● news.bsdnet.hu

Hat év után hivatalosan is véget ért Magyarországon a veszélyhelyzetre épülő rendeleti kormányzás, amely a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború miatt adott rendkívüli jogköröket az Orbán-kormánynak. A különleges jogrend megszűnésével a kabinetelveszíti azt a lehetőséget, hogy széles körben parlamenti jóváhagyás nélkül, rendeletekkel írjon felül vagy módosítson törvényeket,ugyanakkor ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a kormány lassabban vagy kisebb mozgástérrel tudna működni. A Tisza-kormány azonban kétharmados parlamenti többséggel kezdte meg a munkáját, ami azt jelenti, hogya kabinet normál törvényhozási keretek között is rendkívül gyorsan tudhat átvinni drasztikus változásokat eredményező törvényeket vagy nagyobb intézményi átalakításokat az Országgyűlésen. A rendeleti rendszer 2020 tavaszán indult a Covid-járvány alatt,majd miután Oroszország újraélesítve a 2014-ben kialakult konfliktust, katonai erőkkel szállta meg Ukrajnát,2022-től a háborús veszélyhelyzet vált az új jogalappá. Ez idő alatt több száz olyan kormányrendelet született, amelyek az energiaáraktól és az árrésstopoktól kezdve a hitelmoratóriumokon át egészen ipari és beruházási ügyekig számos területet érintettek. A mostani váltás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a korábban rendeleti úton bevezetett szabályok automatikusan megszűnnek. Az Országgyűlés több ilyen intézkedést törvényi szintre emelt, hogy azok normál jogrendben is hatályban maradhassanak. Így például egyes gazdasági intézkedések, moratóriumok vagy speciális állami jogosítványok tovább élhetnek, egészen addig, amíg a Tisza-kormány nem vizsgálja felül kivezethetőségüket. Címlapkép forrása: Portfolio