● news.bsdnet.hu

A paradicsomot a konyhában zöldségként használjuk, botanikai értelemben azonban gyümölcs. Éppen ezért a nyári fejlődés és érés idején különösen fontos számára az egyenletes vízellátás. A legmelegebb hónapokban a kora reggeli órákban érdemes meglocsolni, amikor még nem forrósodott fel a talaj. Ilyenkor a víznek több ideje van beszivárogni a gyökerekhez, és kevesebb párolog el belőle. A tűző napon végzett locsolás nem túl hatékony, mert a nedvesség gyorsan elpárologhat. Ráadásul a leveleken megülő vízcseppek az erős napsütésben perzseléshez hasonló foltokat hagyhatnak, a hirtelen lehűlés pedig szintén megviselheti a növényt. Ha reggel kimaradt, inkább estefelé pótoljuk az öntözést. A paradicsom leveleit lehetőleg soha ne áztassuk el, mert a nedves részek kedvezhetnek a gombás betegségeknek. Különösen párás, meleg időben jelenthet gondot, ha a lombozat sokáig vizes marad, mert ilyenkor a kórokozók könnyebben megtelepedhetnek rajta. A fertőzés kezdetben apró foltokkal, sárgulással vagy barnulással jelentkezhet, később pedig a növény legyengüléséhez és a termés romlásához is vezethet. A paradicsom számára az a leghatékonyabb, ha a víz nemcsak a talaj felszínét nedvesíti meg, hanem mélyebbre is lejut. A gyors, permetezésszerű öntözés kevés segítséget jelent, mert a nedvesség gyakran el sem éri a gyökérzónát. Inkább lassan, a tövénél locsoljuk, hogy a növény valóban hasznosítani tudja a vizet. Nem elég ránézésre eldönteni, kell-e öntözni, mert a föld felső rétege a nyári melegben nagyon gyorsan kiszáradhat. Nyúljunk le néhány centiméter mélyre, és ott ellenőrizzük, érezhető-e még nedvesség, hiszen a paradicsom gyökerei innen tudják igazán felvenni a vizet. Ha az alsóbb réteg is száraz, ne halogassuk a locsolást. A paradicsom különösen rosszul viseli, ha egyik nap kiszárad, másnap pedig hirtelen túl sok vizet kap. Az ingadozó nedvesség miatt a termések megrepedhetnek, és a csúcsrothadás esélye is nőhet, ahogy akár a kiszáradásé is, ha sokáig hanyagoljuk a tövet. A cél az állandó, kellemesen nyirkos közeg megteremtése. A szalma, fűnyesedék, komposzt vagy más természetes takarás segít lassítani a párolgást. A mulcs árnyékolja a talajt, ezért az kevésbé forrósodik át, tovább tartja a nedvességet, és kiegyenlítettebb környezetet biztosít a gyökereknek. Így a paradicsom a kánikulában is könnyebben viseli a meleget, és ritkábban kerül vízhiányos állapotba. A balkonon vagy dézsában nevelt paradicsom földje sokkal gyorsabban kiszárad, mint a kerti ágyásé. Nagy melegben akár naponta is ellenőrizni kell, különösen, ha fekete vagy kis méretű edényben áll. Ha a cserép könnyű, a föld pedig elvált a szélétől, biztosan szomjas a növény. A paradicsomot időnként házi csalánlével is támogathatjuk, mert ez természetes tápanyagpótlásként segítheti a növény fejlődését. Mindig hígítva használjuk: 1 rész erjesztett csalánléhez adjunk körülbelül 10 rész vizet, majd a keveréket a növény tövéhez öntsük. Termésérés idején ne vigyük túlzásba, mert a túl sok nitrogén inkább a levelek növekedését serkentheti, nem a piros finomságok érését. A nagyon hideg csapvíz sokkolhatja a felmelegedett talajban álló növényt. Jobb, ha kannába engedjük, és hagyjuk kicsit átmelegedni, mielőtt locsolunk vele. Az esővíz különösen jó választás, ha tiszta edényben gyűjtjük, hiszen a nap állandó, kellemes hőmérsékleten tartja azt. Egy rövid nyári zápor nem mindig áztatja át rendesen a földet, különösen akkor, ha előtte már napok óta száraz és kemény volt a talaj. Ilyenkor a víz csak a felső réteget nedvesíti meg, miközben a gyökérzóna továbbra is száraz marad. A paradicsomnak azonban nem a látványos, gyors eső, hanem a mélyre jutó, egyenletes nedvesség segít igazán. A csepegtető rendszer vagy a lassan folyó slag sokkal célzottabban juttatja a vizet a gyökerekhez. Így kevesebb fröccsen a levelekre, és a talaj is egyenletesebben nedvesedik át. Ha kézzel locsolunk, akkor is lassú sugárral dolgozzunk, ne mossuk ki a földet a tő körül. Amikor a paradicsom már sok bogyót nevel, különösen fontos az állandó vízellátás. Ahhoz, hogy minél több lédús termést hozzon, elegendő napfényre, tápanyagban gazdag talajra és kiegyensúlyozott nedvességre van szüksége. Ha a felesleges oldalhajtásokat is kordában tartjuk, több ereje marad a fürtök nevelésére. A magaságyás földje nyáron gyorsabban felmelegedhet és hamarabb kiszáradhat, ezért kánikulában gyakrabban kell ellenőrizni a nedvességét. Tartós esőzés után viszont arra figyeljünk, hogy ne álljon meg benne a víz, mert a paradicsom gyökerei a túl nedves, levegőtlen talajban könnyen károsodhatnak - írja a Fanny magazin . +1 Könyvajánló Fedezzük fel a múlt titkait Sztorik - tények - kihívások az ókori Görögországban. Amikor a histronauták visszautaznak az időben az ókori Görögországba, szükségük lesz a segítségedre, hogy feltárják a múlt titkait. Csatlakozz hozzájuk utazásukon, miközben ellátogatnak az Akropoliszra, megnézik az olimpiai játékokat ihlető eseményeket, és maszkokat festenek egy izgalmas görög tragédiához!Frances Durkin: A görög kaland2999 Ft, Móra Könyvkiadó