● news.bsdnet.hu

Fekete-Győr András is reagált az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumkorlátozásáról szóló vitára. A politikus közösségi oldalán írt bejegyzésében arra utalt, hogy ez egy olyan javaslat, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar közélet alakulását. Emlékeztetett, hogy Hadházy Ákos és Márki-Zay Péter mit tett le az asztalra a NER-rel szemben. Megjegyezte, hogy a Fidesz 16 éven keresztül igyekezett beskatulyázni az ellenfeleit, de most hasonló logikát lát a Tisza Pártnál is. Érdemi vitát javasol a törvényjavaslatról , és öt szempontot fejtett ki posztjában. Rögtön leszögezte, hogy sok szempontból támogatja a mandátumkorlátozást. Személyes okokból is szorgalmazza a törvényjavaslatot, mert úgy véli, hogy a politikának a nem a pártok és politikusok túléléséről kell szólnia. A megélhetési politizálással pedig valamit kezdeni kell Fekete-Győr András szerint, de a korlátozással valós aggályok merülhetnek fel. A javaslat korlátozná a választók döntési szabadságát, de az Országgyűlés mozgásterét is szűkítené. Felvetette a kérdést, hogy ugyanazt a korlátot kell-e alkalmazni egy közvetlenül megválasztott egyéni képviselőre, mint egy listáról bekerülő politikusra. Fekete-Győr András szerint a megélhetési politizálás problémája a listás túlélésben jelenik meg. Ettől függetlenül csak indokoltan szabad belenyúlni a választójogba. A választók kiskorúsításával egyenértékű, ha nem engedi az Alaptörvény, hogy ugyanazt a képviselőt válasszák meg újra, akiben addig is megbízott egy közösség. Egy arányos, kétfordulós választási rendszer csökkentené annak esélyét, hogy egy párt a társadalmi támogatottságánál jóval nagyobb parlamenti hatalomhoz jusson, és ezzel bebetonozza saját politikai elitjét. Ez ugyanarra a problémára adna demokratikusabb választ, nem utólag zárna ki politikusokat a versenyből. Kiemelte, aggályos az is, hogy miért kellene ugyanolyan korlátozással illetni az ellenzéki, mint a kormánypárti képviselőket. Előbbiek más típusú hatalommal rendelkeznek, mint egy 12 éve miniszterelnökként vagy miniszterként kormányzó politikus. Fontos szempontnak tekinti a tapasztalat értékét, hiszen egy jó országgyűlési képviselő nemcsak gombot és felszólal. Ismeri a jogalkotást, érti az intézményrendszert, szakpolitikai tudást halmoz fel, kapcsolatot tart választókkal, civilekkel, szakmai szervezetekkel, és tudja, hogyan lehet egy ügyet végigvinni a politikai rendszeren. Ezt pedig nem lehet hirtelen pótolni, a mandátumkorlátozás így a jól dolgozó politikusokat is nyugdíjazná. A megújuláshoz érdemes mérlegelni, hogy a korlátozás önmagában elég-e, vagy már intézményi változásokra is szükség van-e. Ezért Fekete-Győr András azt javasolja, ezt a vitát egy szélesebb politikai reformcsomag részeként kellene kezelni, amely átláthatóbbá tenné a rendszert. Végül kitért arra, hogy miként fognak erről a javaslatról vitázni, lehet kritizálni, de a megélhetési politizálás ellen is tenni kell valamit. Ezért több nyitottságot javasol a kritikát megfogalmazók felé, és azzal zárja posztját, hogy a régi politikusok mellett a régi reflexeket is le kell váltani.