● news.bsdnet.hu

„A vidéki választási forradalmat még talán erősebbnek is tarthatjuk, mint a városit” – jelenti ki a falvakban, kisvárosokban leadott szavazatokat elemző, a HVG számára készített írásában az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont két kutatója, Balogh Karolina és Kovách Imre. Az országgyűlési választás eredménye több egybeérő folyamat következménye, és ezek közül a vidéki települések (a községek és a 25 ezer fő alatti kisvárosok) pártválasztásának tömeges elmozdulása volt a Tisza Párt győzelmének egyik leglátványosabb eleme. Az előjelek alapján ez nem is volt teljesen meglepetés. A 2024-es önkormányzati választásokon a kisvárosokban és a nagyobb községekben feltűnően sok helyen kerültek új képviselők és polgármesterek a kormánypártokhoz közeli vezetők helyére. Az április 12-ei országgyűlési választás átütő sikert hozott az ellenzéki párt számára, annak ellenére, hogy a politikai változás mellett elkötelezett közvélemény szorongva várta a kisebb településeken élők voksolásának kimenetelét. A vidéki településeken a Tisza Párt listájára leadott szavazatok végül, az 1000 főnél kisebb településeket kivéve, jelentősen meghaladták a kormánypártok támogatottságát. De még a kisfalvakban mért kormánypárti előny is mindössze 25 582 szavazat volt. A Tiszára és a Fideszre jutó érvényes listás szavazatok száma között a települések lakosságszámának nagyságával párhuzamosan nő a különbség a Tisza javára. A kisvárosokban a Tiszára adott 896 470 listás szavazattal szemben 613 258 kormánypárti voks áll. A községekben elért helyezéseket nézve az 1000 főnél kisebb falvak 35 százalékában, az 1000–2500 fős kategória 55 százalékában, a 2500 főnél nagyobb községek 76, míg a kisvárosok 80 százalékában szerzett a Tisza több támogató voksot, mint a Fidesz. 50 százaléknál több szavazatot a kormánypártok a legkisebb községek 45, a közepes nagyságú falvak 26, míg a legnagyobb községek 10 százalékában kaptak. A jobboldali publicista szavainak utóélete új magasságokat ért el.