● news.bsdnet.hu

Meleg van. Bár van, aki ilyenkor is a forró, izzasztó ételekre esküszik, azért mégis többen kedvelik negyven fokban a hűvös, hideg dolgokat. Ami viszont nem megosztó, hogy a sütőt semmiképp nem esik jól bekapcsolni, sőt talán ilyenkor még a tűzhelyet se, még akkor sem, ha a konyhát sikerül hűs 30 fok körül tartani. Összeszedtem tíz olyan ételt a Telex történetének forró nyaraiból, amikhez nagyon rövid ideig vagy egyáltalán nem kell forró serpenyők és fazekak elé állni, frissítőek, nem terhelik meg az emésztést extra hőt termelve, mégsem fogunk velük éhezni. Olyan ez az étel, mintha egy salátát csomagolnánk egy harapható kis csomagba, amit aztán egy csodálatos szószba mártogatunk. A rizslap használatába bele kell jönni, de nem azért, mintha annyira el lehetne rontani, amíg nem jövünk bele a gyakorlatba, maximum csúnyák lesznek a csomagok. A recept variálható a rendelkezésre álló alapanyagok szerint. Alapanyagok a tekercshez: A mártogatóshoz: A zöldségeket nagy lyukú reszelőn lereszelem vagy gyufaszálakra vágom, a forma nem számít, de jó, ha körülbelül egyforma méretű minden. A hús akkor jó, ha sült vagy főtt, de már kihűlt, a tofu pedig remek nyersen is. Elkészítem a mártogatóst: a mogyoróvajat tálba teszem az ecettel, a szójaszósszal és a mézzel, majd nagyon pici adagokban, állandó keverés mellett elkezdem hígítani a forró vízzel. Ezt addig folytatom, míg éppen jó, se nem sűrű, se nem híg állaga lesz. Nagy deszkát veszek elő, és egy ugyancsak nagy tálat megtöltök langyos vízzel. A rizspapírt a vízbe mártom, lenyomva tartom a víz alatt legalább 15-25 másodpercig, kiveszem, hagyom lecsöpögni, és a deszkára fektetem úgy, hogy ki legyen terítve, ne gyűrődjön. A közepére kis halmot képezek úgy, hogy mindenből teszek hozzá egy keveset. Alulról ráhajtom a rizspapír alsó részét, két oldalról behajtogatom, majd feltekerem. És ezt folytatom addig, amíg mindenből van még, a végtelenségig. A gazpachók őse a kenyérleves, amihez szinte kimozdulni sem kell, elég összeturmixolni pár kamraalapanyagot. A legismertebb hideg paradicsomleves receptjét itt , közeli rokonáét, a salmorejóét pedig itt találhatják meg. Gyümölcslevest lehet egészen nyersen is készíteni, bár vita tárgya, hogy az így inkább tányérba töltött turmix lesz-e. Alapanyagok: A mandulát forró vízbe áztatom, és egyenként kinyomkodom a héját, esetleg eleve blansírozott mandulát vásárolok, mivel ez hosszadalmas és sokaknak idegtépő művelet. A héjától megfosztott mandulát turmixgépbe teszem a kenyérrel, a vízzel, a feldarabolt fokhagymával, az olajjal, sózom, és az ecetet is beleteszem. Alaposan, hosszan turmixolom, míg egészen sima lesz. Az igazán stréberek szitán is átpréselhetik, illetve akinek nincs turmixgépe, dolgozhat az archaikus technikával, és összetörhet mindent egy nagy mozsárban – előbb egy kevés, majd egyre több vízzel hígítva a masszát. Ha minden sima, mehet az egész a hűtőbe néhány órára. Tálalás előtt néha igényel némi vizet, mert állás közben a mandula és a kenyér is magába szív belőle valamennyit, ezt érdemes ilyenkor igazítani. A tányérba öntve szőlőszemek és durvára aprított mandula is kerül a tetejére. A tésztasaláta lehet ázsiai rizstésztás vagy szezámpasztás , de akár durumtésztás is, kerülhet bele tofu vagy hús, de mehet ezek nélkül is, mindenhogy megdönti azt a hiedelmet, ami szerint a tészta fogyasztása tiltott hidegen. Alapanyagok: A paradicsomot felvágom, alaposan sózom, borsozom és állni hagyom legalább fél, de inkább több órán át, hogy levet eresszen. A kukoricát néhány perc alatt megfőzöm, majd levágom a szemeket a csőről. A tésztát kifőzöm, leszűröm és még langyosan elkeverem a paradicsommal, majd a többi alapanyaggal is, meglocsolom olívaolajjal, elkeverem. Be lehet hűteni, de fogyasztás előtt hagyni kell szobahőre melegedni. Szerintem 40 fokban fagylaltot reggelizni, ebédelni és/vagy vacsorázni is teljesen érvényes dolog. Ezekhez a házi fagyikhoz nem kell gép , a fagylaltszendvics pedig egyáltalán nem is bizarr találmány. Aki pedig turmixolni se szeretne, öntse a keverékeket jégkrémformákba . Alapanyagok: A joghurtot elkeverem a mézzel és a gyümölccsel, összeturmixolom. A fagyialapot nagyon lapos edénybe teszem és a fagyasztóba tolom. Egy óra múlva kiveszem, átturmixolom. Visszateszem, majd újabb óra múlva megint átturmixolom, és ezt még egyszer megismétlem, erre a pontra elvileg már egyenletesen átfagy. Ekkor még nincs kész, de további egy óra fagyás után már kanalazható állagú lesz. Akit húzott már le a gyereke színezett fagyasztott cukros vízért, az hamar rájött, mennyivel egyszerűbb sima gyümölcsléből elkészíteni ugyanazt otthon egy jégkockatartó és egy turmixgép segítségével. Alapanyagok egy adaghoz: A gyümölcslevet jégkockatartóba öntöm és lefagyasztom, vagy a friss gyümölcsöt kockákra vágom és egy zárható zacskóban lefagyasztom. A teljesen megfagyott gyümölcslékockákat vagy gyümölcsöt turmixgépbe teszem, alájuk öntök egyujjnyi vizet, és turmixolom őket. Ha nem viszi a gép, óvatosan pici adag hideg vizet lehet beleönteni, kanalanként, ne sokat, mert túlságosan felhígulhat. Poharakba töltöm, szívószálat nyomok bele. Nehéz időkben egy szendvicset is lehet ebédnek nevezni, főleg, ha az egy BLT, azaz bacon, lettuce, tomato, vagyis szalonnás, jégsalátás, paradicsomos szendvics. Oké, ehhez néhány pillanatig pirítani kell a szalonnát, de lehet rajta könnyíteni füstölt sonkával vagy akár sima sült csirkével is. Alapanyagok: A vékonyra szeletelt szalonnát serpenyőben, alacsony lángon ropogósra sütöm. Félreteszem, majd a kenyérszeleteket a serpenyőben maradt zsírban minden oldalukon megpirítom. A kenyereket megkenem majonézzel, ráfektetem a salátaleveleket, arra rakosgatom a paradicsomszeleteket. A paradicsomot megsózom, megborsozom, majd ráfektetem a szalonnaszeleteket, végül pedig a másik szelet kenyérrel zárom az építményt. Egy rendesen elkészített görög saláta meleg időkben kitesz egy főfogást, sok feta, sok olívaolaj, sok zöldség – a lényeg, hogy minden ropogós maradjon. A tzatziki épp ilyen, a sok joghurt miatt simán elmegy egy klassz vacsorának. Alapanyagok (négy nagy adaghoz): A lila hagymát vékony szeletekre vágom, nagy tálba teszem, megsózom, borsozom, hozzáadom a cukrot, az ecetet, az olajat, és nagyon alaposan elkeverem. Az uborkát felkockázom, hasonló méretűre vágom a paradicsomokat is. Az olajbogyókat kimagozom és a salátához adom. Végül az egészet elkeverem, friss oregánót szórok rá, és tálaláskor fetaszeleteket helyezek minden adagra. Nem feltétlenül kell szülinap ehhez a sütés nélkül készülő tortaféleséghez, csak egy doboz, keksz, és bármilyen gyümölccsel össze lehet rakni, ami ilyenkor szezonális, talán a dinnyét leszámítva. Alapanyagok: A tejfölt simára keverem a joghurttal és a cukorral. Az epret felszeletelem, egy tálba teszem, azt is enyhén megcukrozom, meglocsolom a citromlével, és elkeverem. Egy szögletes alakú dobozt veszek elő, az aljába simítok két evőkanálnyi krémet, rá egy réteg kekszet, eperszeleteket, megint krém, eper, keksz, egészen addig, míg minden el nem fogy. Az utolsó réteg krém legyen. A dobozt lezárom, hűtőbe teszem. Három-négy óra múlva már szinte szeletelhetően lesz tálalható, de praktikusabb fogyasztás előtti este készíteni. Tálalás előtt friss eperrel rakom tele a tetejét. Sok olyan mártogatós létezik, amelyhez kell főzni ezt-azt, ilyenkor elég a sima keverős, turmixolós verzióknál maradni. A kiindulópont nyilván a körözött, a lenti kovászos uborkás változat ugyanannak a sós-savanykás ízvilágnak egy variációja. A savanyú dolgok különösen jólesnek a melegben. Alapanyagok: A tejfölt simára keverem a krémsajttal, az aprított kaporral, enyhén sózom. Most jön a lényeg, egyszerű recept ez, de itt a lelke: nagyon finomra kell aprítani a kovászos uborkát, kicsi, 2 milliméteres szálakra. Ha ez megvan, a krémhez keverem, és zöldséghasábokkal, pirítóssal, ne adj' isten csipsszel tálalom. Ha meleg ételbe kerül a kapor, akkor az valamilyen zöldbabos étel, főzelék vagy leves, esetleg tökös vagy cukkinis, uborkás, de legalább ennyire jó mindenhez, ami káposztás. A most kapható káposzták ugyan már nem teljesen újak, de még mindig elég zsengék ahhoz, hogy nagyon rövid idő alatt elkészüljenek, és ne kelljen hozzájuk sok minden, csak egy kis kapor, tejföl. A tetejére került fekete ribizli teljesen véletlen és elhagyható, régi magyar szakácskönyvekben használják sokféle mártáshoz, zöldséges ételhez a ribizlit, innen jött az ötlet. Mivel amúgy is savanyítjuk a végén, erre a jellegzetességre erősít a savanyú bogyó is. Olyan, mintha egy sima tál nyers zöldséget ennénk, de mégsem, mert alatta van egy nagy adag gazdag, szezámmagpasztából készült mártás, azaz tahini, amelytől nem csak sokkal izgalmasabb lesz az a tál zöldség, de mivel zsíros magféléről van szó, laktató is. Ha épp nincs kéznél tahini, bármilyen más natúr magvajjal is elkészíthető. Alapanyagok: A tahinimártáshoz: A tahinit egy tálba kanalazom, hozzáfacsarom a citromlevet, és kanállal vagy még jobb, ha kis kézi habverővel elkezdem keverni, majd kanalanként hozzáadom a vizet, és addig keverem, míg sima, mézállagú mártást nem kapok. Egy nagy, mély tál aljába simítom, és ráhalmozom a felkockázott zöldségeket.