● news.bsdnet.hu

Amikor a munkahelyi határidők felhalmozódnak, a pénzügyi gondok nyomasztanak, vagy váratlanul nyilvánosan kell megszólalnunk, hajlamosak vagyunk a szorongást pusztán lelki problémának tekinteni, amelyet elég lenne némi akaraterővel legyőzni. A szervezetünk azonban nem választja külön a lelki és a fizikai folyamatokat. Az agy nem elszigetelten működik, a szorongás pedig nem marad meg a gondolataink szintjén. A stressz gyors biokémiai folyamatokat indít el, amelyek a véráramon keresztül az egész szervezetet érintik, és mérhető változásokat okoznak. Egy új kutatásban a tudósok valós időben figyelték meg ezt az összefüggést. Egészséges önkénteseket tettek ki laboratóriumi stresszhelyzetnek, és azt találták, hogy Mindössze néhány perc alatt megnőtt a rendkívül reakcióképes molekulák, az úgynevezett szabad gyökök mennyisége. Ezek pedig megváltoztatták a véralvadás módját. Magyarán: a pszichés stressz fizikailag is átalakíthatja a vér szerkezetét, és hajlamosabbá teheti azt a vérrögképződésre. A tudósok régóta tudják, hogy a tartós stressz károsítja a szívet. Nagyszabású népességkutatások ismételten kimutatták, hogy az érzelmi stressz növeli a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. Stresszhelyzetben felborul a szervezet véralvadást szabályozó egyensúlya. Normális esetben ez a rendszer biztosítja, hogy a vér megfelelően áramoljon, ugyanakkor sérülés esetén gyorsan megállítsa a vérzést. Stressz hatására azonban a vér egy úgynevezett fokozott alvadási állapotba kerül, vagyis könnyebben képez vérrögöket. A folyamat pontos oka eddig vitatott volt. Egyes kutatók úgy vélték, hogy a stressz az immunrendszer aktiválásával gyulladást idéz elő. Mások szerint a vér besűrűsödik a vérnyomás emelkedése miatt. Ezt nevezik hemokoncentrációs elméletnek. A kutatók arra gyanakodtak, hogy a valódi kiváltó ok az oxidatív stressz, vagyis a szervezet stresszreakciója során felszabaduló szabad gyökök hirtelen megjelenése, amely közvetlenül megváltoztatja a vér szerkezetét. Ennek vizsgálatához randomizált, kontrollált kutatást végeztek nyolc egészséges, 18 és 30 év közötti férfi részvételével. Minden résztvevő kétszer jelent meg a laboratóriumban, egyhetes különbséggel. Az egyik alkalommal nyugodtan pihentek, a másikon pedig elvégezték az úgynevezett Trier-féle szociális stressztesztet, amelyet világszerte az akut pszichés stressz kiváltásának egyik legmegbízhatóbb módszereként alkalmaznak. A résztvevőknek öt percük volt felkészülni egy beszédre, amelyet kamerák és érzelemmentes arckifejezéssel figyelő bírák előtt kellett előadniuk. Közvetlenül a beszéd előtt elvették a jegyzeteiket. Ezután egy fejben számolási feladat következett: 2003-ból kellett folyamatosan 17-et kivonniuk. Minden hiba után elölről kellett kezdeniük. A kutatók a vizsgálatok előtt és után vérmintát vettek. Korszerű mérési módszerekkel meghatározták a szabad gyökök mennyiségét, valamint elemezték a kialakuló vérrögök mikroszkópos szerkezetét. A pihenés során a vér összetétele nem változott. A stresszteszt után azonban egyszerre két jelentős folyamat zajlott le: nőtt a szabad gyökök szintje, miközben a kialakuló vérrögök szerkezete teljesen megváltozott. A kutatók az oxidatív stressz emelkedését igazoló biológiai markereket mutattak ki. Ezzel egy időben a vérrögök nagyobbak, sűrűbbek és szorosabban összekapcsolódó fibrinrostokból épültek fel. Emellett a véralvadási rendszer egyik fontos útvonala is aktiválódott. Fontos megfigyelés volt az is, hogy a stressz nem változtatta meg a vér sűrűségét vagy viszkozitását. Ez megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a stressz elsősorban a vér besűrűsödésével növeli a kockázatot. A kutatók szerint az eredmények inkább arra utalnak, hogy A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatás nem jelenti azt, hogy egy stresszes munkahelyi prezentáció vagy egy rossz nap azonnal szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezetne. A szív és érrendszeri betegségek kialakulása ennél jóval összetettebb folyamat.