● news.bsdnet.hu

A hazai alapellátás helyzete válságos ponthoz érkezett, hiszen jelenleg mintegy 1400 hetven év feletti háziorvos dolgozik a rendszerben, miközben a negyven év alattiak száma országosan is alig éri el a négyszázat. A hetven év feletti háziorvosok kezében van a sorsunk, ha ők is bemondják az unalmast, még reformálni való sem marad az alapellátásból – vonta le a szomorú következtetést Cserni István verőcei háziorvos, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozat tagja. A nagyjából 6500 praxisból már most is több mint ezer tartósan betöltetlen. Bár ezekben a körzetekben tartós helyettesítéssel próbálják fenntartani az ellátást, a hátrányos helyzetű térségekben így is valódi ellátási sivatagok alakultak ki, ahol a hivatalos adatok ellenére sincs ténylegesen elérhető orvos. Cserni István hangsúlyozta, hogy az idős szakemberek esetleges gyors visszavonulása számos térségben a teljes ellátórendszer összeomlását okozhatná. A szakember szerint a jelenlegi finanszírozási modell rossz ösztönzőket tartalmaz, ugyanis nem a komplex, minőségi szolgáltatást nyújtó rendelőket támogatja, hanem a költségeket minimalizáló, alacsony betegszámú körzeteket. Mivel a kártyapénz-alapú finanszírozás a degresszió miatt egy bizonyos betegszám felett már nem hoz arányos többletbevételt, a praxisméret növelése vagy a korszerűbb működés kialakítása kifejezetten veszteséges az orvosoknak. További súlyos probléma, hogy a háziorvosok munkaidejének 60-70 százalékát az adminisztráció és a szervezési feladatok teszik ki. Emellett az alapellátásban dolgozók ritkán végeznek a tényleges képzettségüknek megfelelő munkát; a praxisok működése leginkább középfokú végzettségű ápolókra épül, miközben a diplomás szakápolók aránya az öt százalékot sem éri el. A hagyományos, egyetlen településhez kötődő, praxisjog-vásárláson alapuló modell ma már egyáltalán nem vonzó a fiatal generációknak - jelentette ki Cserni István. A merev rendszer nem kínál részmunkaidős lehetőségeket, a praxisengedélyek megszerzése rendkívül lassú, és a gyermekvállalás idejére sincs jól működő helyettesítési rendszer. Emiatt Cserni István szerint a mostani egyszemélyes praxisokat fokozatosan csoportpraxisokká kellene átalakítani. A javaslat szerint egy 2500-3500 fős ellátási területen több orvos, diplomás szakápoló, dietetikus, gyógytornász és pszichológus dolgozna együtt. Ez a Portugáliában már bevált modell rugalmasabb kereteket teremtene, és akár alkalmazotti jogviszonyt is kínálhatna a fiataloknak. A pálya vonzerejének növeléséhez ugyanakkor elengedhetetlen a háziorvosi bérek felzárkóztatása a kórházi orvosi bérek szintjére, az ellátatlan területeken elhelyezkedők kiemelt díjazása, valamint a szakápolói bérek legalább 25-30 százalékos emelése. A reformkoncepció az alapellátás szakmai irányítását is önállóvá tenné, leválasztva azt a jelenleg illetékes Országos Kórházi Főigazgatóságról - véli Cserni István. Az elképzelések szerint országosan mintegy 164 járási szintű, integrált egészségügyi és szociális központot hoznának létre, amelyeket egy háromfős vezetői testület - egy orvos, egy alapellátási koordinátor és egy szociális vezető - irányítana. Bár a hazai háziorvosi rendszer teljes átszervezése akár 10-15 évet is igénybe vehet, az új szakmai és pénzügyi ösztönzők bevezetése halaszthatatlan egy modern, országosan egységes és hozzáférhető alapellátás megteremtéséhez - zárta értékelését Cserni István. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images