● news.bsdnet.hu

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016 óta vizsgálja, mennyi élelmiszer végzi a kukában a magyar otthonokban, és a legfrissebb eredmények szerint ugyan biztató irányba mozdultunk, de a probléma továbbra sem elhanyagolható. A 2025 év végén zajlott felmérésben 151 háztartás vett részt, mely több mint 400 fogyasztót jelent. A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének módját, valamint a kidobás okát. Az eredmények azt mutatják, egy átlagos magyar évent 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ez országos szintre vetítve közel 576 ezer tonnát jelent. A jó hír, hogy az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2%-kal csökkent, azonban még bőven van hova fejlődni. Mi az, amit tényleg elkerülhetnénk? Fontos különbséget tenni az úgynevezett „nem elkerülhető” és az „elkerülhető” hulladék között. Előbbi kategóriába tartoznak például a csontok, a tojáshéj vagy a kávézacc, hiszen ezek keletkezése szinte elkerülhetetlen. A gond inkább azzal van, ami teljesen fogyasztható lenne, mégis a kukában landol. Az adatok szerint az összes kidobott élelmiszer nagyjából harmada ilyen feleslegesen elpazarolt étel. Ez évente fejenként több mint 20 kilót jelent, országosan pedig közel kétszázezer tonnát. Vagyis rengeteg olyan élelmiszerről van szó, amit egy kis odafigyeléssel simán megmenthetnénk. Ha végignézzük, milyen típusú ételek végzik leggyakrabban a szemetesben, a lista élén a készételek szerepelnek, őket követik a friss zöldségek és gyümölcsök, majd a pékáruk. Ez a három kategória adja az elkerülhető élelmiszerhulladék túlnyomó részét. A készételek esetében ugyanakkor van némi javulás: az elmúlt időszakban csökkent az egy főre jutó mennyiség. A pazarlás mögött álló okok tulajdonképpen évek óta alig változnak. A leggyakoribb probléma, hogy túl sokat vásárolunk, emellett gyakran túl nagy adagokat főzünk, végül pedig egyszerűen megfeledkezünk az ételekről a hűtőben vagy a kamrában. Rengeteg élelmiszer végzi a szemétben (Forrás: Getty Images) Európai összehasonlításban sem állunk rosszul   Nemzetközi összevetésben a magyar adat valamivel kedvezőbb az európai átlagnál, ami biztató, de még messze nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra jelentősen visszaszorítsa az élelmiszerhulladékot, így a következő években még komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség. Ebben segít a Maradék nélkül program is, amely már egy évtizede dolgozik azon, hogy gyakorlati tippekkel és edukációs anyagokkal támogassa a háztartásokat. A cél egyszerű: minél kevesebb étel végezze a szemétben, és minél több kerüljön valóban elfogyasztásra. A számok javulása azt mutatja, hogy apró lépésekkel is lehet eredményt elérni. Egy bevásárlólista, tudatosabb adagok, a maradékok kreatív felhasználása – ezek együtt már látványosan csökkenthetik a pazarlást. A változás végső soron mindig otthon kezdődik: a hűtőnkben, a bevásárlókosarunkban, és abban a döntésben, hogy legközelebb tényleg csak annyit veszünk, amennyire szükségünk van.The post Ennyi étel landol a kukában a magyar háztartásokban first appeared on nlc.