● news.bsdnet.hu

A Szovjetunió elleni hadműveletben Hitler és tábornokai csak két ország, Románia és Finnország „aktív részvételével” számoltak. A német katonai vezetés köreiben ugyan felmerült Magyarország csatlakozásának a lehetősége is, Hitler azonban ismételten és határozottan elzárkózott ez elől. Álláspontja valószínűleg azzal magyarázható, hogy tisztában volt a magyar hadsereg felszerelésének hiányosságaival, és még inkább azzal, hogy a honvédség igénybevétele esetén a magyar vezetés további revíziós igényekkel lépett volna fel. A román olaj és katonai erő miatt ezt különösen Erdély esetében tartotta volna zavarónak, de Szlovákiát sem akarta maga ellen fordítani. A németbarát magyar katonai vezetők ezért azt tervezték, hogy a német hadvezetéssel együttműködve szabadcsapatot állítanak fel az önként jelentkező magyarországi német nemzetiségű fiatalok közül. A szovjet fronton aratott német győzelmek megünneplésére rendezett, 1941. június 25-i villásreggelin fel is kérték Kurt Himer tábornokot a felállítandó alakulat vezetésére. A terv azonban nagyon gyorsan, már a következő napon értelmét vesztette, ugyanis 26-án olyasmi történt, ami az egész ország hadba lépésére megfelelő indoknak látszott: repülőtámadás érte Kassát és a Kőrösmezőről Budapest felé tartó gyorsvonatot. Sárgára festett orosz gépek A Rahó térségében fekvő Tiszaborkút vasútállomását elhagyó vonatszerelvényt három szovjet vadászgép vette géppuskatűz alá 12 óra 10 perckor. A támadásnak egy halálos áldozata lett; néhányan megsebesültek. A támadók feladatukat túlteljesítő vagy az országhatárt nem pontosan érzékelő felderítők voltak, akik már korábban is berepültek magyar területre. Rahó ugyanis mintegy 20 kilométerre feküdt a szovjet–magyar és mintegy 30 kilométerre a román–magyar határtól. A Kassát támadó három bombázógép – amelyek 13 óra 10 perckor érkeztek a szlovák–magyar határtól néhány kilométerre fekvő város légterébe – viszont 29 darab, 100 kilogrammos bombát dobott le. Találat érte a Postapalotát, a közeli tüzérlaktanyát és néhány környékbeli lakóházat. A támadás halálos áldozatainak száma 32 fő, a sebesülteké több tucat, egyes források szerint több mint 200 fő volt. Mire a meglepett magyar légvédelem felocsúdott, a bombaterhüktől megszabadult gépek tovarepültek, és eltűntek a felhők mögött. A légvédelmi parancsnokság 13 óra 45 perckor jelentette a vezérkarnak, hogy ismeretlen gépek bombatámadást hajtottak végre Kassa ellen, és hogy a bombarepeszeken cirill betűs jelzések láthatók. A vezérkar úgynevezett hírnaplójában e bejegyzés után a következő – dátum és forrásmegjelölés nélküli – kiegészítés olvasható: Utólag beérkezett jelentés szerint a támadó gépek sárgára festett orosz gépek voltak. Horthy gondolkodás nélkül döntött A Honvéd Vezérkar főnöke, Werth Henrik, aki a megelőző hetekben két memorandumában is amellett érvelt, hogy a várható német támadáshoz Magyarországnak feltétlenül csatlakoznia kell, minden kétely nélkül tényként fogadta el ezt a megállapítást. Bartha Károly honvédelmi miniszterrel együtt ezért azonnal a kormányzóhoz sietett, aki 14 óra körül fogadta őket. Werthhez és Barthához hasonlóan Horthy sem kételkedett a hír valódiságában, vagyis abban, hogy a támadást szovjet gépek hajtották végre. Ezért gondolkodás nélkül döntött: az 1920. évi XVII. törvénycikkben foglalt jogánál fogva utasította Werthet a légierő megtorló akciójának, valamint a legjobban felszerelt úgynevezett gyorshadtest és két másik dandár támadásának a megindítására. Egyben magához kérette Bárdossy László kormányfőt, akit tájékoztatott a döntéséről. Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményéből Bartha Károly (1884-1964) vezérezredes, honvédelmi miniszter. Ellenvetést – noha a miniszterelnök tudott Molotov szovjet külügyi népbiztos semlegességet kérő és ennek fejében Romániával szemben Magyarországot támogató üzenetéről – ő sem tett. Haladéktalanul rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, amely Keresztes-Fischer Ferenc fenntartásai ellenére kimondta: a szovjet légierő a mai nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes indokolatlan és provokálatlan támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti. A június 26-i döntések értelmében a magyar légierő másnap hajnalban támadást intézett a galíciai Sztanyiszlav (ma: Ivano-Frankivszk, Ukrajna) és környéke ellen. A szárazföldi csapatok június 27-én délután lépték át a határt Volócnál. A hadba lépést bejelentő hivatalos nyilatkozatot, amely ugyanezen a napon délelőtt 10 órakor hangzott el a rádióban, a parlament 10 óra 30 perckor fogadta el közfelkiáltással. Hasonló volt a felsőház reakciója is, amely július 4-én hagyta jóvá a kormányzó döntését. Azt, hogy Werth Henrik prognózisától eltérően a Szovjetunió elleni harc nem „villámháború” lesz, hanem évekig fog tartani, és Magyarországra nézve is rendkívül súlyos következményekkel jár majd, csak kevesen sejtették előre. Egyikük a volt miniszterelnök, Bethlen István volt. A legfrissebb történelmi cikkek a History magazintól a 24.hu-n: Nem érdemes verni a vakvezető gyerekeket – tanácsolták a középkorban Mária Terézia szerezte vissza a Szent Jobbot a magyaroknak Ez volt Nagy Imre legellentmondásosabb tette Ezért nem lehet megtörni Iránt Ezért hitték sokan, hogy Lenin gombává vált The post Ezért támadta meg Magyarország a Szovjetuniót first appeared on 24.hu.