● news.bsdnet.hu

Hónapokig tartó politikai vita és európai parlamenti képviselők, valamint emberi jogi csoportok tiltakozása előzte meg az öttagú tálib küldöttség brüsszeli látogatását. A tálibok június 23-án érkeztek a belga fővárosba Abdul Kahar Balhi , a tálib külügyminisztérium szóvivőjének vezetésével, hogy EU-tisztviselőkkel és 15 tagország képviselőivel tárgyaljanak a kiutasított, valamint súlyos bűncselekményeket elkövető afgán állampolgárok visszaküldéséről. A felek között a mostani volt az első olyan tárgyalás, amely európai területen zajlott, ám a tárgyalásokat már idén januárban megkezdték Kabulban. A brüsszeli megbeszélést egy sor biztonsági intézkedés előzte meg. Belgium a vízumok kiadását is rendkívül szigorúan kezelte: mindössze egy napra szóltak, és csak a Belgiumba való belépésre jogosítottak. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, az Európai Bizottság azt közölte , hogy „technikai szintű” megbeszélésre került sor. Abdul Kahar Balhi pedig arról számolt be, hogy szóba kerültek az afgánok számára nyújtott konzuli szolgáltatások újraindítása, továbbá hangsúlyozták a „bizalomépítő intézkedések” szükségességét. A tagállamok részéről már 2025 októberében megfogalmazódott az igény a kiutasított, valamint a bűnelkövető afgánok kitoloncolására vonatkozóan. 19 uniós tagország és Norvégia közös levélben kérte Magnus Brunnertől, az Európai Unió belügyekért és migrációért felelős biztosáról, hogy indítsa újra uniós szinten az Afganisztánba történő kitoloncolásokat. Az aláíró miniszterek arra hivatkoztak, hogy 2024-ben a kiutasított afgánok csupán két százaléka tért vissza hazájába. A brüsszeli találkozó a Tálibán szélesebb körű stratégiáját tükrözi, amelynek célja a diplomáciai jelenlét kiterjesztése Európában. A gyakorlatban ez megvalósulhat a konzuli szolgáltatások visszaállítása, valamint a tálibok által kinevezett diplomaták fogadása révén. Kezdetben a tálib diplomáciai terjeszkedés a távol-keleti és közép-ázsiai régióra korlátozódott: elsőként Kínával és Oroszországgal nyitottak új fejezetet a diplomáciai kapcsolatokban. Európai tekintetben viszont éppen kapóra jött, hogy a tagországok tömegesen akarják kitoloncolni az afgánokat, akiknek visszafogadása alkualapként szolgál. Az egyébként nem újkeletű, hogy tálibok által kinevezett diplomaták jelennek meg az európai nagyvárosokban – noha a működő diplomáciai képviseleteken továbbra is olyanok dolgoznak, akiket még Asraf Gáni elnöksége alatt akkreditáltak. A 2021-es hatalomátvétel után egy átmeneti időszak vette kezdetét: a nagykövetségek egy része bezárt, és vannak olyan képviseletek is, amelyek felett a tálibok folyamatosan próbálják átvenni az ellenőrzést. De vannak kivételek is, mint például a bécsi nagykövetség , amelyhez Magyarország is tartozott. Manizha Bakhtari nagykövet 2020 szeptemberében érkezett az osztrák fővárosba, és azóta is a képviselet élén áll, noha a tálibok több alkalommal felszólították a távozásra – ennek értelmében az ott kiállított vízumok és más okmányok sem érvényesek Afganisztánban. Az európai országok közül Norvégia fogadott először tálibok által kijelölt diplomatát 2025-ben: Nadzsibullah Serhánt az oslói nagykövetség ügyvivőjének neveztek ki. Jelenleg Németországban szolgálnak a legmagasabb számban tálibok által kinevezett tisztviselők. A szövetségi kormány 2025-ben két konzuli tisztviselő működését hagyta jóvá: egyet a berlini nagykövetségen, egyet pedig a nagykövetség felügyelete alatt működő bonni főkonzulátuson. A döntés elsődleges oka a konzuli ügyintézés és az afgán állampolgárok deportálásának megkönnyítése volt. A tálibok a hét elején Isztambulban is hasonló indokokat sorakoztattak fel, amikor Németországtól további négy diplomata fogadását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a kiutasított afgánok személyazonosságának megállapításához és az úti okmányok kiállításához további tisztségviselőkre van szükségük. Egyelőre még zajlik a javasolt diplomaták biztonsági ellenőrzése. Berlin politikája mögött a tömeges kitoloncolások reménye áll – ezt a közelmúltban a belügyminisztérium szóvivője is megerősítette. A szövetségi kormány azt tervezi, hogy növelni fogja a Kabulba tartó toloncjáratok számát, és havonta akár három charterjárat is indulhat az afgán fővárosba. Emellett az egy-egy fős kitoloncolásokra is sort kerítenek kereskedelmi járatokkal. A deportálások legalább 100 afgán állampolgárt érinthetnek, akik börtönbüntetésüket töltik vagy kitoloncolási őrizetben várják hazaszállításukat. Nemcsak Norvégia és Németország nyitott a tálibok irányába. Korábban Belgium és Svédország is jelezte, hogy a bevándorláspolitika szigorítása miatt hasonló lépéseket fontolgatnak. A május 7-én aláírt osztrák–üzbég megállapodás pedig azt támasztja alá, hogy Ausztria szintén nyitott a tálib kormányzat irányába. Az egyezmény ugyanis kimondja, hogy Ausztria tranzitfolyosóként használhatja a közép-ázsiai országot a kitoloncolások során, és ez elsősorban az afgánokat érintheti majd. Taskent ugyanakkor leszögezte, hogy csak azokat az afgánokat engedik be, akiknek visszavételére a tálibok garanciát vállalnak, ez azonban már a Bécs és Kabul közötti tárgyalásokon fog múlni. A diplomáciai közeledések ellenére az európai kormányok rendszeresen leszögezik, hogy a lépés mögött kizárólag bevándorlás- és biztonságpolitikai okok állnak, és továbbra sem ismerik el hivatalosan a tálib kormányzatot. A brüsszeli találkozó is nagy nemzetközi visszhangot kapott, számos politikus és emberi jogi szervezet figyelmeztetett arra, hogy önmagukban a tárgyalások az elismerés üzenetét közvetítik. Többek közt a Human Rights Watch és az Amnesty International is azt állította, hogy a tálibokkal való együttműködésnek az elszámoltathatóságra és az afganisztáni emberi jogi helyzetre kellene összpontosítania, ahelyett, hogy elősegítené a deportálásokat. A tálibok brüsszeli útja éppen akkor zajlott, amikor a nyugati világban sokfelé voltak tiltakozó akció a romló afganisztáni emberi jogi helyzet ellen. Június elején több nőt letartóztatott a tálibok erkölcsrendészete a nyugat-afganisztáni Herátban arra hivatkozva, hogy nem megfelelően vannak felöltözve. Az öltözködési szabályok kimondják, hogy legfeljebb csak a szemeket hagyhatják szabadon, ám helyi beszámolók szerint olyanokat is letartóztattak, akik öltözete megfelelő volt. A megmozdulások Afganisztánból indultak , ahol egyébként ritkák a tüntetések: a tálibok ugyanis betiltották az engedély nélküli gyülekezés minden formáját, ám ezúttal férfiak is megjelentek a tömegben. Nem sokkal később aktivisták vonultak utcára  Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban, Norvégiában, Ausztriában, Portugáliában, és a tengerentúlon az Egyesült Államokban, valamint Kanadában is. A romló emberi jogi helyzeten túl Afganisztán humanitárius válsággal néz szembe. Az ENSZ adatai szerint az élelmiszerhiány és a gazdasági nehézségek több millió embert érintenek, miközben Iránból és Pakisztánból is egyre többeket toloncolnak vissza. Noha a hivatalos elismerésre nem került sor sem az EU, sem a tagországok részéről – és ezzel a közeljövőben is aligha lehet számolni –, a brüsszeli fogadás mindenképpen diplomáciai áttörést jelentett a Talibán számára. Mindez azt jelzi, hogy az európai kormányok egyre inkább hajlandók pragmatikus együttműködésre a kabuli vezetéssel, amennyiben ezt saját migrációs és biztonságpolitikai érdekeik indokolják. Várhatóan a következő időszakban folytatódnak a technikai egyeztetések a kitoloncolások, a konzuli együttműködés és a személyazonosság megállapításának kérdéseiben, miközben egyre több európai ország mérlegelheti a tálibok által kijelölt diplomaták korlátozott fogadását. Ez ugyan nem jelenti a tálib kormányzat nemzetközi jogi elismerését, ugyanakkor fokozatosan növeli annak nemzetközi mozgásterét és de facto legitimációját. A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. (Borítókép:  Az Amnesty International aktivistái „Szégyen!” feliratú molinóval tüntetnek az Európai Bizottság brüsszeli székháza előtt, tiltakozva a tálib delegáció részvételével zajló 2026. június 23-ai találkozó ellen. Fotó:  Nicolas TUCAT / AFP)