← Vissza

news.bsdnet.hu

Egyre több európai strandon bukkanhat fel a húsevő baktérium – a klímaváltozás tehet róla

ATV 2026-06-28 04:35
Komoly aggodalmat kelt a szakemberek körében az európai strandokon terjedő, köznyelvben csak „húsevő baktérium” néven emlegetett Vibrio törzs. A klímaváltozás miatti folyamatos vízhőmérséklet-emelkedés és a turisztikai nyomás következtében a kórokozó egyre nagyobb területen hódít, ami a nyári főszezon kezdetén a turizmusra is sötét árnyékot vet. A húsevő baktérium néven emlegetett Vibrio baktérium egyes változatai miatt egyre nagyobb figyelem irányul az európai tengerpartokra. A melegebb tengervíz és a változó környezeti viszonyok kedveznek a baktériumok elszaporodásának, ami miatt több helyen egészségügyi riasztásokat adtak ki, illetve korlátozták a fürdőzést – számolt be róla az Euronews . Miért nő a húsevő baktérium kockázata? A Vibrio baktériumok természetes módon fordulnak elő a meleg, enyhén sós part menti vizekben. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint egyes törzseik a tenger gyümölcseiben is jelen lehetnek, és a fertőzés nyers tengeri ételek fogyasztásával vagy nyílt seb tengervízzel való érintkezése útján is kialakulhat. A legtöbb Vibrio-törzs ártalmatlan, ugyanakkor a köznyelvben húsevő baktériumként emlegetett Vibrio vulnificus súlyos fertőzéseket is okozhat. Különösen azoknál jelenthet nagyobb veszélyt, akiknek nyílt sebük van vagy legyengült az immunrendszerük. A Gavi szervezet szerint a baktérium súlyos esetekben nekrotizáló fasciitist (húsevő baktérium okozta fertőzést) okozhat, amely során a seb körüli szövetek gyorsan elhalnak. A fertőzés a véráramba is bekerülhet, szepszist idézhet elő, és előfordulhat, hogy amputációra is szükség van. Hol kell óvatosnak lenni a nyaralás során? A kutatások szerint a hőmérséklet és a sótartalom a két fő tényező, amely a Vibrio elszaporodását hajtja. A Földközi-tenger magasabb természetes sótartalma történelmileg visszafogta a Vibrio vulnificus – a legsúlyosabb fertőzésekhez köthető törzs – terjedését, így a Balti- és az Északi-tenger partvidéke számított a legnagyobb kockázatú térségnek a legveszélyesebb esetek szempontjából. „A Földközi-tenger már most megmutatja, mit jelent egy forróbb világ” – mondja Hatim Aznague, a Mediterrán Unió klíma- és energiapolitikai elemzője. Szerinte a jelenség nem elszigetelt eset, hanem szerkezeti folyamat: „Ez a bolygó egyik leggyorsabban melegedő tengere.” A melegebb víz – különösen a folyótorkolatoknál és a lagúnákban, ahol a sótartalom alacsonyabb – jóval kedvezőbb a kórokozó baktériumok számára. Az EFSA arra is figyelmeztet, hogy a klímaváltozás miatt „világszerte, így Európában is várhatóan nő a Vibrio előfordulása a tenger gyümölcseiben”. A turizmus is megszenvedi A húsevő baktérium terjedése gazdasági következményekkel is jár. Aznague tömören fogalmaz: „A mi partvidékünkön a tengerpart nem a gazdaság része – maga a gazdaság!” Egy lezárt strand vagy egy időszezonban kiadott egészségügyi figyelmeztetés közvetlenül érinti a szállodákat, éttermeket és a helyi gazdaságot. A Földközi-tenger a világ leglátogatottabb turisztikai régiója – bármilyen lezárás hatása megsokszorozódik. „Egy lezárt strand a klímaváltozás hatása, mellékelve a számlával” – teszi hozzá az elemző, aki szerint egy megtépázott hírnév helyreállítása évekig tarthat. A megoldás az összehangolt, regionális együttműködésben rejlik – hangsúlyozza Aznague. Mert ahogy ő maga fogalmaz: „ A baktériumok nem maguk a történet, csak a hírvivők; a történet a hő és a szennyezés miatt felborult egyensúlyú tenger.”
Eredeti cikk megtekintése →