● news.bsdnet.hu

Számos ma is használt technológia gyökerei a hatvanas évekig nyúlnak vissza. A 60-as éveket gyakran a kulturális forradalom korszakaként emlegetik, miközben a technológiai fejlődés legalább ilyen jelentős volt ebben az időszakban. Ekkor történt az első holdra szállás, végrehajtották az első sikeres szívátültetést, és közvetlen bizonyítékot találtak az ősrobbanás elméletére a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezésével. A tudományos áttörések mellett a technológia is kilépett a laboratóriumokból. Az állami kutatások, a vállalati fejlesztések és az egyetemi programok együtt olyan környezetet teremtettek, amely számos újítást juttatott el a piacra. Több olyan eszköz és megoldás született ekkor, amely ma is alapja a mindennapi digitális életnek. Az egyik ilyen a szövegszerkesztés korai formája volt. Az IBM 1964-ben mutatta be az MT/ST nevű berendezést, amely az írógépet mágnesszalagos rögzítéssel kombinálta, és az elsőként piacra dobott szövegszerkesztő rendszerként tartják számon. A készülék minden leütést rögzített egy kazettába zárt mágnesszalagra, a felhasználó pedig visszajátszhatta a szöveget, megállíthatta a javítási pontnál, majd a korrekció után folytathatta a rögzítést. A BGR szerint a gép mai szemmel nehézkesnek tűnik, mivel nem volt képernyője, drága volt, és egy kazetta mindössze tíz dupla sorközös oldal tárolására volt képes. Az IBM mégis komoly jövőt látott benne, olyannyira, hogy 1967-ben Jim Hensont kérte fel egy rövidfilm elkészítésére a termékről, a rendszert pedig egészen 1983-ig forgalomban tartotta, amikor a képernyőalapú szövegszerkesztők átvették a helyét. A modern számítástechnika másik alapköve a dinamikus véletlen hozzáférésű memória, vagyis a DRAM. Ez teszi lehetővé, hogy az alkalmazások gyorsan reagáljanak, és az eszközök késlekedés nélkül váltsanak a feladatok között. A technológiát 1966-ban dolgozta ki az IBM mérnöke, Robert Dennard, aki felismerte, hogy egy tranzisztor és egy kondenzátor párosa hatékonyabban tárol adatot, mint az akkor elterjedt mágneses magmemória. A DRAM szabadalmát 1968-ban jegyezték be, az első széles körben elterjedt chipet, az Intel 1103-at pedig 1970-ben mutatták be. A megoldás gyorsan olcsóbbá vált, így nemcsak számítógépekben, hanem digitális fényképezőgépekben, GPS-eszközökben, routerekben, okostévékben, hordozható játékkonzolokban és viselhető kütyükben is megjelent. Az elektromos autók története jóval korábbra nyúlik vissza, ám a modern értelemben vett villanyautó egyik előfutára szintén a hatvanas években született. A General Motors 1964-ben elkészítette a Chevrolet Corvair elektromos változatát, amely az Electrovair nevet kapta, majd 1966-ban bemutatta az Electrovair II-t is. A fejlesztések hátterében a növekvő légszennyezés miatti aggodalom állt, mivel addigra az autó tömegcikké vált. Más gyártók is kísérleteztek, a Ford például 1967-ben az Egyesült Királyságban mutatta be a Comuta nevű elektromos mikróautót. A jármű egyetlen töltéssel körülbelül 37 mérföldet tudott megtenni, végsebessége pedig 25 mérföld per óra volt. Bár ezek a modellek inkább prototípusok maradtak, alapot teremtettek a ma ismert elektromos autók számára. A napenergia széles körű alkalmazása szintén a 60-as években kapott lendületet. A NASA már 1958-ban napelemekkel látta el a Vanguard 1 műholdat, majd a következő évtizedben több űreszköz, köztük a Telstar és a Nimbus 1 is ilyen technológiával működött. A megoldás ugyanakkor a Bell Labs fejlesztése volt, ahol elsősorban távoli telefonberendezések energiaellátására kerestek költséghatékony megoldást. A 70-es évektől a napelemek egyre kisebb eszközökben is megjelentek. 1972-ben piacra került az első napelemes karóra, 1976-ban pedig a Sharp bemutatta az első tömeggyártású napelemes számológépet, ami új irányt adott a hordozható elektronikai eszközök energiaellátásának. A bankautomaták története szintén a 60-as években indult. Az első ATM-et 1967 nyarán helyezték üzembe Londonban, az ötlet John Shepherd-Barron banki vezetőtől származott, aki azért kezdett gondolkodni a megoldáson, mert egy szombati napon zárva találta a bankját. A berendezés koncepcióját a csokoládéautomaták ihlették, és néhány hónap alatt elkészült az első működő példány. Az Egyesült Államokban 1969-ben, a New York állambeli Long Islanden vált elérhetővé az első ATM egy Chemical Bank fiókban. Az éjjel-nappali bankolás hamar elterjedt, 1973-ban az IBM bemutatta a 3614-es modellt, amely telefonvonalon keresztül kapcsolódott a bank központi számítógépéhez, így nemcsak készpénzfelvételt, hanem egyenleglekérdezést és befizetést is lehetővé tett.