● news.bsdnet.hu

A fideszes kultúrharc, amely sokkal inkább volt kultúrterror művészetellenessége miatt mindenütt súlyos következményekkel járt, de a színházak esetében talán még súlyosabb következményekkel járt vidéken, mint a fővárosban: míg Budapesten a néző legalább választhat rengeteg kőszínház és független társulat előadása közül akkor is, ha korábbi kedvenc helyén az áprilisban megbukott kormánypárt feláldozta a szakmai színvonalat a politika oltárán, addig a legtöbb vidéki színház az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség a színházra mindazoknak, akik nem tudnak vagy akarnak több órát utazni egy-egy előadásért. Márpedig a Fidesz és a színházi világban használt vasökle, Vidnyánszky Attila mindent megtettek, hogy elérjék: számukra nem egy színház színvonala, hanem igazgatójának politikai irányultsága számít. Hogy ez így van, azt az előző kormánypárt még csak titkolni sem próbálta meg. A kormány 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt benyújtott rendeletek mellett csak úgy mellesleg átírta az előadó-művészeti törvényt, amellyel egy tollvonással elvették a vidéki színházak fenntartóitól az igazgató kinevezésének jogát, és azt a kormányra testálták. Az új törvényben ugyanis már az szerepelt, a színházat fenntartó önkormányzatnak „meg kell egyeznie” a minisztériummal az igazgató kinevezéséről, különben a kormány nem biztosítja a város számára a színház fenntartásához szükséges összeget. „Az rendel, aki fizet” – hangoztatta Orbán Viktor kedvenc, faluszéli kocsmák alkoholbetegeitől kölcsönvett és félreértett szállóigéjét. Hamar ki is derült, hogy ez mit jelent: az egri önkormányzat hiába állapította meg, hogy nem a 2011-ben kinevezett Blaskó Balázs – a város egykori fideszes képviselőjének férje – pályázata a legmagasabb szakmai színvonalú, és hiába nevezte ki a szakma által elismert Szőcs Arturt új igazgatóul, a döntést kénytelen volt visszavonni , mert a minisztérium egyszerűen közölte: ha nem a kormány embere marad az igazgató, elvonnak Egertől 600 millió forintot. https://hvg.hu/kultura/20201111_eger_szinhaz_igazgato_blasko_balazs_szocs_artur_mirkoczki_adam_fidesz_ellenzek Pontosan ugyanez megtörtént Pécsen is pár hónappal később, 2020-ban, ahol a helyzetet még groteszkebbé tette, hogy öt év múlva a kormány kinevezettje, Lipics Zsolt mandátumának lejártakor az új pályázat elbírálása előtt a másik pályázónak, Darabont Mikoldnak véletlenül már Lipics majdani kinevezésének tényét is kiküldték . Ilyen körülmények mellett kifejezetten meglepő, hogy egyáltalán maradtak olyan vidéki színházak, ahol mindvégig tudott minőségi munka zajlani, vagy azért, mert az igazgató személye olyan jól feküdt a Fidesznél, hogy azt sem bosszulták meg, ha nem a jobboldal pajzsára emelt művészekkel dolgoztak, vagy azért, mert az igazgató ügyesen tudott lavírozni, a túlélés és a nyugalom érdekében akár a Vidnyánszky Attila által vállaltan politikai okból alapított Magyar Teátrumi Társaságba is belépve, aláírni a Vidnyánszky Attila mellett kiálló és más hasonló nyilatkozatokat. Cikkünk első részében a budapesti, botrányos színházigazgató-kinevezéseket mutattuk be: https://hvg.hu/kultura/20260624_szinhaz-igazgato-kinevezesek-botranyok-fidesz-ner-16-ev-kronika-budapest-operettszinhaz-opera-okovacs-szilveszter-erkel-szinhaz-szente-vajk-thalia-kalomista A Budapesten kívüli kőszínházak sorsa azt mutatja meg, mennyire hosszú is tizenhat év. Több vidéki színház esetében ugyanis ugyanaz a minta játszódott le: nagyjából tizenöt évvel ezelőtt nagy botrányok árán a Fidesz irányba állította a vezetést, amit a szakma tiltakozása kísért. Az akkori döntés miatt elismert, nagy nevű rendezők és színészek mondtak fel vagy küldték el őket. Ám a felháborodás az évek alatt csitult, az érintett művészek új munkahelyet találták (ha nem kellett elhagyniuk a pályát), a maradók és a város lakossága pedig néhány év alatt beletörődtek, hogy nem számíthatnak segítségre, a korábbi magas(abb) szakmai színvonal visszaállítására, mert a hatalom az új status quo fenntartásában érdekelt. Így később akár már – biztos esélytelenségük tudatában – nem is pályázott más az új igazgatók ellenében. A színházak gyorsan elveszítették szakmai megbecsültségüket, amit a független, nem politikai alapon osztott díjakban, szakmai zsűri által válogatott fesztiválmeghívásokban, szakmai bizottságok ajánlására átadott közép- és nagydíjakkal lehetett mérni. Ezt a Fidesz is érzékelte, ezért megszüntette a szakmai elismertség mérhetőségét: az állami díjakban többé nem vették figyelembe a valóban szakmai szervezetek ajánlásait (sem a szakmai szervezetek emiatti tiltakozását), a független szervezetektől megvontak lényegében minden lehetőséget és anyagi támogatást, és a legnagyobb szakmai fesztivál, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) működésébe is beavatkoztak, hogy mindenképpen megjelenjenek Vidnyánszky Attila Teátrumi Társaságának tagjai, majd végül az egészet megszüntették. (Ennek történetét részletesen ebben a cikkünkben írtuk meg .) https://hvg.hu/kultura/20210306_megszunik_a_poszt_vidnyanszky_attila_pecsi_orszagos_szinhazi_talalkozo_tortenete Az ilyen színházak színvonala a botrányok után jellemzően csökkent, de az intézmények botrányok nélkül elműködgettek. És mindenki tudta: ezekre a helyekre kizárólag olyan igazgatót neveznek ki, aki a Fidesz holdudvarához tartozik. Ez történt például Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban is, ahová a jobboldali városvezetés már a NER előtt kinevezte Schwajda Györgyöt igazgatónak, aki élesen szembefordult a korábbi irányvonallal. Schwajda az ideiglenes igazgató, Znamenák István ellen nyert pályázatával, amelyben így, vessző nélkül szerepelt a rombolni nem színházat építeni szívesen jönnék Kaposvárra mondat. Schwajda halála után, 2010-ben kinevezték az azóta is Vidnyánszky körül dolgozó, később az einstandolt SZFE első rektorává is kinevezett Rátóti Zoltánt, aki elvégezte a piszkos munkát: nem rendezhetett többé a városban az ikonikus kaposvári rendező, Mohácsi János, kirúgta a szintén legendás Kocsis Pált, Csapó Virágot, nem adott több lehetőséget Znamenáknak, Rusznyák Gábornak, Réthly Attilának és a pályázaton ellene induló Keszég Lászlónak. Miután Rátóti a Nemzeti Színházba szerződött Vidnyánszkyhoz, azt a dr. Fülöp Péter jogász-közgazdászt nevezték ki utódjául, aki annyira jó kapcsolatokat ápol a Fidesszel, hogy 2019-ben helyettes államtitkári funkciót is betöltött. Amikor neki is nyílt egy zsíros állás Vidnyánszky mellett a Nemzeti Színházban, helyére a balatonföldvári Kultkikötő vezetőjeként és a Thália Színházból is ismert, a Magyar Teátrumi Társaság irányvonala ellen nem tiltakozó, de a szakmában egyébként megbecsült Nagy Viktort nevezték ki, jelenleg is ő irányítja a színházat. Hasonló volt a helyzet Békéscsabán a Jókai Színházban, ahol 2007-től 2015-ig a Fidesz egyik legfontosabb kultúraszakos embere, a később kulturális államtitkári pozíciót is betöltő Fekete Péter vezette a színházat. Őt 2007-ben még ideiglenesen nevezték ki, ám a fenntartó megyei önkormányzat törvénysértő módon öt évig nem írt ki pályázatot a posztra. Ami kapóra is jött Feketének, aki valahogy nem tudta bemutatni a szakirányú végzettségét igazoló, állítólagos cardiffi színházrendezői diplomáját, ám ez alatt az öt év alatt levelezőn el tudott végezni egy szakirányú képzést. Amikor Fekete 2015-ben inkább átpártolt cirkuszügyi miniszteri biztossá és a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójává, helyére a régóta a színházban dolgozó Seregi Zoltánt nevezték ki. Más pályázó nem volt. Seregi leköszönése után Herczeg T. Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok korábbi vezetőjét, a Thália Színház egykori operatív igazgatóját nevezték ki. És persze ott van az egri Gárdonyi Géza Színház , amely már a bevezetőben is szóba került, mint a fideszes kultúrterror állatorvosi lova, ahol a minisztérium 600 millió forintos zsarolással lehetetlenítette el, hogy az ellenzéki önkormányzat kinevezze a szakmailag elismertebb jelöltet Blaskó Balázs helyére. Blaskó 2011-es kinevezésekor fogalmazta meg a NER emblematikus mondatát „a remény színházáról”, szembefordulva azzal az irányvonallal, amit a szakma akkor az ország legizgalmasabb vidéki színházának tartott, és ahol a legnevesebb rendezők és színészek dolgoztak állandó szakmai sikerek mellett. Miután a minisztérium ellehetetlenítette az igazgatócserét, Blaskó maradhatott igazgató, amíg rá nem unt a dologra: 2025-ben nem indult újra, az önkormányzat a Vidnyánszky mellől, a Nemzetiből és az SZFE-ről érkező Szarvas Józsefet nevezte ki mindenféle botrány nélkül. Veszprémben, a Petőfi Színházban Bujtor István halála után, 2010 januárjában választották meg az Eperjes Károllyal együtt induló Oberfrank Pált, mondván, ők tudják folytatni, amit Bujtor elkezdett. A másik pályázó Sopsits Árpád volt. Oberfrank már a 2006-os Fidesz-kongresszuson is fellépett, később olyan munkákat is elvállalt , mint Bayer Zsolt szövegeinek felolvasása a Fidesz ötös számú párttagkönyve tulajdonosának Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva című ismeretterjesztő sorozatában. Oberfrank legutóbb sem kertelt, közölte, csak Orbán Viktor a biztos választás. Nem csoda, hogy tizenhat év óta elmozdíthatatlan hivatalából. Hasonló a helyzet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházzal is: a fideszes városvezetés már 2009 végén Besenczi Árpádot nevezte ki a színház élére annak ellenére, hogy a színház társulata és a szakmai tanácsadó testület is a másik jelöltet, Tucsni Andrást, a színház akkori irodalmi vezetőjét tartotta alkalmasabbnak: a társulat tagjaitól előbbi 40, utóbbi 2 szavazatot kapott, a szakmai bizottságban pedig hat szakember Tucsnit, két fideszes politikus Besenczit támogatta, ami pont elég is volt a kinevezéséhez. Besenczi azóta is minden alkalommal nyíltan kiáll a Fidesz mellett, a zalaegerszegi Fidesz-irodában ad elő a nemzeti konzultációról, még 2002-ben kiállt Schmitt Pál mellett, 2020-ban kiállt a régi SZFE ellen és így tovább. A zalaegerszegi színház azóta is Besenczi felségterülete, legutóbb Szarvas József indult ellene , de a bizottság még akkor is Besenczit támogatta, hogy külön közölték, „megújulást” várnak a direktortól. Szarvasnak sem kellett szomorkodnia, a kudarcot kiheverendő megkapta az egri színházat, lásd fent. A Győri Nemzeti Színház ügye sokat elmond a Fidesz színház-ügyi működéséről. Az igazgatói pályázatról döntő bizottság, mint minden hasonló esetben az országban, a következőképp állt össze: két tagot delegált a kormánypárti többségű városháza, volt egy tag a minisztérium megbízásából, négyen a Színművészeti Bizottságból, amelynek a minisztérium nevezi ki a tagjait, valamint egy-egy tag érkezett a munkavállalók színházi képviselője és a Győri Nemzeti Színház szakszervezete részéről. Azaz a szakmainak nevezett bizottságban heten eleve a kormányt képviselték, és csak ketten a színházat, de a rendszer biztos, mert ha nem kormánypárti városról lett volna szó, az arány akkor is 5:4 lett volna a kormány javára. A Fidesz mindig biztosra ment, ha a demokrácia megcsúfolásáról volt szó. (Hogy ezt még a fideszes L. Simon László is elismerte, amikor azt mondta, hagyni kéne a pályáztatás „színjátékát”, arról cikkünk első részében írtunk.) Így hiába pályázott legutóbb, 2021-ben a színházat addigra már összesen 12 évig vezető Forgács Péter, a Színikritikusok Díját kétszer is elnyerő Markó Róbert, valamint Sándor János színházi tapasztalatokkal bíró építész, a „szakmai” bizottság és a jobboldali városvezetés Bakos-Kiss Gábornak adta a színházat. Bakos-Kiss Gábor eredetileg jogász végzettségű, és hogy, hogy nem, a pályázati kiírásban az szerepelt, ez előnyt jelent az elbírálásnál. A szakember Vidnyánszky Attila igazgatása idején lett a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja, majd miután Vidnyánszky a Nemzeti Színház igazgatója lett, őt is magával hívta. Bakos-Kiss tanított Vidnyánszky Attila térfoglalása után a Kaposvári Egyetemen, majd munkát kapott az einstandolt SZFE-n is. A döntésről az addigi igazgató csak a Facebookról értesült. Bakos-Kisst azóta újra kinevezték . https://hvg.hu/kultura/20210305_Vidnyanszky_szinesze_lesz_az_uj_igazgato_a_Gyori_Nemzeti_Szinhazban Szóba került már a Pécsi Nemzeti Színház ügye is, ahol viszont mindmáig tartanak a botrányok: épp a napokban tartott a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SZIDOSZ) szolidaritási akciót a színház előtt , mondván, Lipics Zsolt igazgató megfélemlítette és megpróbálja ellehetetleníteni a szakszervezet nevében számára kellemetlen kérdéseket feltevő munkatársakat. Lipics megválasztása előtt a kormány közölte: ha nem a minisztérium jelöltje lesz az igazgató, a város elesik félmilliárd forinttól. A pályázaton tehát hiába indultak a szakma legmagasabban jegyzett nevei (még Udvaros Dorottya is szerepet vállalt volna), muszáj volt Lipicset kinevezni. https://hvg.hu/kultura/20201118_pecs_szinhazigazgato_kinevezes_ellenzek_lipics_zsolt_fidesz_szinhazi_torveny És ahogy szintén megírtuk fent, öt évvel később már a döntés előtt véletlenül megküldték a majd kinevezendő igazgató nevét a másik, akkor még meg sem hallgatott jelöltnek. A mostani szolidaritási akción a SZIDOSZ olyan kérdéseket tett fel, mint hogy „igaz-e, hogy az igazgató ígérete ellenére majdnem az összes tánckari tagot kirúgta”, „igaz-e, hogy a visszaélések bejelentéséért megtorlás jár”, „igaz-e, hogy a szakszervezet három vezető munkatársának szűnt meg a munkaviszonya nem a munkavégzése miatt”. Lipics válaszként közölte: „Politikai hangulatkeltés és vádaskodás folyik”. https://www.facebook.com/szidosz/posts/pfbid0bGeVGFTXQfbC3BriCj7YHQrgTkK1MxyAYAQo8rHNrMjuoSqhthGYeBRuJSBUc1YXl A Soproni Petőfi Színházban Darvasi Ilona, aki 2007-től vezette a színházat, 2012-ben lemondott, mivel a fenntartó közölte, nem tart igényt a Darvasival együtt dolgozó Huszti Péter munkájára. Helyére a fenntartó azt a Pataki Andrást nevezte ki, akinek a Fidesszel való jó viszonya később rengeteg lehetőséget teremtett: egészen helyettes államtitkári címig jutott 2022-ben, de kapott munkát az einstandolt SZFE-n és az Újszínházban is. Őt szintén egy fideszes államtitkárságon dolgozó kolléga, Ragány Misa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának volt előadó-művészeti főosztályvezetője váltotta, aki egy év múlva indoklás nélkül lemondott a színház igazgatásáról. A színházat jelenleg a Vidnyánszky Attila köreiben jól ismert, Vidnyánszky Attila védelmében már 2011-ben nyílt levelet író, az einstandolt SZFE-n tanító, Vidnyánszky házi újságjánál, a Magyar Teátrumnál munkatárs, a Magyar Művészeti Akadémián is pozícióban lévő Kiss József vezeti, akit elmondása szerint „derült égből” ért a felkérés és kinevezés, hiszen pályázat nem volt. A székesfehérvári Vörösmarty Színház ügye bizonyos szempontból talán a legszomorúbb mind közül. Egyrészt, mert noha fideszes vezetésű városról van szó – Cser-Palkovics András 2010 óta polgármester –, korábban mégis hagyták, hogy szakmailag is jegyzett, izgalmas színház működjön a városban Szikora János vezetésével, neves rendezőkkel, ismert és kiváló színészekkel. Szikora 2025-ben, tizenhárom év után nem kívánta folytatni a munkát; a pozícióra hét pályázat érkezett, köztük egy olyan, amelyben összefogott az ország színházi szakmájának krémje. A pályázat a független színház bástyája, a Jurányi igazgatója, Rozgonyi-Kulcsár Viktória nevéhez kötődött, de ő menedzserigazgató lett volna, a művészeti vezető Bodó Viktor mellett. A művészeti tanácsban csupa elismert szakember lett volna: ifj. Vidnyánszky Attila, Kovács D. Dániel, Hegymegi Máté, Nagy Péter István, Miklauzic Bence filmrendező és Sándor Dániel Máté. Az ifjúsági programért a Kolibriba a politikai akarat ellenében hiába pályázó, nemzetközi hírű Vidovszky György felelt volna, Takács Gáborral, a Káva színházi nevelési társulat vezetőjével együtt. Olyan színházi all-star csapat lett volna ez, amilyenre nemigen van példa az országban. Több más, szakmailag elismert pályázó is indult a pályázaton, a Vidnyánszky-féle Magyar Teátrumi Társaság jelöltje a Karinthy Színházat bizományba kapó Olt Tamás volt. Azonban az önkormányzat érvénytelenítette az egész pályázatot, és újat írt ki, amin már senki nem indult az előzőek közül, hiszen megértették: őket hazazavarták. Az új pályázaton is több, Székesfehérvárhoz kötődő művész indult, ám a városvezetés hatalmas meglepetésre – és persze a társulat szavazásának ellenében – Dolhai Attila operetténekest hozta ki győztesnek , a nézőszámok növelésének vágyára hivatkozva. Dolhai esetleges fideszes kötődését nem hirdeti, bár nyilvánosan szólalt fel munkahelyén, az Operettszínházban a zaklatások eltussolásával vádolt, a Fideszbe mélyen beágyazott Kiss-B. Atilla mellett, a zaklatások áldozataival szemben, igaz, ezért később bocsánatot kért . Dolhai életútjában mindazonáltal semmi nincs, ami hasonlatos ahhoz a szakmai szellemhez, amelyet a Vörösmarty Színház eddig képviselt – vagy amelyet Bodó Viktorék képviselhettek volna, ha Cser-Palkovics nem csak annyiban mer ellene menni Vidnyánszky akaratának, hogy nem nevezi ki Olt Tamást, de megmutatta volna, a Fidesszel szemben is létezhet szakmailag mélységesen indokolt, bátor kiállás. https://hvg.hu/kultura/20250627_dolhai-attila-szekesfehervar-vorosmarty-szinhaz-igazgato De hát nem létezett. A Fidesz kultúrharcának egyik célja – a valamirevaló „jobboldali művészet” létrehozása – totális kudarc volt, de a másik célt, azt, hogy ne lehessen szembemenni a Párt akaratával, maradéktalanul elérték. Ennek mementóját őrzi ez a rengeteg, még több éven át érvényben lévő, politikai alapú mandátum. Cikkünk első részében a budapesti színházigazgató-választások botrányait vettük végig, ez ide kattintva olvasható : https://hvg.hu/kultura/20260624_szinhaz-igazgato-kinevezesek-botranyok-fidesz-ner-16-ev-kronika-budapest-operettszinhaz-opera-okovacs-szilveszter-erkel-szinhaz-szente-vajk-thalia-kalomista Nyitókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadja a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést Fekete Péternek, a békéscsabai teátrum 2008 és 2015 közötti igazgatójának, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatójának (j) a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepi gálaműsoron a Békéscsabai Jókai Színházban 2024. január 22-én. Fotó: MTI / Lehoczky Péter