● news.bsdnet.hu

A halottak száma szombatra 1430-ra emelkedett  – jelentette be Jorge Rodriguez, a parlament elnöke, aki 3238 sérültről is beszámolt. Genfben az ENSZ humanitárius segítségnyújtásért felelős vezetője, Tom Fletcher az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy több mint 50 ezer ember tűnt el. A halálos áldozatok száma ezért várhatóan jelentősen nőni fog. Eddig 17 országból érkeztek kutató- és mentőcsapatok, hogy segítséget nyújtsanak a túlélők felkutatásában. A caracasi repülőtér egyik kifutópályáját újra megnyitották, és amerikai repülőgépek szállítanak oda humanitárius segélyt – jelentette be szombaton egy magas rangú amerikai tisztviselő. A Miamiból érkező erőkkel együtt az Egyesült Államok jelenleg mintegy 250 szakosodott polgári mentőt alkalmaz Venezuelában – közölte az amerikai külügyminisztérium az X közösségi oldalán. „A polgári védelmi mentőink megérkeztek Venezuelába, hogy segítséget nyújtsanak a mentési műveletekhez” – jelentette be az X-en Emmanuel Macron francia elnök. Az ENSZ becslése szerint a két földrengés mintegy hétmillió embert érintett. Az okozott károkat mintegy hétmilliárd dollárra, azaz az ország bruttó hazai termékének (GDP) 6 százalékára becsülte szombaton az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A halálos áldozatok között legalább 28 portugál állampolgár vagy portugál származású személy, hét kínai, hat spanyol, két brazil, egy chilei és egy olasz-venezuelai állampolgár szerepel az előzetes hivatalos adatok szerint. A földrengések egészen Kolumbiáig és Brazíliáig voltak érezhetőek. Szerda óta több mint 300 utórengésről számoltak be. Venezuela ugyan földrengésveszélyes ország, de területén 1997 óta nem regisztráltak nagy erejű földmozgást. A venezuelai mentési akció komor fordulóponthoz ért. Több mint 72 óra telt el a szerdai két halálos földrengés óta – ami már kritikus időszak a romok alatt rekedtek megmentésére. Három nap után gyorsan csökken annak az esélye, hogy valaki túlélje víz nélkül. Egyes tanulmányok szerint a túlélők megmentésére még mindig van esély a katasztrófát követő első öt-hat napon belül. David Emmanuel Villa Tejeda, aki a mexikói Los Topos, vagyis Moles mentőcsapattal Caracasban tartózkodik, azt mondta, hogy a helyzet „nehéz”, mivel a sérült épületek nagyon magasak, és nagyon sok mindent kell átkutatni – írja a CNN . „Nehéz, mert a földrengések egymás után jöttek, és nem voltak túl mélyek” – mondta Villa Tejeda a venezuelai mentési akciókat kísérő újságíróknak. „Ez okozta megannyi épület összeomlását” – tette hozzá. A kilátások negatívak, legalábbis abban a fővárosi épületben, ahol dolgozott. Azt mondta, hogy a szerkezet összeomlásának módja miatt „nagyon nehéz élve megtalálni a romok alatt lévőket”. Tejeda ennek ellenére reménykedik. Csapata olyan helyzetekben is volt már, amikor 10 nap után húztak ki a romok alól életben lévő embereket. Loyce Pace, a Vöröskereszt amerikai regionális igazgatója a CNN-nek elmondta, hogy a földrengéseket követő gyakori utórengések nagyban befolyásolják az összeomlott épületekben rekedt túlélők mentési erőfeszítéseit . (Borítókép: Mentőalakulatok dolgoznak a földrengések után, miközben a mentési műveletek folytatódnak a térségben, 2026. június 27-én, La Guairában, Venezuelában. Fotó: Maxwell Briceno / Reuters)