● news.bsdnet.hu

Tegnapi írásom, mely a hazai elektromos hálózatot ebben a kánikulában túlterhelni kívánó politikai mozgalommal foglalkozott, meglehetősen érdekes visszhangot váltott ki. Habár 36 822 olvasónak tetszett, ebből 325-en meg is osztották, mégis akadtak, igaz, nem sokan, akik hülyének, „agymosottnak” és hasonlóknak tituláltak, mint szerzőt, amiért bizony ezen a felületen örök kitiltás jár. Szívesen meghallgattam volna az érveiket, de ilyenekkel nem jelentkeztek. (Képünk illusztráció) Mindenesetre nem voltak tíznél többen, és azt mondanám, tekintve az arányokat, hogy ha ez így marad, Magyarország már nem egy elveszett hely, sokkal több őrültre és fanatikusra számítottam. Amúgy és nem mellesleg adtak egy ötletet is: a napelem mintájára elkezdem fejleszteni a sötétség- és homály-elemet is. Egyelőre még csak a koncepció áll készen, de ha sikerül a verbális agresszivitással párosuló szellemi sötétséget elektromos energiává alakítanom, akkor egyrészt meg van mentve a haza, és Magyarországon még a kutyaólakat is el lehet látni a legkorszerűbb légkondicionálással, másrészt én aljasul meggazdagszom, de annyira, hogy felfogadom Elon Muskot titkárnak és gondosan ügyelek arra, hogy fontos dolgoknak még a közelébe se kerülhessen. Legyünk tehát optimisták ebben a kérdésben és igyekezzünk feltárni rejtett energiaforrásainkat. Ma is a kánikuláról lesz szó, de kicsit másképp, mint tegnap. Rájöttem ugyanis, hogy sokan úgy veszik, mintha csak nálunk lenne dögmeleg. Persze az eszükkel tudják, hogy máshol is az van, de mivel itt vannak, itt érzik a hőséget, és elfelejtik, mi van Európa többi részén. Nos: nagyjából ugyanaz, mint Magyarországon, illetve a hőkupola Nyugat-Európa felől keletre húzódik, hogy átadja a helyét a pokoli viharoknak, melyek nálunk a jövő hát második felében várhatóak. De lássunk egy átfogó európai helyzetjelentést – Amerikából, ahol szintén megvan a maga baja a lakosságnak (bőven), de a The New York Times akkor is kiváló összefoglalót közölt a mi állapotainkról. Már csak azért is, mert a kánikulának az egész kontinensre kiterjedő energetikai következményei vannak és lesznek. Meteorológiai összkép Közép- és Kelet-Európa egyes részein szombaton fullasztó hőség uralkodott, miközben a héten rekordot döntő hőmérsékleteket okozó hőkupola kelet felé haladt tovább. Ez a változás némi enyhülést hozott a szenvedő nyugat-európai országok számára, de nyomában súlyos zivatarok kialakulásának veszélyét hagyta maga után, amelyeket a forró időjárás még tovább súlyosbíthat. Ez a hőhullám az elmúlt két hónap második ilyen jelensége Európában. A júniusi hőmérsékleti rekordok megdőltek Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és másutt is. A tudósok egy jelentésükben kijelentették, hogy ilyen szélsőséges hőség – az európai nyár ilyen korai szakaszában – „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna, mielőtt a szén-dioxid-kibocsátás elkezdte volna felmelegíteni a bolygót. A hőség több millió ember mindennapi életét zavarja, és sok halálesetet okozott. Különösen veszélyeztetettek az idősek és azok, akik a szabadban dolgoznak. Franciaországban legalább 40 ember fulladt meg, többségük fiatal volt, akik tiltott helyen fürdőztek. A hőhullám próbára tette Európa infrastruktúráját is, ami hatással volt a vasúti hálózatokra, a gyárakra és az áramszolgáltatókra. Milyen meleg van? Németországban a hőség szombaton érte el csúcspontját – közölte a Deutscher Wetterdienst, az országos meteorológiai szolgálat. Az ügynökség figyelmeztetett, hogy az egész országban súlyos hőség várható, egyes helyeken a hőmérséklet elérheti a 42 Celsius-fokot is. Az északnyugati tengerpart egyes részein lehűlt az idő, ám ott heves zivatarok várhatóak, helyenként erős esőzésekkel. Franciaország egyes részein, ahol a héten a valaha mért legmagasabb átlaghőmérsékletet regisztrálták, elkezdett lehűlni az idő. Az északnyugati régióban azonban szombaton a hőmérséklet elérheti a 42 Celsius-fokot – a Météo-France, a nemzeti meteorológiai szolgálat szerint. Az ország egyes részein heves zivatarok várhatóak, erős széllökésekkel és jégesővel. Lengyelország nagy részén szombaton hőhullám-riadó volt érvényben, a hőmérséklet 34 Celsius-fok felett volt – közölte a MeteoAlarm, a közös európai időjárásjelző riasztórendszer. A rendszer szerint az ország egyes részein vasárnap és hétfőn a hőmérséklet elérheti a 39 Celsius-fokot, azaz 102 Fahrenheit-fokot. Olaszország egészségügyi minisztériuma kiadta a legmagasabb szintű hőhullám-riadót több mint egy tucat régióra vonatkozóan. A svájci meteorológiai szolgálat figyelmeztetett a szélsőséges kánikula „magas kockázatára” az ország nagy részén, beleértve Zürich, Bázel és Lausanne környékét is. A MeteoAlarm szerint Ausztria, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia egyes részein is magas szintű riadó van érvényben a szélsőséges hőség miatt. Európa és a felmelegedés A tudósok biztosak abban, hogy a hőhullámok világszerte egyre forróbbak, gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, ráadásul Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más kontinens. 2025-ben szinte az egész kontinens hőmérséklete magasabb volt a szokásosnál. A kutatók becslései szerint az elmúlt években Európában évente több tízezer hőhullámmal összefüggő haláleset történt. Európa-szerte számos otthont, iskolát és üzletet (tulajdonképpen: mindent) a régebbi, hűvösebb éghajlati viszonyokhoz igazodva építettek. Nagy-Britanniában sok épületet kifejezetten a hő visszatartására terveztek, ami különösen megnehezíti a hőhullámok idején a hűtést. A légkondicionálás nem jelent azonnali vagy hosszú távú megoldást. Franciaországban az ilyen rendszerek telepítése politikai viták tárgyává vált (lassan Magyarországon is az lesz), míg Nagy-Britanniában a magas energiaárak sokakat elriasztanak ettől. Még a forróbb mediterrán városokban is, ahol a régimódi udvarok, a nehéz redőnyök és a fehér kőhomlokzatok hűvösen tartják az otthonokat, sok új épületet olyan technikák alkalmazásával építettek, amelyek visszatartják a hőt. Egyszóval: az egész Unióban rossz a helyzet. Lehet, hogy most, átmenetileg napokon belül jön az enyhülés, de hosszú távon riasztó a tendencia: egyre több ilyen elviselhetetlen hőhullámot kell majd kibírnunk, ami nem fog menni a magyar és az európai elektromos hálózat teljes felújítása és újabb energiaforrások használata nélkül. Sebaj, mondhatnánk erre, ott az atomenergia, olcsó, szinte kimeríthetetlen, és megbízható. Nagy kár, hogy ezekből a tévhitekből – a The Moscow Times mai tanulmánya szerint – kevés igaz. Azt írja Vlagyimir Szlivjak, az „Ecodefense” környezetvédelmi csoport társelnöke, hogy érdemes ám jobban is megvizsgálni azokat a reaktorokat. És általában, minden energiaforrásunkat. Mivel Európában újabb rekord-hőhullám tombol, az energiarendszerek a kapacitásuk határán működnek, hiszen a lakosság tömegesen (és többnyire egyszerre) kapcsolja be a légkondicionálókat és a ventilátorokat. Néhány erőmű azonban éppen akkor áll le, amikor a legnagyobb szükség van az energiára. Elsősorban az atomerőművekről van szó, amelyeket a tömegkommunikációs eszközökben gyakran a klímaváltozás elleni megoldásként mutatnak be. A hűtővíz problémája Franciaországban több napon át egymás után melegrekordokat regisztráltak – a megfigyelések 1947-es kezdete óta nem volt ilyen kánikula. A nappali hőmérséklet 44 °C fölé emelkedett, az éjszakai hőmérsékletek szintén szokatlanul magasak maradtak. A hőség az ország egész területén a folyók vízének felmelegedéséhez vezetett, ami problémát jelent az atomerőművek számára: ezek ugyanis a természetes vizeket használják hűtésre. Egy reaktort már leállítottak, a többi teljesítményét pedig csökkentik, illetve a hét végén korlátozni fogják. Svájcban is hasonló helyzet alakul ki, és nagy valószínűséggel ez más országok atomerőműveiben is bekövetkezik majd. A dél-franciaországi „Golfech” atomerőmű második blokkját június 22-én 23:45 körül állították le, amikor az erőmű hűtéséhez használt folyó vízének hőmérséklete túl magasra emelkedett. Az erőmű tulajdonosa, az EDF közleménye szerint az intézkedést biztonsági okokból hozták meg. Az atomerőmű a Garonne folyó vizét használja, és miután azt a reaktorok hűtésére fordította, a víz nagy része visszakerül a folyóba. A francia előírások korlátozzák a visszavezetett víz hőmérsékletét – nem lehet melegebb 28 °C-nál. A korlátozás megsértése miatt állították le az atomerőművet. Az EDF, amely Franciaország összes atomerőművét üzemelteti, az ország más részein is korlátozza a többi reaktor teljesítményét: a „Noignes-sur-Seine” atomerőmű egyik reaktorát keddtől leállították, a jövő héten továbbiakkal is ugyanez történik majd, ha nem enyhül a meleg (ismereteink szerint enyhül, csak nem tudni, meddig és mennyire). A rendkívüli hőség nem most vált komoly problémává az atomenergia-termelés számára. 2025 júliusában Franciaország egész területén összesen legalább hét gigawatt összteljesítményben állítottak le reaktorblokkokat. Ez több, mint Írország teljes villamosenergia-rendszerének termelési kapacitása. Tehát 2026 messze nem az első év, amikor reaktorokat kapcsolnak ki. És ez bizony Pakson is előfordulhat (mint tegnap írtam is), ami a mi kis országunknak nagyon nagy gondot jelentene. Általános energiaválság Az is igaz, hogy nem csak az atomerőművek szenvednek a hőségtől. A vízerőművek is veszélyben vannak: a száraz időjárás csökkenti az energiatermeléshez rendelkezésre álló vízmennyiséget, ami a turbinák működésének korlátozására vagy leállítására kényszeríti az üzemeltetőket. És ebben az esetben sem idén jelentkezik először a probléma: a MIT adatai szerint 2025 első öt hónapjában a magas hőmérséklet és az alacsony vízszint miatt a vízerőművi áramellátás Európában 13%-kal csökkent az előző évhez képest. A szén- és gáztüzelésű erőművek is nehézségekkel szembesülhetnek a magas hőmérséklet miatt. A forró időjárás megterhelheti a berendezéseket és csökkentheti a hűtőtornyok hatékonyságát. Az Egyesült Királyságban öt gáztüzelésű erőmű már csökkentette a teljesítményét, ami körülbelül 2,5 gigawattos áramellátás-csökkenést eredményezett. A legkevesebb probléma a szél- és napenergia-erőművekkel kapcsolatban jelentkezett – ezeknek az energiaforrásoknak az energiatermelési aránya az EU-ban eléri a 30%-ot, és tovább növekszik. A megnövekedett kereslet – elsősorban a hűtési igény miatt – az európai villamosenergia-rendszert terhelő fő tényezővé vált. Azok az országok, amelyek korábban nem érezték nagy szükségét az épületek hűtésének, megváltoztatják az életmódjukat. Például az Egyesült Királyságban a légkondicionálót használó háztartások száma 2022 óta megközelítőleg megduplázódott. Mennyibe kerül az alkalmazkodás? Idén az EDF nyilvánosságra hozta a klímaváltozással szembeni sebezhetőségi értékelését, amely magában foglalja egész Franciaország összes atomerőműveit és vízerőműveit is. A modernizáció várhatóan évente körülbelül 600 millió euróba fog kerülni a következő 15 év során. A hőség által az energiarendszerek számára okozott problémák világszerte csak tovább súlyosbodni fognak, mivel a klímaváltozás egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat eredményez. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2050-re a hűtésre fordított globális energiafogyasztás megduplázódik a 2023-as szinthez képest. A világ egyre gyakrabban szembesül majd atomerőművek leállásával, valamint a hagyományos energiaszektor egyéb erőműveinek terheléscsökkentésével. A fosszilis tüzelőanyagokat használó hagyományos energetika tekintetében európai konszenzus van: a klímaváltozás (és a hadi helyzet) miatt fokozatosan el kell fordulni tőle. Bár nyilvánvalóan hiányzik a politikai akarat a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának gyors felszámolásához. Az atomenergetika tekintetében nincs ilyen konszenzus, és Franciaország, valamint más, az atomerőművekre támaszkodó (tehát a hőségre rosszul reagáló) országok lépései miatt az úgynevezett „nukleáris reneszánsz” is napirendre került. A hőhullámok idején a legszembetűnőbb, hogy milyen érdekek állnak azoknak a felhívásoknak a hátterében, amelyek az atomenergia-iparba történő befektetésre szólítanak fel. A fő motivációs faktor nem a gazdasági hatékonyság iránti aggodalom, nem a klímaváltozás következményeinek kezelésére irányuló szándék, és biztosan nem az a vágy, hogy minél több ivóvizet őrizzenek meg tisztának, mert ennek az erőforrásnak az értéke a jövőben jelentősen megnő majd. Ezzel szemben az atomenergia-ipar és az azt támogató kormányok elemi érdeke, hogy rengeteg pénzt szerezzenek. Ha a magánvállalkozások egyáltalán pénzt adnak az atomerőművekre, akkor is rendkívül keveset lehet tőlük várni és erősen vonakodva adják azt is. Ez a technológia nagyon drága, és gazdasági jövedelmezősége megszűnik, amint az emberek elkezdik pontosan kiszámolni az atomenergia árát anélkül, hogy az egyes költségeket az adófizetők vállára hárítanák. Hogy lesz-e Európában és általában a Nyugaton „nukleáris reneszánsz” – az komoly kérdés, néhány nagyhatalom akaratától függetlenül is. De teljesen biztosan állítható, hogy a hőhullámok egyre gyakrabban fognak bekövetkezni, és ez azt jelenti, hogy az atomerőműveket is egyre gyakrabban fogják leállítani. Eddig a tanulmány, lássuk, milyen következtetést lehet levonni belőle. Dögmeleg van, ami el fog múlni, majd visszatér még párszor, míg állandóvá nem válik ez az elviselhetetlen klíma. Ezt nem tudjuk közakarat útján megváltoztatni. Fel kell készülnünk az állandóan magas energiaigényre. A problémára jelen technikai szintünkön nincs egyetlen és egyszerű megoldás: igen, szükség lesz az atomerőművekre minden hibájukkal együtt, szükség lesz még egy ideig, akár tartalékként is néhány fosszilis erőműre szintén, kellenének vízierőművek is, de a legnagyobb szükség a megújuló energiaforrások kiaknázásra lesz, akkor is, ha a napelemet Orbán nem szereti, a szélerőművet meg Trump. Pont nem érdekes, mit szeretnek. Az energia tárolása megoldatlan kérdés: a gravitikus megoldás, tehát víztározók építése a hegyekben, melyeket teleszivattyúzunk a napenergiából származó árammal és mikor leengedjük őket, turbinát hajtanak meg, nem tökéletes: ebben a melegben a víztározó is kiszárad. Ha csak nem fedett. Mindenesetre most nagyon sokat fogunk szenvedni az előző kormány beteg, nap- és szélenergia-ellenes politikájától, és ezt nem árt fel is róni nekik. Persze, ha fel tudom találni a sötétség-erőművet, az sok mindent megold majd, energia-nagyhatalom leszünk. Ígérem, dolgozni fogok rajta. Addig is maradjunk minél hűvösebb helyen és fogyasszunk sok folyadékot. Szele Tamás