● news.bsdnet.hu

A hazai villamosenergia-hálózat terhelése ezen a nyáron eddig június 26-án, pénteken volt a legnagyobb, amellyel tavaly nyári áramfogyasztási csúcs megdőlt, de a 2024-es abszolút nyári rekord még nem – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. hétfőn az MTI megkeresésére. A Mavir adatai szerint pénteken a 19:15 óra körüli negyedórában volt az idei legnagyobb nyári bruttó csúcs rendszerterhelés, ami elérte a 6788 megawattot (MW), napi 29,1 Celsius fokos átlag hőmérséklet mellett. Tavaly a nyári csúcsot szintén június 26-án mérték, akkor 6766 MW volt a maximum, napi 30,3 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett. A hazai téli áramfogyasztási csúcsok általában magasabbak, de előfordult már, hogy a nyári csúcsterhelés meghaladta a télen mért maximumot, 2015-ben például a nyári csúcs 6457 MW, míg a téli csúcs 6447 MW volt. A valaha mért legnagyobb értéket Magyarországon az idén január 13-án regisztrálták, akkor elérte a villamosenergia-rendszer terhelése a 8182 MW-ot – tájékoztatott a Mavir. A Kárpát-medence időjárását kedd estig forró, száraz légtömeg alakítja. Magyarországon a harmadfokú, vagyis a legnagyobb fokozatú hőségriasztás harmadik napja van hétfőn. A hőségriasztás célja nem a riadalomkeltés, hanem a figyelmeztetés – írja a Világgazdaság. A figyelmeztetés részben az egészségünk megóvására vonatkozik, részben arra, hogy, ha lehetséges, este 6 és 9 óra között használjunk minél kevesebb áramot. Ilyenkor ugyanis a naperőművek már alszanak, az áramigény viszont megnő, tehát be kell vetni a tartalékkapacitásokat, és felfuttatni az importot. A rendszerirányító Mavir adatai szerint Az nem derül ki, hogy a növekmény mekkora hányadáért felelős a lakosság, azt a Daikin kimutatta, hogy igencsak belendült (de nem kizárólag lakossági szinten) a légkondicionálók használata. A hőségriasztás harmadfokúvá emelésével egyidejűleg Kapitány István gazdasági és energiaminiszter kérte , hogy az esti órákban takarékoskodjunk az árammal. Fontos, hogy Magyar Péter miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy a közszférában mára otthoni munkavégzést rendeltek el, lehetőség szerint erre kér minden munkáltatót, és javasolja a kinti munkavégzés elhalasztását. Ma délelőtt ehhez hozzátette, hogy „nyíljon meg minden hűtött helyiség, figyeljünk egymásra!". Magyarország áramellátása stabil, erről pénteken adott ki közleményt az állami MVM. Kockázat azonban van bőven. Például Az import azért kiemelten problémás, mert más európai országokban is nő az áramigény, térségünk vízerőművekben gazdag országai pedig az aszály miatt éppen most szembesülnek azzal, hogy maguk is importra kényszerülnek. Ahelyett, hogy eladának ide áramot, még vásárolnak is. Vasárnap a Világgazdaság arról számolt be, hogy több, főváros-közel településen volt üzemzavar. A lista időközben bővült, már budapesti kerületekre is kiterjedt az Index cikke szerint. Mint olvasható, vasárnap Budapest XI. és XIV. kerületében több helyen elment az áram. A zavarok az E.On ellátási területén történtek. A társaság szakemberei az esetek döntő többségében néhány órán belül helyreállították az áramszolgáltatást. A hőkupola okozta helyzetben elképesztő módon ugrál magyarországi áramtermelés összetétele. Pénteken 10-11 óra felé – amikor még bírta a Paksi Atomerőmű a Duna vizének melegedését –, a villamosenergia közel harmada volt nukleáris eredetű, majdnem kétharmadát a naperőművek adták, vagyis nagyjából 90 százalékban karbonmentes forrást használtunk. Miután azonban szombat délutántól csökkenteni kellett az atomerőművi termelést a Duna további melegedése miatt, és esett a naperőművek termelése is, a gázerőművek vették át a vezetést, de még a Mátrai Erőmű kazánjaiba is néhány lapáttal több lignitet kellett tolni: a hazai termelés felerészben fosszilis volt. Vasárnap késő délután megint felpörögtek a gázerőművek, ráadásul este 7 és 10 óra között már az olajtüzelésű erőműveket is be kellett vetni. Az állami MVM erőművei a pénteki közlés szerint csúcsra jártak . Segítette az ellátást, hogy társaság leányvállalata, a Mavir a napokban zárt le egy 30,7 milliárd forintos programot, amelynek során bővítette az átviteli hálózat kapacitásait. Vasárnap délután még lejjebb tekerték Paks I-et, viszont hétfőn már azt közölte az atomerőmű a honlapján, hogy részleges felmentést kaptak a teljesítménycsökkentés alól, amelyet az elmúlt napokban a Dunára gyakorolt hőterhelés miatt kellett végrehajtani. A közleményben emlékeztettek, hogy a jogszabály szerint a hűtővíz kibocsátási pontjától, azaz a meleg vizes csatorna dunai torkolatától 500 méterre a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot, ami rendkívüli esetben, ellátásbiztonsági okokból az energiapolitikáért felelős miniszter hozzájárulásával 31,5 Celsius fokig túlléphető. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-posztjában így fogalmaz: A rendkívüli hőhullám egész Európát érinti, ezért a MAVIR kezdeményezésére a mai és a holnapi napra ellátásbiztonsági okból részleges felmentést adtam a Paksi Atomerőmű számára a további teljesítménycsökkentés alól. A hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy ilyen szélsőséges időjárási helyzetben, ideiglenesen és szigorú feltételek mellett az ország biztonságos villamosenergia-ellátása elsődleges szempontként érvényesüljön. Ez azonban nem jelenti a környezetvédelmi szabályok felfüggesztését – hívja fel a figyelmet. A Duna vízhőmérsékletét folyamatosan mérik, és élővilága nincs veszélyben. – írja a miniszter.