● news.bsdnet.hu

Franciaországnak ugyan évek óta nem volt nagykövete az afrikai országban, azonban a lépés egyértelműen egy újabb mélypont a két ország kapcsolatában. Párizs gyanakvása Burkina Faso 2022-ben felállt katonai vezetésével szemben nem példa nélküli, azonban az afrikai ország távolodása korábbi gyarmattartójától nem véletlen. Egy televíziós nyilatkozatban Pingdwendé Gilbert Ouédraogo, Burkina Faso kommunikációs miniszter azt közölte, hogy Franciaország bűnös az országa elleni „szüntelen aktivizmusban”, és „neokolonialista ambíciókkal” vádolta meg az országot. Ezt Párizs azonban határozottan elutasította, a lépést pedig a katonai junta által vezetett ország irányvesztésének újabb bizonyítékaként keretezte. Traoré azonban nem csak Franciaország, de lényegében az egész nyugati világgal szemben is állást foglalt már több esetben, ezzel párhuzamosan pedig igyekezett szorosabbra fűzni a viszonyát Oroszországgal és persze Kínával is. Franciaország aggodalmai ebben a tekintetben pedig nem alaptalanok, miután Kína úgy fest, az elmúlt 10-15 évben egyértelműen beelőzte az összes többi nagyhatalmat Afrikában, mint a legnagyobb befektető. Burkina Faso és a környező országok évek óta küzdenek az iszlám felkelések ellen, emellett pedig rengeteg etnikai feszültség is sújtja a régiót, az európai valamint a nyugati szerepvállalás pedig továbbra is megosztó kérdés a kontinensen. Habár Franciaország több katonai egységet is állomásoztatott Burkina Fasoban, azonban a katonai junta hatalomra kerülése után ezen csapatokat kiutasították az országból. A jelenlegi információk alapján egyébként Párizs fontolgatja az esetleges válaszlépéseket a diplomáciai kapcsolatok megszüntetése kapcsán, azonban ezeknek a fenti okok miatt a források szerint szűkre szabottnak kell lenniük, ha a Európa nem akarja végleg elvágni magát Afrika országaitól.