● news.bsdnet.hu

A nemzetközi kutatócsoport tagjai január 27-én publikálták az áttörést jelentő eredményeket a neves The Astrophysical Journal Letters című szaklapban. Az égitestet, amely hivatalosan a HD 137010b kódjelet kapta, a NASA egykori Kepler űrteleszkópjának korábbi (K2 misszió) adatbázisában azonosították egy mesterséges intelligenciával támogatott algoritmussal. A felfedezés különlegessége, hogy a jelet eredetileg civil önkéntesek, úgynevezett hobbicsillagászok vették észre a Planet Hunters projekt keretében, mielőtt a hivatásos kutatók részletesen elemezték volna. A Földtől nagyjából 146 fényévre , a Mérleg csillagképben található exobolygó fizikai tulajdonságai kísértetiesen emlékeztetnek a saját otthonunkra. A kőzetbolygó mindössze 6 százalékkal nagyobb a Földnél, a csillaga körüli keringési ideje pedig 355 nap , ami szinte hajszálpontosan megegyezik a földi év hosszával. A csillagászok számításai szerint a HD 137010b nagyjából 51 százalék eséllyel esik a központi csillaga lakhatósági zónájába. Ez az a bűvös távolság – az úgynevezett Goldilocks-zóna –, ahol a folyékony víz tartósan megmaradhat egy kőzetbolygó felszínén, ami a földi típusú élet kialakulásának alapvető feltétele. Mi az a fényév? A fényév a hatalmas kozmikus távolságok mérésére szolgáló mértékegység, amely az időbeli elnevezése ellenére nem időt, hanem távolságot jelöl. Pontos definíciója szerint az a távolság, amelyet a fény egy teljes földi év alatt a vákuumban megtesz. Mivel a fény másodpercenként nagyjából 300 ezer kilométeres sebességgel száguld, ez az út egy év alatt elképesztő, körülbelül 9,46 billió (9 460 milliárd) kilométert jelent. A csillagászatban azért van szükség erre az egységre, mert a kilométerek használata átláthatatlanul hosszú számsorokat eredményezne a világűr objektumainak távolságánál. A tavaszi hónapok során elvégzett finomhangolt asztrofizikai modellek azonban némileg lehűtötték a kedélyeket. Bár a távolság ideális, a HD 137010 kódjelű anyacsillag egy úgynevezett K-típusú narancs törpe, amely jóval kisebb, hűvösebb és halványabb a mi Napunknál. A fagyos adatok ellenére az asztrobiológusok még nem mondtak le a bolygóról. A legújabb légköri szimulációk szerint a kulcs az atmoszféra összetételében rejlik. Ha a HD 137010b vastag, sűrű gázburokkal rendelkezik, a következő tényezők alapjaiban változtathatják meg a helyi viszonyokat: A januári felfedezés óta a HD 137010b az űrkutatás egyik legfontosabb célpontjává lépett elő. Mivel a központi csillaga viszonylag közel van és kifejezetten fényes, ideális alanya a közvetlen spektroszkópiai vizsgálatoknak. A következő években olyan projektek fogják célba venni az égitestet, mint az Európai Űrügynökség tervezett Plato űrteleszkópja, valamint a chilei Atacama-sivatagban épülő, óriásteleszkópok. Ezek az eszközök képesek lesznek elemezni a bolygó atmoszféráján átszűrődő csillagfényt, hogy bioszignatúrák – például oxigén, vízpára vagy metán – nyomai után kutassanak, végleg eldöntve az új Földnek is nevezett bolgyó lakhatóságának kérdését.