● news.bsdnet.hu

Sarkosan fogalmazott lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a gazdasági és energetikai miniszter minapi bejelentése kapcsán, amely a szélerőművek hazai megszaporításának céljairól szólt. Egyfelől a négy gigawattos tervezett beépített kapacitás mértékét, másfelől pedig a szélenergia hasznosításának lehetőségébe vetett túlzott optimizmust rótta fel. – A miniszter egyik kulcsmondata leginkább arról tanúskodik, hogy az új kormány nincs teljesen tisztában a realitásokkal. Kapitány István azt mondta, hogy „A szél- és naperőművek tökéletesen kiegészítik egymást. Amikor nem süt a nap, borús az idő, vagy éppen éjszaka van, a szél továbbra is energiát termelhet.” A nap- és a szélenergia valóban kiegészítheti egymást bizonyos, könnyen belátható mértékben. Igaz az is, hogy Magyarországon a szélerőművek teljesítménye jellemzően a téli félévben magasabb, amikor a naperőművek termelése alacsonyabb. Ám figyelembe kell venni a német szakirodalomban Dunkelflaute néven ismert jelenséget. Az Európa-szerte mind gyakrabban előforduló sötétszélcsendes időszakokban egyszerre alacsony a napsugárzás és a szélsebesség – hívta fel a figyelmet a szakértő, felidézve a 2026. január 13-i áramfogyasztási rekordot . A rendszerterhelés 8182 MW volt 10 óra 45 perckor, amikor a több mint 8300 MW beépített hazai naperőművi kapacitásból csak 284 MW állt rendelkezésre, a 325 MW szélerőművi kapacitásból pedig nulla, sőt, fogyasztóként jelentek meg a szélkerekek a rendszerben. A kritikus helyzetben elsősorban a paksi atomerőmű (1800 MW) termelése, a gázerőművek 2415 MW-os teljesítménye, valamint a 3217 MW-os import biztosította az ellátást. Egy dolog tehát a beépített kapacitás, és egy másik, hogy valójában mennyi áramot lehet azzal előállítani. A 2025-ös évben összesen 1800 olyan negyedórás időszak fordult elő (összesen 18 napnyi időszak), amikor a hazai nap- és szélerőművek együttes teljesítménye nulla megawatt körül alakult vagy az alá esett – mutatott rá Hárfás a Mavir adatait idézve . A villamosenergia-ipari árviteli rendszerirányító táblázataiból azt is ki lehet olvasni, hogy több mint 56 napnyi olyan időszak volt, amikor a nap- és a szélerőművek együttes teljesíménye a tíz megawattot sem érte el hazánkban, ahol a villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően 4000 és 7000 MW között mozog. A hazai szélerőművek beépített teljesítménye jelenleg 325 MW, a tavalyi átlagos teljesítményük azonban mindössze 58,95 MW volt, ami 18,1 százalékos kihasználási tényezőnek felel meg. A termelésük egész évben -1,26 és 269 MW között ingadozott. 2025-ben 3166 olyan negyedórás időszak (33 nap) fordult elő, amikor a szélerőművek önfogyasztása meghaladta a termelésüket, vagyis a rendszer szempontjából nettó fogyasztóként jelentek meg. A kudarcba fulladt energiafordulatot követően ma már új gázerőművek építését tervezi Németország, de hatalmas összegeket költ a hálózatfejlesztésre és az energiatárolás kiépítésére – sorolta Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy egyre nagyobb hangsúly kerül az importra is az ellátás stabilitása érdekében. – Ez azért alakul így, mert a német kormány úgy gondolta, hogy a stabilan működő atomerőművek helyett minden megoldható megújuló alapú energiatermeléssel, csakhogy ez nem így működik. Kapitány István miniszter eddigi szakmai múltja mentén erős korreláció körvonalazódik a német és a magyar energiapolitika között, és ez alapján a háttérben álló érdekcsoportok közötti átfedés feltételezhető – vélte a szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezek fényében különösen szembötlő, hogy