● news.bsdnet.hu

A cél az, hogy az Európai Unió villamosenergia-hálózata, valamint a kapcsolódó hidrogén- és gázinfrastruktúra alkalmas legyen a gyorsuló villamosításra és a klímasemlegesség elérésére, miközben csökkennek az energiaárak és nő az ellátásbiztonság. A megállapodás hátterében az a régóta ismert probléma áll, hogy az európai energiarendszer továbbra is erősen széttagolt, és több tagállam – különösen a periférián lévő régiók – korlátozott összeköttetéssel rendelkezik a belső energiapiacon. Az EU korábbi célkitűzése szerint 2030-ra legalább 15 százalékos villamosenergia-összeköttetési szintet kellene elérni, ezt azonban a jelenlegi hálózati kapacitások több térségben nem biztosítják. A mostani csomag ezt a hiányt kívánja kezelni azáltal, hogy egységesebb tervezési rendszert vezet be, amelyben a jövőbeli hálózatfejlesztések egy központi forgatókönyvre épülnek. Ezt az Európai Bizottság készíti el a tagállamok és piaci szereplők bevonásával, figyelembe véve a nemzeti energia- és klímaterveket, a regionális különbségeket és a piaci fejleményeket is. A pénzügyi és szabályozási oldal egyik újdonsága a hálózati torlódásokból származó bevételek újrafelhasználása. A tagállamok vállalják, hogy ezek egy részét fokozatosan visszaforgatják határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztésekbe: 2028-tól legalább 10 százalékot, majd évente növekvő arányban, 2031-re 25 százalékig. A cél az, hogy a hálózati szűk keresztmetszetekből származó bevételek ne elszigetelten jelenjenek meg a nemzeti rendszerekben, hanem közvetlenül az összekapcsoltság javítását szolgálják. A csomag biztonságpolitikai dimenziót is kapott, miután az elmúlt években nőtt a kritikus energetikai infrastruktúrák elleni fizikai és kibertámadások kockázata. Ennek megfelelően új projektkategória jön létre a hálózatok rezilienciájának erősítésére, amely a vészhelyzeti helyreállítási képességeket és az interkonnektorok védelmét célozza. Ez már nem pusztán energiapolitikai, hanem egyre inkább stratégiai biztonsági kérdésként jelenik meg az uniós döntéshozatalban. A mai megállapodás utat nyit Európa villamosítása előtt a klímasemlegesség elérése felé. Az engedélyezési eljárások felgyorsításával és az összeköttetések fejlesztésével – beleértve a tagállamok energetikai elszigeteltségének megszüntetését is – megfizethető, tiszta energiát biztosítunk, és megerősítjük az energiabiztonságot minden európai polgár számára - fogalmazott a döntés után a soros elnökség nevében Michael Damianos, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere. A legvitatottabb elem az engedélyezési eljárások gyorsítása, amely jelentősen lerövidítené az infrastruktúra- és megújulóenergia-projektek előkészítési idejét. A Tanács álláspontja szerint digitális engedélyezési rendszerek jönnek létre, a megújuló és hálózati beruházások pedig alapértelmezetten kiemelt közérdekű státuszt kaphatnak. Bizonyos esetekben akár az is előfordulhat, hogy a hatósági hallgatás jóváhagyásnak minősül. A szabályozás emellett a helyi közösségek bevonását is hangsúlyozza, például egyeztetési mechanizmusokon és a beruházásokból származó előnyök megosztásán keresztül. A következő lépésben az Európai Parlament és a Európai Unió Tanácsa megkezdik az egyeztetéseket a végleges jogszabályról, amelyet a tervek szerint 2026-ban fogadhatnak el. A csomag illeszkedik az EU szélesebb versenyképességi és energiapiaci integrációs stratégiájába, amelynek célja egy egységesebb, olcsóbb és ellenállóbb európai energiapiac kialakítása.