● news.bsdnet.hu

A héten megtört egy olyan piaci összefüggés, amely az elmúlt hónapokban szinte magától értetődőnek tűnt. Miközben a kőolaj világpiaci ára mintegy 10 százalékkal esett, a forint ezúttal nem profitált a kedvező külső környezetből. Sőt enyhén még gyengült is: a múlt pénteki 352,1-es euróárfolyamról most péntek délutánra 354 közelébe emelkedett a jegyzés. A forint árfolyama ugyanakkor a hét során összességében viszonylag szűk sávban mozgott. Az euró jegyzése egyszer sem emelkedett 357 fölé, de tartósan 352 alá sem tudott erősödni a magyar fizetőeszköz. A heti gyengülést ezúttal elsősorban két tényező magyarázta: A dollárt a héten pedig egyértelműen a Fed körüli kamatvárakozások határozták meg, miközben a makrogazdasági adatok inkább csak megerősítették a piaci narratívát. Hétfőn még az amerikai–iráni tárgyalások első fordulója állt a befektetők figyelmének középpontjában, miközben kevés érdemi makrogazdasági adat érkezett, így az EUR/USD árfolyama még 1,14 felett mozgott. Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője az Indexnek arról beszélt most, hogy a forint a hét első felében egyértelműen a Magyar Nemzeti Bankra figyelt. Hétfőn még a 352-es euróárfolyam környékén mozgott, a befektetők kivártak a keddi kamatdöntés előtt. Kedd reggel még 352,5 körül járt az EUR/HUF árfolyama, a döntés közeledtével azonban fokozatosan gyengült a hazai fizetőeszköz. Az MNB kedden 25 bázisponttal, 6,25 százalékról 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. A piac ugyanakkor nem magára a kamatvágásra reagált érzékenyen – ezt a lépést a befektetők már előzetesen beárazták –, hanem a jegybank kommunikációjára. Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatóját követően az euró árfolyama megközelítette a 357-es szintet. A jegybank üzenetei egy lazább kamatpálya irányába mutatnak. Az MNB a következő üléseken is 25 bázispontos lépésekben folytathatja a kamatcsökkentést, az alapkamat a nyár végére 5,5 százalékra mérséklődhet. „A kommunikáció érezhetően lazábbá vált: ez nem csak a várható inflációs pálya mérséklésében, az idénre várt 3,8 százalékos infláció 1,8 százalékra csökkentésében merült ki, de a jegybank egy-egy további 25 bázispontos emelést vetített előre júliusra és augusztusra – eddig ilyen explicit iránymutatást még nem adott lazításra vonatkozóan. Ezen kívül a közleményből kikerült az óvatos, türelmes megközelítés, ami eddig a jegybanki kommunikációt jellemezte – bár a csökkentés mértékét tekintve akár mód is lehetett volna a kommunikáció fenntartására” – ezt pedig már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza tette hozzá. MBH elemzői ezt követően néhány hónapos szünetet valószínűsítünk, vagyis az év végére is ezen a szinten maradhat az irányadó ráta, majd 2027 folyamán 5,00 százalékra csökkenhet. Ugyanakkor, ha az elmúlt hetek kedvező inflációs és piaci folyamatai tartósnak bizonyulnak, ennél alacsonyabb kamatszint sem zárható ki. A hét második felében valamelyest megnyugodtak a piacok. A javuló nemzetközi befektetői hangulat mellett a forint stabilizálódott, és péntekre ismét a 354-es euróárfolyam közelébe erősödött. Csütörtökön a vártnál kedvezőbb hazai munkaerőpiaci adatok sem mozgatták meg érdemben a forintot. Májusban a foglalkoztatottság emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékról 4,3 százalékra csökkent. Az adatok ugyan kedvezőek, de egyelőre nem rajzolnak ki egyértelmű trendet: a márciusi javulást gyengébb áprilisi számok követték, most pedig ismét pozitív meglepetést okozott a statisztikai hivatal. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a gazdaságilag aktívak száma ismét emelkedett, vagyis bővült a potenciális munkaerő-állomány, egyetlen havi adatból azonban még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatóról készült részletes tudósításunk az alábbi linken olvasható . A következő hét a mostaninál jóval nyugodtabbnak ígérkezik, legalábbis a jegybanki döntések szempontjából. Sem a Fed, sem az Európai Központi Bank, sem a régiós jegybankok részéről nem várható kamatdöntés, így a forint árfolyama előtt sem látszik olyan egyértelmű katalizátor, amely jelentősen növelné a volatilitást. Könnyen lehet, hogy a piacokon is megkezdődik a nyári uborkaszezon, bár a közel-keleti geopolitikai helyzet továbbra is bármikor átírhatja ezt a forgatókönyvet. Az elmúlt héten ugyan átmenetileg csillapodtak a feszültségek, de kérdés, hogy ez a nyugalom tartósnak bizonyul-e. Makrogazdasági fronton ugyanakkor így sem maradnak kapaszkodó nélkül a befektetők. A hét legfontosabb adata várhatóan a szerdán érkező előzetes júniusi euróövezeti inflációs mutató lesz, amely fontos jelzést adhat az Európai Központi Bank következő lépéseiről. Pénteken az Egyesült Államok munkaerőpiaci statisztikái kerülnek a figyelem középpontjába, ezek ugyanis érdemben befolyásolhatják a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. A hazai adatok közül várhatóan a külkereskedelmi statisztika lehet érdekesebb a piac számára. A Gránit Alapkezelő várakozása szerint a következő hét nem a forint számára lesz az idei év legmozgalmasabb időszaka. Alapesetben továbbra is a 349–359 közötti sávban maradhat az euró árfolyama. A korábbi hetekhez képest kisebb esélye annak, hogy a forint tartósan 350 alá erősödjön, ugyanakkor egy rövid ideig tartó, technikai jellegű erősödés ezt a szintet átmenetileg még elérheti. Látványosan lecsillapodott a közel-keleti konfliktus miatti olajpiaci pánik. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a múlt hetet még valamivel 80 dollár felett zárta, péntek délutánra azonban már 73 dollár közelébe süllyedt. A hét eleji kisebb emelkedést leszámítva végig csökkenő tendencia jellemezte a piacot. Az árak mérséklődésének legfontosabb oka az volt, hogy fokozatosan helyreállt a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban. Bár a szállítás a konfliktus idején sem állt le teljesen, a korábbi hetekben visszaesett, a hét végére azonban a forgalom már megközelítette a háború előtti szintet. Ezzel párhuzamosan a térség termelői is növelték kitermelésüket, bár egyre inkább szűk keresztmetszetet jelent a rendelkezésre álló szállítási kapacitás. A piac ugyanakkor Regős szerint talán túlságosan is optimistává vált. A jelenlegi árszint már csak kevéssel haladja meg a konfliktus előtti jegyzéseket, miközben a háború a kínálati oldalon is okozott károkat, és az időközben lecsökkent készleteket is pótolni kell. A hét során két olyan hír is érkezett, amely emlékeztette a befektetőket arra, hogy a geopolitikai kockázatok továbbra sem tűntek el. Omán közelében találat érte az Ever Lovely nevű hajót, amire az olaj ára átmenetileg mintegy 2 százalékkal emelkedett. Emellett Donald Trump jelezte, hogy megszakítaná az Iránnal folytatott tárgyalásokat, ha Teherán díjat vetne ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra – igaz, Irán ezt a lehetőséget később cáfolta. A földgázpiacon jóval visszafogottabb korrekciót láthattunk. A holland gáztőzsdén a hét eleji több mint egy eurós emelkedést fokozatos árcsökkenés követte, így péntek délután már 41 euró/megawatt körül alakult a jegyzés. Ez azonban továbbra is jóval magasabb a közel-keleti konfliktus előtti szinteknél. Ennek oka részben az európai gáztárolók alacsony töltöttsége, részben pedig a kontinensen tapasztalható rendkívüli hőség, amely növeli az energiaigényt. A Budapesti Értéktőzsdén eközben folytatódott a felülteljesítés, de a vezető részvények teljesítménye erősen megoszlott. A BUX-index emelkedéssel zárta a hetet, ugyanakkor a négy legnagyobb papír között jelentős különbségek alakultak ki. Az OTP és a Richter egyaránt 4 százalékot meghaladó erősödést mutatott, miközben a Mol és a Magyar Telekom árfolyama nagyjából 3 százalékkal csökkent. (Borítókép: Papajcsik Péter / Index)