● news.bsdnet.hu

A labdarúgó-világbajnokságok csaknem 100 éves történetében olyan dolog történt vasárnap este, ami eddig még sohasem. Nevezetesen, hogy egy vb-házigazda (jó, ebből ezen a világbajnokságon három is van) nem játszhatott hazai pályán. Mindez annak volt köszönhető, hogy Kanada csak második lett a B csoportban, így a tengerentúli csapatnak a Dél-Afrika elleni tizenhatoddöntőjét az Egyesült Államokban, Los Angelesben kellett lejátszani, mert az előre elkészített menetrend így rendelkezett, az pedig, hogy ezt a FIFA megváltoztassa, szóba sem kerülhetett. Kanadának tehát utaznia kellett Kaliforniába. Amúgy sem ez a párosítás volt az, amely a 32-es táblán a legizgalmasabb egyenes kieséses mérkőzésnek ígérkezett. Dél-Afrika borzalmasan gyengén kezdte a vb-t, a Mexikó elleni nyitómeccs maga volt a rémálom, de a végén legyűrték Dél-Koreát, s ez az egy győzelem (meg a csehek elleni döntetlen) elég volt nekik a továbblépéshez. Kanada Svájctól kapott ki, így nem lett csoportelső, azaz Los Angelesben az A és a B csoport második helyezettje csapott össze egymással. Ahogyan az várható volt, az esélytelenebbnek tartott afrikai csapat alapvetően védekezésre rendezkedett be, Kanada megpróbált támadni, gyorsítani a játékon, ennek ellenére az első 23 percben nem alakult ki nagy helyzet. A 23. percben jött az első kanadai lehetőség, Eustáquio szabadrúgása után Cornelius 6 méteres fejesét védte a dél-afrikai kapus. Williams védte. A hidratációs szünetet követően minden a régi kerékvágásban haladt: Dél-Afrika tördelte a játékot, Kanada pedig megpróbálta feltörni a betonvédelemet. Látványos játék nem alakult ki. A közönségnek sem tetszett az, amit látott, pontosabban, amit nem látott, mert a labdarúgást csak nyomokban lehetett felfedezni a stadionban. Egyre többször hangzott fel a füttyszó, mert a meccs unalmas volt, nélkülözött minden látványosságot. A 44. percben aztán végre megint történt valami: a kanadai csapat bal oldalról végzett el szögletet, Bombito 6 méterről fejelhetett, de Modiba kivágta a labdát a gólvonalról. Az ismétlést Buhanan lőtte rá, ezt meg Williams védte. Egy perc múlva Laryea esett el gyanús körülmények között a tizenhatoson belül, de a portugál bíró nem adott tizenegyest. A második félidő elején folytatódott a nagy semmi. A 65. percben csoda történt: a dél-afrikai csapat saját térfelén vesztette el a labdát, ez Kanadának lehetőséget adott egy kontratámadásra, Oluwaseyi iramdott meg, de nem tudott gólt szerezni, Mbokazi mentett nagyot Williams védése után. Egyre inkább haladtunk a hosszabbítás felé - a közönség legnagyobb örömére. A borzalmas ebben az volt, hogy a két nézhetetlen játékot nyújtó együttes közül az egyik bejut majd a 16 közé. Pedig a mutatott produkció után mind a ketten a kiesést érdemelték volna meg. A 75. percben Kanada végre rájött, ha rúg egy gólt, akkor valószínűleg továbbjut. Ehhez kellett a becserélt Promise Davis, akinek a lövése alig ment mellé. Egy perccel később Johnathan David nagy lövését védte bravúrral a dél-afrikai kapus. A 84. percben dél-afrikai helyzet maradt ki, Apollis lövését védte Crépeau. A közönség nagyon szeretett volna gólt látni, már csak azért is, hogy ne kelljen újabb 30 percet szenvedni ezen a rettenetes mérkőzésen. Kanada pedig megkegyelmezett. A 92. percben Eustáquio rövid felszabadítás után a kapuba lőtt, ezzel Kanada 1-0-ra megnyerte a meccset, s bejutott a 16 közé. Ezt a meccset nagyon gyorsan el kell felejteni, Dél-Afrika mehet haza. Éppen ideje volt. Labdarúgó-világbajnokság , mérkőzés a 16 közé jutásért: Kanada–Dél-Afrika 1-0 (0-0)