● news.bsdnet.hu

Európa legnagyobb villamosenergia-rendszere hallatlanul magas áramárakkal szembesül ezekben a napokban: a másnapi villamosenergia-piacon a 15 perces termék ára 2026. június 23-án az esti órákra elérte a megawattóránkénti 615 eurót, ami minden korábbi rekordot felülmúlt. Az egész napos áramár is 175 euró/MWh-ra, hónapok óta nem látott szintre emelkedett – hívta fel a figyelmet blogján Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő. Összevetésképp hozzátehetjük, hogy az idén a német másnapi piac átlagos árszintje jellemzően 80–150 euró/MWh között mozgott. De a keddi rekordot hamar túlszárnyalta a másnapi jegyzés: szerda este 20 óra 45 perckor elérte a 747 euró/MWh-s értéket. A most regisztrált ártüskéknek több oka van, amelyek voltaképp a teljes euró­pai energiarendszer strukturális problémáira világítanak rá. A pillanatnyi helyzetet egyfelől az egész Nyugat-Euró­pát sújtó hőhullám miatt megemelkedő áramfogyasztás okozza, amelyet nem képes fedezni a német termelés. Mielőtt erre rátérnénk, meg kell említeni a hátteret, ami a német Energiewendével, az energiafordulattal alakult ki az elmúlt másfél évtizedben. Idetartozik az, hogy Németország példátlan lendülettel, több száz milliárd euró ráfordításával alakított ki mintegy 194 ezer MW nap- és szélerművi kapacitást, pótlandó az ideológiai indokokból leállított atomerőművek munkáját.Hárfás rámutatott, hogy a magas árak kialakulásának egyik oka az volt, hogy a szélerőművek szél híján alig termeltek, eközben Franciaországban a magas hőmérséklet miatt több atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett, ezért kevesebb áram jutott exportra. A hőség rontotta a gázerőművek hatásfokát és a napelemek teljesítményét is a panelek túlmelegedése miatt. Eközben egyre több légkondicionáló, illetve hőszivattyú működött hűtési üzemmódban, ami tovább srófolta az áramigényt. Június 23. esti óráiban azonban 13 ezer MW-nyi szénerőművi termelés lépett be, amikor a naperőművek 1400 MW-ot, a szélerőművek pedig 1700 MW-ot adtak a rendszerbe. A német villamosenergia-rendszer terhelése ekkor meghaladta az 56 ezer MW-ot, miközben a belföldi termelés alig érte el a 36 500 MW-ot. A hiányzó több mint 20 ezer MW-ot importból kellett fedezni, ami nagyjából nyolc-kilenc Paks II méretű atomerőmű teljesítményének (2400 MW) felel meg. A rekordár pillanatában tehát Európa zöldenergia-mintadiákjának számító Németország villamosenergia-rendszerét elsősorban a szénerőművek és a külföldről importált villamos energia tartotta életben – emelte ki Hárfás Zsolt.Figyelemre méltó, hogy néhány héttel korábban Németország és Magyarország is a fenti probléma ellenkezőjével szembesült, amikor május elején egyes időszakokban mínusz 500 euró/MWh körüli áramárak alakultak ki a túltermelés miatt. Vagyis a gond az, hogy a megújulótermelés és az áramfelhasználás nem egy időben jelentkezik. A német energiaszektor – ahogyan a magyar is – tisztában van a problémával, orvoslására az idei első öt hónapban több mint 225 ezer új akkumulátoros energiatárolót helyeztek üzembe, összesen 3,4 GWh kapacitással. A következő években tervezett naperőművek jelentős részét már energiatárolókkal együtt kívánják megvalósítani. A zöldek mellett szükség van tárolókra, hálózatfejlesztésekre, szabályozható gázerőművekre és időjárástól független, alapterhelést biztosító termelőkapacitásokra is.