Az eddigi legsúlyosabb hőhullámtól szenved egész Európa a múlt hét óta, sorra dőlnek meg a melegrekordok Magyarországon is. De azért ez az egész nem ma kezdődött, a HVG egész sor videót készített már arról, hogy mi vár ránk az egyre melegebb környezetben, hogy hogyan érdemes védekezni a rendkívüli hőség ellen, és bemutattuk például azt is, milyen a nyári melegben dolgozni.
Elsőként megnézheti, ahogyan két éve Földes András kollégánk végigjárta Budapest izzó utcáit egy hőmérővel, arra keresve a választ, hol találhat átmeneti menedéket a járókelő, és hol lehet ivóvízhez jutni. A túlélőtúrának is felérő kalandot és a hasznos tanácsokat az alábbi videóban nézheti meg:
Június 18. óta van hazánkban hőségriasztás , az országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint a legfontosabb ilyenkor a folyamatos folyadékpótlás. A legmelegebb órákban – jellemzően 11 és 16 óra között – senkinek nem ajánlott a tűző napon tartózkodni, és mellőzni kell a megterhelő fizikai tevékenységeket.
Vannak olyanok, akik ilyen időben sem kerülhetik el a munkát, a strandbüfékben, forró olaj mellett dolgozók is azok közé tartoznak, akik ilyenkor komoly kihívásokkal néznek szembe. 2018-ban a HVG publicistája, Tóta W. Árpád kipróbálta, milyen ilyenkor kiszolgálni a fürdőzőket. Az embert próbáló körülményekről szóló videót az alábbi cikkünkben nézheti meg:
https://hvg.hu/kkv/20180618_A_Nemzet_Napszamosa_Tota_W_konyhasnak_all_a_balatoni_bufeben__video
Az egyre nagyobb hőségekkel (is) járó klímaváltozás az általános egészségügyi helyzetünket is roncsolja. Legyen szó újabb kórokozókról, az ezeket hordozó rovarok vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről, a kihívások egyre csak szaporodnak. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül pár éve, az erről készült videót itt nézheti meg:
A hőség – nem kis részben a burkolt és betonból felépített környezetnek köszönhetően – a városokban a legkevésbé elviselhető, ami elkerülhetetlenné teszi, hogy a jövőben erre is sokkal jobban figyeljünk. Azt, hogy ebben a helyzetben milyen szempontokat kell(ene) figyelembe venni az építkezésnél és a felújításnál, az alábbi videóban jártuk körbe:
Az emberek és házi kedvencek mellett a természetet is komoly kihívás elé állítják a nyári hőhullámok. Az elmúlt években mi is többször foglalkoztunk azzal, hova vezet a brutális nyári időjárás, és az egyre gyakoribb aszály.
Magyarország alapvetően aszályos ország, azaz minden évben több víz tudna elpárologni, mint amennyi csapadékként ide hullik – írtuk 2020-ban . A vízhiány enyhítésére az intenzív esőzések, áradások vizeit is lehetne használni. Mivel azonban elvezetünk mindent, itthon is egyre égetőbben érezzük a klímaváltozás hatásait. Hogy ebben a helyzetben mi lehet a megoldás, azzal többször is foglalkozunk, a 2020 nyarán készült riportunkat, illetve videót itt találja:
https://hvg.hu/gazdasag/20200608_viztarozo-wwf-vizbazis-ontozes-mezogazdasag
2022-ben pedig arra fókuszáltunk, hogy milyen veszélyekkel jár az intenzív, modern mezőgazdaság, ami az aszályos helyzetben a folyamatos vegyszer- és műtrágyahasználattal a vesztébe rohan , a két vonatkozó videót alább találja:
A klímaváltozás alapvetően a szőlőtermesztés és borászat terén is negatív fejleményeket hordoz, ugyanakkor új szőlőfajtákkal és a biodiverzitás megőrzésével, a szektor akár a helyzet nyertese is lehet. Igaz, ehhez először komplex problémákat kell kezelni, ehhez pedig összefogásra van szükség. Pár éve Tóth Patrícia borász és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docense mesélt a HVG-nek a helyzetről :
Az aszály különösen siralmas a helyzet a Velencei-tónál, ahol már 2022-ben videóban mutattuk be, hogy az alacsony vízállás milyen pusztítást okoz például az élőlény populáció körében:
A helyzeten akkor az sem segített, hogy 2023 januárja az átlagsonál jóval csapadékosabb volt, az optimális vízszinttől még így is messze elmaradt a Velencei-tó :
A negatív rekordok azonban egyre csak halmozódnak, idén a valaha volt legalacsonyabb vízszintet mérték a tavon . A tó annyira sekély idén nyáron, hogy nemrég volt, aki simán át is sétált rajta .
Videóválogatásunk végére pedig egy rendhagyó anyaggal készültünk a négy évszakos Balatonról, Kovács Bálint kollégánk kipróbálta, milyen lehetőségeket kínál januárban hazánk legnagyobb tava , és ha már ott volt, természetesen csobbant is egyet:
A hőséggel kapcsolatos legfontosabb hétfői eseményeket alábbi cikkünkben követheti percről percre:
https://hvg.hu/itthon/20260629_fokozodik-a-kanikula-van-ahol-mar-hajnalban-is-tobb-volt-25-foknal-percrol-percre-tudositas-a-hohullam-hetfoi-napjarol
Nyitóképünk illusztráció, fotó: HVG / Stiller Ákos