● news.bsdnet.hu

Régóta ismert, hogy Magyarországon nagyságrendi eltérések vannak a nettó bérek és az öregségi nyugdíjak között az országon belül. De mekkorák pontosan? A HVG ismét kikérte a KSH-tól a legrészletesebb és az átlagbér-statisztikához képest pontosabb képet adó mediánbér-adatokat. Ezekből az derül ki, hogy az idei első negyedévben valamelyest javult a helyzet. A részletes adatok alapján a múlt év első három hónapjában még több mint kétszeres volt a különbség a két véglet között: Budapest II. és XII. kerülete tavaly holtversenyben volt az élen, 505 ezer forint feletti nettó mediánbérrel (azaz ennyi pénzt kapott képhez a népesség közepét reprezentáló átlagember havonta, még pontosabban az ott élők fele ennél többet, a másik fele pedig kevesebbet keresett ). Ezzel szemben 2025 elején a legalacsonyabb, 250 ezer forintnál alacsonyabb mediánbér a Gönci járáshoz tartozott. Vagyis több mint kétszeres volt a különbség. Az idei első negyedévben viszont már „csak” 1,9-es volt a szorzó, ami még mindig tetemes, de valamivel kisebb eltérést jelent. Ez részben annak köszönhető, hogy a legalacsonyabb nettó mediánbérrel rendelkező járások közül több is, így például a Gönci és a Cigándi járás is jelentős, 20 százalék feletti növekedést tudott elérni egy év alatt. A 2026-os első negyedéves helyzet másik érdekessége, hogy a XII. kerület elhúzott a II. mellett, hiszen előbbi majdnem 561 ezer, utóbbiban pedig közel 550 ezer forint volt a nettó mediánbér.Országosan a legalacsonyabb érték a Sarkadi járásé volt, ez a KSH összesítése szerint 296 ezer forint alatti mediánt jelentett.