által ismertetett tudományos háttér szerint fehérjetermelő aminosavról van szó, amely természetes módon megtalálható emberekben és állatokban is, különösen hajban, körömben és bőrben. Felhasználják a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, az állati takarmányokban és a kozmetikai iparban is.
Az L-cisztein előállítására többféle módszer létezik. Előállíthatják laboratóriumi úton, de ipari környezetben korábban gyakran vonták ki olcsó fehérjeforrásokból, például állati tollakból vagy szőrből. A Snopes által idézett szakirodalom szerint a baromfitollak és az emberi haj egyaránt természetes forrásai lehetnek az anyagnak, mivel mindkettő keratint tartalmaz. Ugyanakkor egy 2018-as, a Food Chemistry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az iparban az L-cisztein jelentős részét állati eredetű anyagokból, például baromfitollakból nyerik ki.
Az Európai Unióban ráadásul külön tiltás vonatkozik az emberi hajból származó L-ciszteinre. Egy 2000-es uniós dokumentum szerint az L-cisztein-hidroklorid vagy annak monohidrátja esetében emberi haj nem használható forrásként. Ez részben magyarázhatja, hogy a McDonald’s brit oldalán miért szerepel egyértelműbb tájékoztatás az összetevő eredetéről.
A Snopes összegzése alapján tehát a közösségi médiában terjedő állítás jelenlegi formájában félrevezető.
A közösségi médiában terjed egy fotó, amelyen állítólag egy McDonald’s-alkalmazott látható, amint egy ételkészítő állomáshoz van láncolva munka közben. A képen három dolgozó látszik egy gyorséttermi konyhában, az egyikük bokáján pedig egy fekete-narancssárga szíj és egy fémlánc látható, amelyet lakattal rögzítettek az állomáshoz.
Ha ez igaz, akkor az világbotrány – Felháborító fotó terjed a közösségi médiában, de vélhetően csak a szokásos vakriasztás