● news.bsdnet.hu

A kormány szombatig várta a magyar emberek véleményét az Alaptörvény 17. módosításáról , a kiértékelés eredményét június 30-án teszik közzé. A társadalmi egyeztetésre viszont csak öt napot adtak, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság sérelmezett, ennek ellenére többen jelezték véleményüket, köztük Márki-Zay Péter is. Ugyanakkor Magyar Péter korábban jelezte , hogy a péntekig beérkezett mintegy 10 ezer észrevétel 95 százaléka támogatja a képviselői mandátum hosszának korlátozását. A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt. Az indoklás úgy összegez: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. Ebből a diagnózisból a kormány azt a következtetést vonja le, hogy egy teljesen új alkotmányra van szükség. Ezt azonban – szemben a korábbi gyakorlattal – nem akarják egyoldalúan, a másik oldal kizárásával elfogadtatni, hanem széles körű, bevonó alkotmányozási folyamatot ígérnek. A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és 9 pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit: A módosítás célja tehát az, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénzkezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé. (Borítókép: Magyar Péter beszél az Országgyűlés ülésén 2026. június 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)