● news.bsdnet.hu

A brit belügyminisztérium első alkalommal készített átfogó becslést arról, milyen hosszú távú költséget jelentenek azok a menedékkérők, akik az Emberi Jogok Európai Egyezményének (ECHR) 8. cikkére – vagyis a családi élet tiszteletben tartásához való jogra – hivatkozva kaptak engedélyt arra, hogy az Egyesült Királyságban maradjanak, írta meg a konzervatív The Telegraph . Az elemzés szerint a tavaly ilyen jogcímen maradási engedélyt szerzett mintegy 34 400 ember teljes életük során összesen 4,9 milliárd font (mintegy 2000 milliárd forint) költséget jelent majd a brit adófizetők számára. Az összeg magában foglalja az egészségügyi ellátás, az oktatás, a szociális juttatások és a nyugdíjrendszer terheit, miközben figyelembe veszi azt is, hogy az érintettek adót fizetnek. Ez egy főre levetítve átlagosan 141 ezer font (58 millió forint). A tárca ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 4,9 milliárd fontos becslés valószínűleg még így is alacsonyabb a tényleges összegnél, mivel kizárólag azokra vonatkozik, akik maguk kaptak maradási engedélyt, az eltartott családtagok – például házastársak és gyermekek – költségeit nem tartalmazza. A számítási modell nem csupán az állami kiadásokat veszi figyelembe, hanem levonja az érintettek által várhatóan befizetett adókat is, beleértve a jövedelemadót és a közvetett adókat, például az áfát. A becslés szerint az érintettek többsége alacsony fizetésű munkakörben helyezkedik majd el, és akár egyharmaduk munkanélküli is lehet. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot rögzíti. A gyakorlatban a migránsok arra hivatkozhatnak, hogy kitoloncolásuk aránytalanul súlyos következményekkel járna, mert elszakítaná őket családjuktól, vagy mert házastársuknak és gyermekeiknek egy számukra idegen országba kellene költözniük. A rendelkezésre nemcsak menedékkérők hivatkozhatnak. Az érintettek között szerepelnek kitoloncolás előtt álló külföldi bűnelkövetők, elutasított menedékkérők, vízumukat túllépő külföldiek, valamint olyan családi vízummal érkezett bevándorlók, akik időközben már nem felelnek meg a tartózkodási feltételeknek – például azért, mert jövedelmük nem éri el az előírt minimumot. Korábban nagy visszhangot váltott ki egy albán bűnöző ügye is, akinek kitoloncolását részben azért akadályozta meg a bíróság, mert kisfia állítólag nem volt hajlandó külföldi csirkefalatkákat (chicken nuggets) enni. A jelentés nyilvánosságra hozatala egybeesik a munkáspárti kormány új bevándorlási terveivel. A kormány kedden olyan intézkedéseket jelent be, amelyek jelentősen korlátoznák, hogy külföldi bűnelkövetők és elutasított menedékkérők a 8. cikkre hivatkozva akadályozhassák meg kitoloncolásukat. A tervek szerint a jövőben csak a közvetlen családtagok – például a házastárs és a gyermekek – számítanának a családi élet megítélésénél, ezzel kívánják kizárni a távoli rokonokra épülő, a kormány szerint kétséges hivatkozásokat. Emellett a bíráknak a kitoloncolási ügyekben a közbiztonságot elsődleges szempontként kellene figyelembe venniük, még akkor is, ha ez korlátozza az érintettek 8. cikkből fakadó jogaira való hivatkozást.