● news.bsdnet.hu

„A győztes nem magyarázkodik. A győztes ünnepel, és kijelenti: igazam volt. A győzelemnek van ilyen önigazoló ereje. Egy időre elrendezi a múltat, értelmet ad a döntéseknek, igazolja a kockázatot, elfeledteti a hibákat. A vesztes előtt viszont falak meredeznek. Nem egyszerű falak, hanem a megértés elzáró falai. Mert megérteni a vereség okát, és még inkább feldolgozni azt, istentelenül nehéz feladat. Segítsünk a veszteseknek!” – írja Gyurcsány Ferenc, a politikától elvileg teljes mértékben visszavonult volt miniszterelnök friss bejegyzésében. Gyurcsány a választási győzelemről és vereségről szól értékezésében arról ír, hogy a legfontosabb talán azt megérteni, hogy a politikában nem minden vereség egyforma. Szerinte van vereség, amely fáj, megrendít, akár évekre kiszorít valakit a hatalomból, de nem zárja le végleg a történetét. És van vereség, amely után nem lehet visszatérni. Az előbbit nevezhetjük politikai vereségnek. Az utóbbit történelmi vereségnek – fogalmaz a DK egykori elnöke, aki szerint a politikai vereség egyszerűbben érthető. Szerinte vereség esetén a hatalom elvész, de nem feltétlenül vész el az ügy, a tábor, a hitelesség vagy a jövő lehetősége. Aki politikailag bukik, még visszatérhet. Új helyzetben, új mondatokkal, új szövetségekkel, néha még ugyanazzal a karakterrel is. A politikai bukás tehát nem feltétlenül végleges ítélet. Inkább erős figyelmeztetés: valami nem működött, valamit rosszul mértek fel, valami elfáradt. A történelmi vereség mélyebb. Ott nemcsak az történik, hogy valaki elveszíti a hatalmat. Hanem az is, hogy elveszíti azt a képességét, hogy később tisztességgel azt mondhassa: nekünk volt igazunk. A történelmi vereség visszamenőleg is átírja a korábbi döntések jelentését – írja, hozzátéve, hogy ami addig bátorságnak tűnt, arról kiderülhet, hogy makacsság volt, ami addig stratégia volt, arról kiderülhet, hogy vakság. Ami addig rendteremtésnek látszott, arról kiderülhet, hogy félelemre épített uralom volt. Történelmi vereség főleg két-három okból következhet be – véli Gyurcsány Ferenc. „Az első, amikor valaki le akarja téríteni az országát egy történelmileg mélyen meghatározott útról, de nem tud hozzá elég társadalmi beleegyezést teremteni. Nem az a baj, hogy változtatni akar. A nagy politikai teljesítmények mindig változtatni akarnak. A baj akkor kezdődik, ha a változás elszakad attól, amit az emberek saját életük, hitük, hagyományaik vagy méltóságuk részének éreznek. Ilyenkor a lehetőségből kényszer lesz, a nyugalomból fokozódó nyugtalanság, az erőből erőszak, és végül mindezek következményeként széles körű társadalmi elutasítás” – fogalmaz, hozzátéve, hogy a második ok az, amikor valaki nem veszi észre, hogy megváltozott a történelmi helyzet. Azt hiszi, hogy ami tegnap működött, holnap is működni fog. Pedig a politika egyik legfontosabb kérdése mindig az időérzék. Nem elég tudni, mit akarunk. Azt is tudni kell, milyen korban akarjuk. A harmadik ok az aránytévesztés. Van, aki jól látja, hogy változtatni kell, de rosszul méri fel, mennyit bír el a társadalom, a saját tábora, az állam vagy a nemzetközi környezet – fűzi hozzá. Gyurcsány szerint a politikában nemcsak az irány számít, hanem a mérték, az ütem és a teherbírás is, miközben a politikai bukásnak is megvan a maga szerkezete. Úgy véli, általában nem egyetlen pillanatban történik, hanem egy hosszabb folyamat eredménye. A volt miniszterelnök szerint természetes, hogy a győztes ünnepel, a vesztes pedig magyarázatot keres, természetes, de érdemes hozzátenni: a győztes csak akkor őrizheti meg a hatalmat, ha hajlandó a győzelme mögé is benézni, mert a győzelem nem bizonyítja, hogy mindenben igaza volt, csak azt bizonyítja, hogy egy adott pillanatban ő tudott többséget szerezni A komoly politikus ezért nemcsak ünnepel. Megkérdezi: miért nyertem valójában, és mit kell megváltoztatnom éppen azért, mert nyertem?A vesztes pedig csak akkor térhet vissza, ha nem magyarázkodik, hanem megért. A politikában ugyanis a vereség nem mindig végállomás. De csak annak nem az, aki képes szembenézni vele.Most mondhatnék példákat politikai és történelmi vereségekre. Jöhetne mondjuk de Gaulle, Reza Pahlavi vagy Gorbacsov. A legtöbben persze nyilván arra lennének kíváncsiak, hogy mit gondolok a saját vereségemről, vagy Orbán Viktoréról. Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik – zárja a bejegyzést Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenc egy kétszáz éves egykori vízimalmot vett a Cserhát szélén, Ecsegen, és úgy tervezi, hogy ott írja majd következő regényeit. A falu legszélső háza előtt indul az Országos Kéktúra; a volt miniszterelnök szerint épp ez a fajta elszakadás adhat többletet az írásnak. Két regény és egy filozófiai esszé után, a harmadik regénye kézirata felett ülve beszélt az Indexnek Ecsegről és a Palócföldről, a kötelező olvasmányokról, a Booktokról, és arról, el lehet-e valaha választani az írót az egykori politikustól. A közelmúltban megjelent, vele készült interjúnkat ide kattintva olvashatja el. A volt miniszterelnököt az Ünnepi Könyvhéten is szóra bírtuk, ahol politikai témájú kérdésekre nem volt hajlandó érdemben válaszolni. Gyurcsány Ferenc komolyan veszi írói pályáját, arról is posztolt korábban, hogy  látja Platón bátyját . (Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2025. február 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)