● news.bsdnet.hu

Jelentős lemaradásban a német gazdaság és nagy bajban az ipar egy sor kulcsfontosságú szektorban, van azonban a gazdaságnak egy olyan része, amelyik nem veszítette el a versenyképességét. A kis- és közepes vállalatok (kkv) jól működnek, és ez sokkal fontosabb, mint sokan gondolnák, a cégek több mint 99 százaléka ebbe a körbe tartozik, és ezek adják a nettó hozzáadott érték 50 százalékát. Németország továbbra is a világ öt legnagyobb gazdasága közé tartozik, bár a növekedési kilátásokat az idén megintjelentősen megvágta a kormány, azinflációpedig gyorsul. Az iráni háború miatt megugró energiaárak újabb csapást mérnek Európa legnagyobb gazdaságára. Friedrich Merz kancellár átfogó reformcsomaggal igyekszik kibillenteni a német gazdaság szekerét a kátyúból, ám asiker meglehetősen szerény esélyével. Tény, hogy Németország lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött, de továbbra is „a legjobb a többiek közül” – és ez nemcsak néhány nagy névnek, hanem a kis- és középvállalkozásoknak is köszönhető. Az is tény azonban, hogy egyre több kétség merül fel a német ipar nemzetközi versenyképességével kapcsolatban. A napelem-szektorban például korábban vezető szerepet töltött be – ma Kína dominál. Ugyaneztörtént az autóiparban is. Alig maradt néhány német óriás, amelyik továbbra is globális vezető. Ilyen például a világ vezető logisztikai és nemzetközi expressz szállítmányozási cége. A német kkv-k közül is sok roppant sikeres a saját területén, gazdasági jelentőségüket pedig jól mutatja, hogy évek óta ezek foglalkoztatják a munkavállalók több mint felét. Az ismertebbek közé tartozik az optikára és optoelektronikára szakosodott Zeiss, amelynek a példája mutatja, hogy nem feltétlenül kell globális nagyvállalatnak lenni ahhoz, hogy egy cég kulcsfontosságú és meghatározó szerepet játsszon az értékláncban. Maximilian Flaig, aNémet Középvállalkozások Szövetségének(BVMW) szóvivője a sikert azzal magyarázta aDeutsche Wellének, hogy ezek a cégek számos erősséget egyesíthetnek: „világszinten egyedülálló duális képzési rendszert, magas szintű műszaki szakértelmet, kivételes megbízhatóságot és figyelemre méltó alkalmazkodóképességet”. Szerinte azonban a legfontosabb tényező az, hogy a német középvállalatok hosszú távon gondolkodnak, felelősségteljesen cselekszenek, és közel maradnak piacaikhoz és alkalmazottaikhoz. „Ez a központi versenyelőnyük” – hangsúlyozta. Az innovációt, a szakértelmet, a minőséget és a megbízhatóságot emelte ki Martin Herrenknecht, az alagútfúró gépek gyártó Herrenknecht AG alapítója és vezérigazgatója is. „Ezeket az értékeket világszerte elismerik és értékelik” – állítja. Ő is kiemelte a portálnak annak fontosságát, hogy a kkv-k képesek valamire, amire a nagy cégek zöme nem: közeli kapcsolatot ápolnak a fogyasztóikkal. „Nálunk a fogyasztó a király – ha valami nem működik, akkor akár éjszaka is kimegyünk az építési területre, hogy megoldjuk a problémát. Számunkra ez vállalkozói becsület kérdése” – fogalmazott. A nagyközönség számára hasonlóan ismeretlen név lehet az Ottobock, pedig globális vezető a protézisek terén. A cég szinte minden paralimpiai sportolónak készít protézist, ortézist (ízületek, csontok, szalagok tehermentesítésére, rögzítésére, stabilizálására vagy a funkció helyreállítására szolgáló külső gyógyászati segédeszközt vagy kerekesszéket. Nagy előnye, hogy a méretének köszönhetően gyorsan tud alkalmazkodni a különböző nemzetközi piacokhoz, szabályozási keretekhez és az ügyfelek igényeihez, mondta a portálnak Merle Florstedt, a cég szóvivője. Számos német innováció aratott nemzetközi sikert, például az MP3 hangtömörítési formátum vagy a mágneses lebegtető vonat, de nem tudták megakadályozni, hogy ebből más országokban csináljanak üzleti sikert. A mágneses lebegtető vonat például ma Kínában, és nem Németországban közlekedik. A német középvállalatok optimistán tekintenek a jövőbe, meggyőződésük, hogy képesek továbbra is állni a nemzetközi versenyt – de ehhez szükségük van politikai támogatásra is. „Valódi és átfogó strukturális reformokra van szükség, mindenekelőtt felgyorsított beruházásokra az infrastruktúrába – a vasútba, az utakba és a digitalizációba” – hangsúlyozta Herrenknecht. Szerencsére azzal a berlini kormány is tisztában van, hogy az ország évtizedekig elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését, ígyhatalmas lemaradást kell behozni. A német parlament tavaly márciusban meg is szavazott egyköltségvetési gigacsomagot, amely akár 500 milliárd eurót fordíthat erre a célra – kérdés, hogy ez elég lesz-e. A szövetségi kormány tisztában van azzal is, hogy elengedhetetlenek a strukturális reformok, különbenelpazarolt pénz lesz a kiadási csomag. Emellett Berlin feladata lenne aversenyképes energiaárak biztosításais, amire azonban még kisebb az esély, a koalíció egyelőre csak mérlegeli, hogy extraprofitadóval, ársapkával vagy adócsökkentéssel reagáljon-e, mert a bezártatomerőműveket nem lehet újraindítaniakkor sem, ha akarnák.