● news.bsdnet.hu

Az utazási trendeket korábban a személyes élmények, útikönyvek, blogok és a közösségi média alakították. Az utóbbi években azonban a filmek és sorozatok váltak a legerősebb inspirációs forrássá az utazási vágyak formálásában. Hófehér homokos tengerpartok, gasztronómiai gyönyörök, felkapott luxusl nyaralóhelyek vagy éppen időutazásnak beillő, apró városkák – ki ne vágyott volna arra, hogy a mozivásznon vagy a televíziónk, laptopunk képernyőjén felbukkanó magával ragadó tájakat élőben is lássa. Sokan pedig nem is csak vágyakoznak, hanem megis teszik. Az elmúlt években egyértelmű kapcsolat mutatható ki sikersorozatok forgatási helyszínei és a nyomukban megindulú utazási hullám között. A jelenség 2025-ben a az HBO luxushotelekben játszódó sikersorozata nyomán megindult nagyméretű turisztikai hullám után a Fehér Lótusz-effektus nevet kapta. Az Expedia foglalási keresőmotor adatai szerint az első két évad bemutatója után Hawaii és Szicília iránt egyaránt több mint 300 százalékkal nőtt az utazási kereslet, miközben a maui Four Seasons Resort honlapjának látogatottsága 425 százalékkal, a szabad szobákra irányuló keresések pedig 386 százalékkal emelkedtek. A második évad forgatási helyszínéül szolgáló szicíliai San Domenico Palace hónapokra megtelt vendégekkel, a harmadik évad előzetesének megjelenése után pedig a Hotels.com adatai szerint 40 százalékkal nőtt az érdeklődés a thaiföldi Four Seasons Resort Koh Samui iránt. Az Expedia foglalási keresőmotoron már 2022-ben megjelent a jelenséget leíró  set-jetting kifejezés, amikor arra figyeltek fel, hogy egy-egy sikeres produkció után látványosan megugrik az adott forgatási helyszínek iránti érdeklődés. (Magyarul a kifejezés meglehetősen nyakatekerten fordítható: a set forgatási helyszínt vagy díszletet, a jetting pedig nagyjából a „repülőre pattanást” jelenti.) Azóta a trend csak tovább erősödött. Az Expedia Unpack 2025-ös kutatása szerint az utazók 66 százaléka mondta azt, hogy választott már úti célt egy filmben vagy sorozatban látott helyszín miatt. Hasonló eredményre jutott az American Express Travel globális felmérése is: a Z generáció és a millenniumi utazók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy film, sorozat vagy televíziós műsor inspirálta már utazása megtervezésére. A jelenség ugyan nem újkeletű, de az elmúlt években egyre látványosabbá válik: egy-egy sikeres produkció ma gyakran többet ér egy többmillió dolláros turisztikai kampánynál. Bár az elmúlt években kapott nevet a trend, Hollywood már sok évtizeddel ezelőtt felfedezte a filmekben rejlő promóciós erőt. Bár nem lehet egyértelműen megállapítani, melyik mozgóképes alkotás volt az első a sorban, Audrey Hapburn nevével fémjelzett Római vakáció bizonyára sokaknak beugorhat.  Audrey Hepburn és Gregory Peck 1953-as klasszikusa, a Római vakáció gyakran szerepel a jelenség egyik legkorábbi példájaként. A film nemcsak Róma ikonikus helyszíneit mutatta be a világnak, hanem ahhoz is hozzájárult, hogy amerikai turisták tömegei fedezzék fel az olasz fővárost. A szakértők szerint Hollywood ekkor ismerte fel igazán, hogy a vászonra vitt tájak nemcsak egy történet díszletei lehetnek, hanem maguk is turisztikai vonzerővé válhatnak. Az igazi fordulópontot azonban a kétezres évek hozták el. Danny Boyle A part ( The Beach ) című filmje után turisták milliói indultak útnak, hogy saját szemükkel lássák Thaiföld egyik legszebb öblét, Maya Bayt. A paradicsomi tengerpart népszerűsége olyan mértékűre nőtt, hogy a túlzott látogatottság súlyosan károsította az élővilágot, ezért a thai hatóságok évekre lezárták a strandot, hogy lehetőséget adjanak a természet regenerálódására. A film ezzel nemcsak a filmturizmus, hanem a tömegturizmus káros hatásainak egyik legismertebb példájává is vált. Ezzel szinte egy időben a Peter Jackson által rendezett  A Gyűrűk Ura trilógiája gyakorlatilag újrapozicionálta Új-Zélandot a világ turisztikai térképén. Az ország tudatosan épített a filmek sikerére: a Hobbitfalva díszleteit nem bontották el, hanem állandó látványossággá alakították, a forgatási helyszínek pedig ma is turisták százezreit vonzzák. A turisztikai szakemberek szerint ez volt az első alkalom, amikor egy ország ilyen következetesen építette nemzetközi turisztikai márkáját egy filmsorozatra. Elizabeth Gilbert sikerkönyvéből készült Ízek, imák, szerelmek ( Eat Pray Love ) pedig nem egyetlen úti célt tett kívánatossá, hanem az utazáshoz társított jelentéstartalmat is átalakította a populáris kultúrában. A film Rómán, Indián és Balin vezette végig a nézőket, és milliók számára kapcsolta össze az utazást az önismerettel, a gyógyulással és az újrakezdéssel. Bár mindhárom helyszín profitált a sikerből, a legnagyobb nyertes egyértelműen Bali lett, amely a film óta sokak szemében a jógaelvonulások , a meditáció és a lelki feltöltődés szinonimájává vált. A 2010-es évekre már nemcsak a mozifilmek, hanem a sorozatok is képesek voltak turisták millióit útnak indítani. Ennek egyik első és leglátványosabb példája a Trónok harca volt, amely nem egyetlen várost vagy országot, hanem egyszerre több úti célt is felhelyezett a világ turisztikai térképére. Az első évad jelentős részét Máltán forgatták, a középkori Mdina utcái Királyvárként jelentek meg a képernyőn, az ikonikus és látványos természeti képződmény, az Azúr Ablak (Azure Window) pedig Daenerys Targaryen és Khal Drogo esküvőjének számtalanszor beszelfizett helyszíne lett. A későbbi évadokkal azonban a produkció Horvátországba költözött: Dubrovnik városfalai és óvárosa végleg összeforrtak Királyvárral, miközben Észak-Írország, Izland, Spanyolország és Marokkó is a rajongók zarándokhelyévé vált. A sorozat hatása számszerűsíthető is. Az északír turisztikai hivatal adatai szerint 2018-ra a látogatók csaknem 17 százaléka, vagyis nagyjából minden hatodik turista a Trónok harca miatt kereste fel Észak-Írországot. Dubrovnikban egymás után indultak a tematikus városnéző séták, amelyek máig a város legnépszerűbb programjai közé tartoznak, Máltán pedig a sorozat rajongói ma is felkeresik Mdinát és az első évad ikonikus helyszíneit – még akkor is, ha az Azúr Ablak 2017-ben egy vihar következtében összeomlott. A Trónok harca volt az első fecske, ami világossá tette, hogy egy televíziós sorozat már nemcsak egyetlen forgatási helyszínt, hanem egész országok turizmusát képes átalakítani. Ezt a jelenséget emelte új szintre néhány évvel később A Fehér Lótusz , amelynek nyomán a turisztikai szakma már Fehér Lótusz-effektusként kezdett beszélni a képernyő által kiváltott utazási hullámokról. Nem minden sorozat egzotikus tengerpartokkal csábítja utazásra a nézőket. A Bridgerton  kosztümös világának varázsa átterjedt a szerepeltetett épületekre is. Bath utcái, valamint a sorozatban Hastings hercegének birtokát megformáló Castle Howard is a rajongók kedvenc célpontjai közé kerültek. E Yorkshire-ben található 18. századi kastély honlapjának látogatottsága például a 18–24 éves korosztály körében 3400 százalékkal emelkedett a sorozat premierjét követően. Míg számtalan leleményes vállalkozó gazdagodhat meg a népszerű mozgóképekre épített szolgáltatásokból és a luxushotelek is remekül járnak, a filmturizmusnak erőteljes árnyoldalai is vannak: a hirtelen népszerűvé váló helyszíneket gyakran túlterheli a turisták áradata, miközben az ott élők mindennapjait is alapjaiban változtatja meg a váratlan érdeklődés. A jelenség azonban biztos, hogy nem áll meg, hiszen kevés marketingeszköz képes olyan vágyat ébreszteni egy úti cél iránt, mint egy jól elmesélt – és szépen fotózott – történet.