● news.bsdnet.hu

79 éves korában, májrákban elhunyt David Hencke, a Guardian korábbi westminsteri újságíró, aki több mint három évtizeden át dolgozott a brit lapnál, és az 1990-es évek egyik legismertebb politikai botrányának feltárásával vált széles körben ismertté. Hencke kulcsszerepet játszott az úgynevezett „kérdésekért pénzt” botrány leleplezésében. Az ügy lényege az volt, hogy brit konzervatív parlamenti képviselőket azzal vádoltak: pénzért vagy más juttatásokért cserébe tettek fel kérdéseket a parlamentben, üzleti érdekeket képviselve. A botrány súlyos csapást mért a John Major vezette konzervatív kormány hitelességére, és hozzájárult ahhoz a politikai légkörhöz, amelyben 1997-ben a Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott, írta a The Guardian nekrológjában. A Guardian 1994-es cikke szerint – amit David Hancke írt – Mohamed Al-Fayed, a Harrods tulajdonosa azt állította, hogy egy westminsteri lobbicégen, az Ian Greer Associatesen keresztül konzervatív képviselőket fizettek azért, hogy kérdéseket tegyenek fel a brit parlamentben, vagyis a westminsteri alsóházban. ( A Harrods London egyik leghíresebb luxusáruháza, a brit főváros Knightsbridge negyedében működik. ) Az ügyben Neil Hamilton és Tim Smith tory politikusokat nevezték meg, akik Al-Fayed állítása szerint kérdésenként 2000 fontért szólaltak meg a House of Fraser–Harrods tulajdonlása körüli vitában, illetve a Lonrho és annak vezetője, Tiny Rowland elleni ügyekben. A parlamenti kérdések témái között szerepelt a House of Fraser átvételéről készült kereskedelmi minisztériumi jelentés, a Lonrho üzleti ügyeinek vizsgálata, részvényesi és vállalatirányítási kérdések, valamint a Lonrho-hoz köthető repülési és líbiai kapcsolatok ügye is. Al-Fayed azt is állította, hogy Hamilton később ingyenes párizsi Ritz-szállást, Harrods-vásárlási lehetőséget és más juttatásokat is kapott, ezeket azonban nem jelentették be a parlamentnek. Ian Greer tagadta az állításokat, Hamilton és Smith pedig korábban szintén visszautasították, hogy pénzt fogadtak volna el, az ügyből mégis a brit politika egyik legismertebb korrupciós botránya lett. Az ügy nyomán két konzervatív miniszter, Neil Hamilton és Tim Smith is távozásra kényszerült. Hamilton később elvesztette parlamenti mandátumát Martin Bell újságíróval szemben, aki korrupcióellenes programmal indult ellene. Henckét 1994-ben az év újságírójának választották a botrány feltárásáért. Később újabb nagy visszhangot kiváltó ügyet hozott nyilvánosságra: ő tárta fel Peter Mandelson titkos, 373 ezer fontos lakáshitelét is, amely végül Mandelson első kormányzati lemondásához vezetett. Katharine Viner, a Guardian főszerkesztője „igazi Fleet Street-i legendának” nevezte Henckét, aki újságírói pályafutása során a brit politika legnagyobb visszaélései közül többnek is a nyomába eredt. Egykori szerzőtársa, Francis Beckett szerint Hencke abban volt igazán kiváló, hogy feltárta mindazt, amit „a gazdagok és hatalmasok” nem akartak a nyilvánosság elé engedni. ( A Fleet Street egy híres londoni utca, amely évszázadokon át a brit újságírás és lapszerkesztőségek központja volt. Régen itt működött sok nagy brit lap szerkesztősége és nyomdája, ezért a kifejezés átvitt értelemben ma is a brit sajtót, különösen a hagyományos londoni újságírást jelenti – szerk. ) Hencke 1976-ban csatlakozott a Guardianhez, majd 2009-es távozása után is oknyomozó újságíróként dolgozott. A beszámolók szerint még halála előtti héten is egy új történeten dolgozott.