● news.bsdnet.hu

Az első melegebb nyári napokon megduplázódott azok aránya, akik hűtési üzemmódot alkalmaztak otthonaikban, ez a szám a harmadfokú hőségriasztás idejére megtöbbszöröződött. A folyamatos klímahasználat során az energiafogyasztás nő, amely a környezetre és a pénztárcánkra is terhelést ró. Mutatjuk, mennyibe kerül, ha egész nap használjuk a klímát: ez a megoldás jobb-e, vagy ha ki-be kapcsolgatják? Eszes Andrea Newsroom újságíró Ezeket látta már? Egy átlagos klíma napi 1,65 kWh energiát igényel, ami az aktuális áramtarifák függvényében 61 és 116 forint közötti költséget jelenthet. Kánikulai napokon ez az érték akár 3 kWh-ra is emelkedhet, ami napi 105–200 forintos kiadást eredményezhet – írja a dívány.hu a Pénzcentrum számításai alapján. Az energiafogyasztás mértéke azonban számos tényezőtől függ, például a lakás méretétől, tájolásától, hőszigetelésétől, a beállított hőmérséklettől, valamint a használt készülék típusától és az egyszerre hűtött helyiségek számától. Az elmúlt napokban akár negyven fokot is elért a külső hőmérséklet, ami arra ösztönözte az embereket, hogy hatékonyan védekezzenek a hőség ellen: ventilátorral, redőnnyel, árnyékolókkal és amikor már elviselhetetlen a hőség, klímával. Ez utóbbi készülék egyre több lakásban van és bár Kapitány István gazdasági miniszter arra kérte a lakosságot, hogy este hattól kilenc óráig az áramfogyasztás csökkentése érdekében ne használják őket, a nap további részében a klíma "eszi" az áramot, ezért ajánlott tudatosan használni. A szakértők szerint a klímák gazdaságosabb működtetése érdekében érdemes a külső hőmérséklethez képest legfeljebb 10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet beállítani, és kerülni a rövid időszakokra történő bekapcsolást - ezt lapunk is megírta. Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a klímák tudatos használata ma már egyre elterjedtebb. Az emberek gyakran applikációkon keresztül időzítik a készülékek működését, és figyelik az energiafogyasztást, ami lehetőséget ad arra, hogy a hálózati csúcsidőszakokban csökkentsék a terhelést - akár az alacsonyabb fordulatszámmal, akár a hűtés időzítésével. A klímaberendezések használatának költségei és környezeti hatásai mellett érdemes megemlíteni, hogy a régi idők praktikái - a szellőztetéstől az árnyékolásig - is hasznosak lehetnek a hűtés érdekében. A zöld felületek, a fák és növények árnyékoló szerepe egyre fontosabbá válik a hőség elleni védekezésben. A professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete az MTI-vel. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20°C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot. A tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt – hívják fel a figyelmet. klíma