● news.bsdnet.hu

A Magyar Közlöny2026. május 13-i számában megjelent kormányrendelet értelmében módosult a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hatásköre. A 158. § (2) bekezdésének új szabályozása szerint a miniszter a kultúrpolitikát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének közreműködésével dolgozza ki. A jogszabály kimondja, hogy a kidolgozott stratégia megvalósításáért és érvényesítéséért a miniszter viseli a felelősséget. A megerősödöttMagyar Művészeti Akadémia(MMA) volt az első markáns intézmény, amely az Orbán-kormány idején létrejött. A 22 művész által 1992-ben alapított Kecske utcai kis egyesület 2011-ben, a második Orbán-kormány alatt köztestületi rangot kapott (ezt 2012-ben beleírták az Alaptörvénybe is), valamint példátlan anyagi és erkölcsi támogatást, és ebben oroszlánrésze volt az első elnöknek, az építész Makovecz Imrének és az őt követő belsőépítész-politikus Fekete Györgynek. Mindezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben, amelynek ügyvezető elnöke, Ferencz Győző a választások után ígynyilatkozottaz Indexnek: „Az Orbán-kormány erőszakkal monopolizálni akarta a kultúrát, az anyagi forrásokat megvonta azoktól, akiket különféle kirekesztő címkékkel megbélyegzett.” Információink szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészerti Akadémia (SZIMA) tagjainak körében most nagy a felháborodás. A Magyar Művészeti Aladémia ma a tagoknak életjáradékot folyósít, számos értékes ingatlant birtokol (Műcsarnok, Pesti Vigadó, Hild-villa), könyveket ad ki, ösztöndíjakat ítél oda. Titkársága 2018-tól a MÚOSZ egykori Andrássy úti székházában működik, amelyet a magyar állam 2 milliárd forintért vásárolt meg, az épület felújítása pedig 4 milliárd forintba került. Az MMA a honlapján megtalálható költségvetése szerint 2026-ban 14 milliárd forintból gazdálkodik. Turi Attila, a szervezet vezetője a választások után lapunknak úgynyilatkozott, hogy „az MMA az elmúlt években a társadalom széles körű támogatását is elnyerte, ezért a jövőben is a hazai kulturális élet meghatározó szakmai központja kíván maradni”. Alkotmányos köztestületként működő akadémiánk – feladatellátásából adódóan – nem csupán nyitott az érdemi párbeszédre a hazai kulturális élet kereteit meghatározó financiális és jogi környezetet érintően a mindenkori kormányzattal, de ez kifejezett kötelezettsége is. – fogalmazott Turi Attila, hozzátéve, hogy „a 341 akadémikust, 9 tagozatot, 7 regionális műhelyt, közel 1000 köztestületi tagot, több mint 2000 korábbi és jelenlegi művészeti ösztöndíjast magában foglaló és egy mára már – a Pesti Vigadó, a Műcsarnok, a Magyar Építészeti Múzeum, az akadémiai kiadónk, illetve a művészetelméleti kutatóintézetünk izgalmas művészeti rendezvényei és alkalmai révén – sokszínű, ráadásul élénk és eleven nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező intézménycsaláddá vált Magyar Művészeti Akadémia és az új kulturális kormányzat korrekt és méltányos együttműködése – a nemzet szolgálata érdekében – minden érintettnek elemi érdeke. Erre figyelemmel várjuk a közös munkát a kormányzattal.” Információnk szerint a rendeletben azért kellett így fogalmazni, mert az Alaptörvény ezt tartalmazza, és amíg azt nem változtatják meg, ez a működési keret. Ezzel együtt a rendelet tartalmazhatta volna azt is, hogy egyeztetnek a szakmai szervezetekkel. Ahogy aztBodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnökea legutóbbi közgyűlésükön elmondta: a Magyar Színházi Társaság az utóbbi időben nemcsak a szakma aktuális kérdéseivel foglalkozott, hanem egy új kulturális modell tervezetének kidolgozásával is. Egy olyan javaslat körvonalazódik, amely a magyar kultúra egészének működését próbálja újragondolni. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország kulturális élete olyan központosítási folyamaton ment keresztül, amely történelmi léptékben is rendkívüli. Intézmények kerültek el korábbi fenntartóiktól, elvettek önkormányzati jogköröket, meggyengült a szakmai autonómia, és a támogatási rendszer teljesen kiszámíthatatlanná vált. Fontos kimondanunk: ha egy ország kultúrája széttöredezik, a közösségi részvétel és a demokrácia is veszít az erejéből. Ha viszont a kultúra szabadsága, hozzáférhetősége és intézményi függetlensége megerősödik, az kihat a társadalmi bizalom egészére. – fogalmazott az elnök, hozzátéve, ezért korszakos irányváltásra van szükség. „A kulturális rendszer egészének újragondolására a finanszírozásban, az intézményirányításban, az autonómiában és a szakmai minőségbiztosításban. A kultúra nem dekoráció, hanem közjó. Ráadásul a 21. században a kultúra már digitális platformokon is terjed, algoritmusok szűrik, és hálózatokban válik közösségi élménnyé – ezért a hozzáférést és a jelenlétet ebben a kiterjesztett, digitális térben is tudatosan kell alakítani.” Az MSZT közgyűlésén Bodor Johanna arról is beszélt, hogy a társaság több mint száz pontból álló kulturális javaslatcsomagot állított össze, és nyitott a szakmai együttműködésre a demokratikus, új kormányzattal. Egyben az MSZT megszavazta azt is: pár héten belül a teljes szakma bevonásával szerveznek fórumot, ahova további előremutató javaslatokat is várnak, amelyek valódi, konstruktív megoldásokra törekszenek, és nem a megosztottság elmélyítését, hanem a közös szakmai alapok újjáépítését szolgálják. Az ügyben keressük a Magyar Művészeti Akadémiát és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát is, amint válasz érkezik, cikkünket frissítjük. (Borítókép: Tarr Zoltán 2026. május 12-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!