● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Az új könyvek egy éves árkötöttségének előírása (tehát, hogy addig nem akciózhatók) piaci és politikai kudarcot jelentett – válaszolta érdeklődésünkre a HVG Könyvek kiadóvezetője. Szabó Tibor Benjámint is a nyomtatott lapunkban megjelenő, a Libri és Líra helyzetével, tágabban a könyvpiac jövőjével foglalkozó cikkünk kapcsán kerestük meg. A könyves szakember válasza már lapzártánk után futott be, így arról itt számolunk be. A lapcikket, amelyben megszólal Nyáry Krisztián is,  itt olvashatják . Tarr Zoltán miniszter még az Ünnepi Könyvhét megnyitóján jelentette be: vége a Fidesz-kormány által 2024-ben bevezetett árkötöttségnek, ahogy hamarosan a kötelező fóliázást, a melegszálat tartalmazó könyvek billogozását is eltörlik. Nagy nyilvánosságot kapott eközben, hogy az MCC Press vezetője, Novák Tamás éles hangú levélben  ment neki Orbán Balázsnak. Szerinte a Mathias Corvinus Collegium akkor még regnáló vezetője nem segíti a szervezet jövőjét, és az elmúlt években a felvásárolt Librivel sem tudott mit kezdeni. Novák bírálatában megfogalmazta, hogy a Líra növelni tudta piaci részesedését, míg a tulajdonosváltáson átesett Libri „vakon repült” – hiába, hogy még az árkötöttséggel is láthatóan ennek a könyves óriásnak akartak kedvezni.Az árkötöttségről, kicsik és nagyok helyzetéről elmondta a véleményét cikkünkben a Líra részéről Nyáry Krisztián. De mit gondol a konkurens HVG Könyvek kiadóvezetője, a meglátásait visszatérően érdekes, hosszú esszékben kifejtő Szabó Tibor Benjámin? Míg Nyáry a maga részéről szükségét érezte volna valamiféle árkötöttségnek (csak nem olyannak, amit végül bevezettek), Szabó elutasítóbban fogalmaz: a szabályozást mind piaci, mind politikai kudarcnak gondolja. Az eltörlésétől ő is azt várja, hogy a saját webshopot üzemeltető kiadók számára némi könnyebbséget jelentsen. Ahogy Nyáry, úgy ő sem gondolja viszont, hogy csodát tenne majd a forgalommal. Nyáryhoz és Novákhoz hasonlóan Szabó is kiemeli: a Líra kis mértékű erősödésében vélhetően tényleg volt szerepe annak, hogy a vásárlók egy része protestként eltávolodott a Libri boltjaitól. A HVG Könyvek kiadóvezetője viszont hozzáteszi: ez a hatás a piacnak csak egy kisebb szegmensében jelentkezhetett. Szerinte a Líra pozícióinak változását ugyanekkora erővel, hosszabb távon pedig még erősebben hajthatja, hogy a menedzsmentje erősebb könyvszakmai háttérrel rendelkezik. A Librit eközben a szakember egy jó konstrukciójú kereskedőháznak nevezi, a szakmának szerinte „szüksége van arra az értékesítési volumenre, amit a Nyugati térről irányítva képesek előállítani. Ezért mindenkinek az lenne az érdeke, hogy gyorsan rendeződjön a Libri helyzete, alakuljon ki a jövője.” Kiemeli még, hogy a Libri a legnagyobb könyves kereskedőház, tulajdonában a legnagyobb hazai kiadóház-csoporttal, tehát a konstrukció lehetőséget ad a piaci verseny eltorzítására a Libri javára. – Számos strukturális feladat áll a könyvszakma előtt, amiben szükség lesz a megfelelő tudású szabályozói oldalra és a szakmai befektetőkre egyaránt. Hosszú, szekvenciális szövegeket árulunk, miközben a figyelemgazdaság a 10 másodperces koncentrációra kondicionálja a belépő generációt. A termékeinkre 400-500 oldalon, 50-100 órán keresztül kell figyelni elmélyülten. Erre a könyvszakmának globálisan is egy jó választ kell adnia. Eközben Magyarországon a könyvszakma folyamatosan öregszik, alig vannak fiatal vállalkozók. Márpedig erről a jelenségről nem sok biztatót mond az álmoskönyv – teszi még hozzá Szabó Tibor Benjámin.