● news.bsdnet.hu

A testsúlyt nem csak az határozza meg, mennyit eszünk és mennyit mozgunk. A háttérben hormonok egész hálózata dolgozik: befolyásolják az éhséget, a jóllakottságot, az anyagcserét, a zsírraktározást és azt is, hol rakódik le könnyebben a felesleg. Nem csak akaraterő kérdése a súlyunk Az étvágyat több hormon szabályozza egyszerre. Vannak, amelyek evésre ösztönöznek, mások azt jelzik az agynak, hogy elég volt. A ghrelint gyakran éhséghormonnak nevezik, mert fokozza az étvágyat. A leptin ezzel szemben a zsírsejtekből érkezik, és a jóllakottság jelzésében vesz részt. Az inzulin nemcsak a vércukorszint szabályozásában fontos, hanem abban is, hogyan használja fel vagy raktározza a szervezet az energiát. Ha ezek a jelzések felborulnak, könnyebb lehet túlenni magunkat, nehezebb lehet jóllakottnak érezni magunkat, és a fogyás is lassabban mehet. A pajzsmirigy is beleszól A pajzsmirigy hormonjai az anyagcserére hatnak. Túlműködés esetén a szervezet több energiát használ fel, ami fogyáshoz vezethet. Alulműködésnél az anyagcsere lassulhat, így könnyebben jöhet súlygyarapodás. Fontos azonban: a pajzsmirigyprobléma nem minden hízás magyarázata. Ha viszont jelen van, valóban érezhetően befolyásolhatja a testsúlyt, ezért tartós fáradtság, hízás, fázékonyság, hajhullás vagy egyéb tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni. Inzulin, vércukor, zsírraktározás Az inzulin étkezés után segít a vérben lévő cukrot a sejtekbe juttatni. Ha a sejtek idővel kevésbé reagálnak rá, inzulinrezisztencia alakulhat ki. Ez nemcsak vércukorproblémát jelenthet, hanem az éhségérzetre, a zsírraktározásra és az anyagcserére is hatással lehet. Túlsúly esetén gyakrabban jelenik meg, ugyanakkor maga az inzulinrezisztencia is hozzájárulhat a további hízáshoz. Vagyis nem egyszerű ok-okozati viszonyról van szó, inkább egy önmagát erősítő körről. A stressz is hizlalhat A kortizol a szervezet egyik fő stresszhormonja. Rövid távon hasznos, mert segít alkalmazkodni a terheléshez. Ha viszont tartósan magas marad, az már befolyásolhatja az étvágyat, a sóvárgást és a zsírraktározást. Krónikus stressz mellett sokan kívánósabbak lesznek, főleg a magas kalóriatartalmú, cukros vagy zsíros ételekre. A hasi zsír lerakódása is összefügghet a tartós kortizolterheléssel. Hormonok és testsúly: összetett a kapcsolat (Forrás: Getty Images) A testsúly is visszahat a hormonokra A kapcsolat kétirányú. Nemcsak a hormonok hatnak a testsúlyra, hanem a testzsír mennyisége is befolyásolja a hormonális működést. Magasabb testzsírszázaléknál gyakran megváltozik a leptin, az inzulin, az ösztrogén és a tesztoszteron működése. A leptin például elvileg azt jelzi az agynak, hogy van elég energiaraktár, vagyis csökkenhet az étvágy. Túlsúly esetén azonban előfordulhat, hogy az agy kevésbé reagál erre a jelre. Ezt nevezik leptinrezisztenciának. Életszakaszok, amelyek átrendezhetik a testet A pubertás, a terhesség és a menopauza mind hormonális változásokkal jár. Menopauza idején például csökken az ösztrogénszint, ami sokaknál együtt járhat az anyagcsere lassulásával és a hasi zsírraktározás erősödésével. Bizonyos betegségek is befolyásolhatják a testsúlyt, például a pajzsmirigyzavarok, a PCOS, a Cushing-szindróma vagy a 2-es típusú cukorbetegség. Mit lehet tenni? Csodamódszer nincs, de néhány alapvető szokás sokat számíthat a hormonális működés szempontjából. A fehérjében és rostban gazdag étrend segítheti a jóllakottságot. A rendszeres alvás támogatja az éhséget, a jóllakottságot és a vércukorszintet szabályozó hormonokat. A mozgás javíthatja az inzulinérzékenységet, a stressz csökkentése pedig mérsékelheti a tartós kortizolterhelést. Érdemes figyelni arra is, ha a testsúly hirtelen, látható ok nélkül változik. Tartós fáradtság, rendszertelen menstruáció, fokozott szőrnövekedés, hajhullás, erős sóvárgás vagy szokatlan hasi hízás esetén nem érdemes mindent az akaraterőre fogni. Ilyenkor orvosi kivizsgálás segíthet kideríteni, van-e hormonális vagy anyagcsere-eredetű ok a háttérben. viaThe post Nem csak az evés számít: így befolyásolják a hormonok a testsúlyodat first appeared on nlc.