● news.bsdnet.hu

Extrém hőség. Szerdán ezzel a címmel tartottak volna egy konferenciát Londonban arról, mit tehetnek a kormányok világszerte azért, hogy alkalmazkodjanak az országok az egyre jobban perzselő hőhullámokhoz. Csak tartottak volna, mert a London School of Economics egyik épületébe tervezett eseményt az Európára boruló hőkupola okozta szélsőséges meleg miatt kénytelenek voltak törölni. A szervezők magyarázatképpen közölték , hogy a londoni egyetem épületének nem megfelelő a hűtése, egy szóvivő pedig jelezte, hogy nem akarták veszélybe sodorni a résztvevők egészségét. „Van abban némi irónia, hogy az extrém hőség miatt kellett törölni egy mérsékelt éghajlatú, gazdag országban a Londoni Klímavédelmi Hét egyik eseményét” – mondta a New York Timesnak Chris Anderson, a Practical Action környezetvédelmi cég vezetője. A mérések kezdete óta legsúlyosabb európai hőhullám Angliában is éreztette a hatását, ahol egymást követő három nap háromszor dőlt meg a júniusi melegrekord , és Suffolk megyében 37,3 fokot mértek. A nagy meleg miatt több száz brit iskolát idő előtt be kellett zárni, több vasútvonalon fennakadások voltak, a magyarok által is sűrűn használt London Gatwick repteret kiszolgáló vasútvonalat is érintik a vonatkésések és -törlések, és egyes helyeken locsolási tilalmat rendeltek el , 1000 fontos (~410 ezer forintos) büntetést helyezve kilátásba annak megszegői ellen. A londoni mentőszolgálat pedig közölte , hogy a valaha volt legnagyobb számú hívásuk volt életveszélyes esetek miatt június 24-én. A brit kormányt közben egyre erőteljesebb kritikák érik, amiért nem tesz eleget a klímaváltozás miatti nagyobb hőség kivédésére, írta a Guardian. A brit parlament egyik szakbizottsága, ami azt vizsgálja, hogy a kormány milyen környezetvédelmi intézkedéseket tesz, arra szólította fel a minisztereket, hogy tegyenek többet az emberek védelmére. A bizottság elnöke, Toby Perkins arra figyelmeztetett, hogy a mostani hőségnek jelentős számú halálos áldozata lesz, és puszító hatása van a kórházakra, idősotthonokra és iskolákra, valamint a közlekedésre, a víz- és élelmiszerellátásra, valamint a számítógépes rendszerekre. Perkins válaszokat követelt a brit környezetvédelmi minisztertől arra, hogy a kormány hogyan tervez küzdeni az épületek túlmelegedése ellen, míg a Greenpeace UK szerint „extrém hőség tervre” van szükség, ami túlmutat azon, hogy igyunk több vizet, és költségvetési forrásokat keresnek arra, hogy ellenállóbbá tegyék az iskolákat, kórházakat és lakóházakat a nagy meleggel szemben. A Zöld Párt vezetője, Zack Polanski pedig az X közösségi oldalon közzétett posztjában vészhelyzeti biztonsági intézkedések meghozását követelte, amellett, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. Perkins emellett a miniszternek küldött levelében azt is tudni akarta, hogy a kormánynak mi az álláspontja a munkahelyi hőmérséklet jogszabályban történő maximalizálásáról. A brit kormánynak dolgozó, független tanácsadó szervezet, a Climate Change Committee (klímaváltozás bizottság) májusban közölte , hogy a kormánynak törvényt kellene hozni arra, hogy a munkahelyeken mekkora lehet a legmagasabb hőmérséklet. A bizottság alkalmazkodási bizottságának elnöke akkor kijelentette, hogy az egymás után jövő brit kormánynak nem tettek eleget a brit életmódon alapjaiban megváltoztató klímaváltozás hatásainak kitett emberek megvédésére. A bizottság közölte, hogy a kormány egyik első számú feladatának kéne lennie az iskolák és kórházak légkondicionálása, mert Nagy-Britannia nem a mostani klímára lett építve. Becslésük szerint a jelenlegi lakóházak 92 százaléka túl fog melegedni az elkövetkező húsz évben, mert 2050-re a negyven fokos nyarak általánosak lesznek. Ez különösen a modern londoni lakóházakban okoz gondot , amiket kifejezetten a meleg benntartására terveztek. Még a légkondicionálókat hagyományosan ellenző Zöldek szerint is annyira súlyos a helyzet, hogy azok használata egyes helyzetekben létfontosságú lehet. Perkins szerint a brit kormány intézkedései messze elmaradnak a szükségestől, jelezve, hogy „nem is lehetne egyértelműbb a bizonyíték arra, hogy az extrém hőség sürgős fenyegetést jelent Nagy-Britanniára”. A London School of Economics egyetemen működő nemzeti hőségkockázati bizottság vezetője, Emma Howard Boyd szerint az elmúlt heti hőség miatt a brit gazdaság több száz millió fontot veszíthet a kieső munkaidő, valamint az infrastruktúra meghibásodásai miatt. „Ami még aggasztóbb, hogy ez több száz ember halálát fogja okozni országszerte. Ez nem normális” – mondta. Szerinte az ország nincs megfelelően felkészülve az extrém hőségre, és „itt az idő, hogy ezt a növekvő fenyegetést a szükséges sürgősséggel kezeljük”. Franciaországban a kormányt szintén amiatt kritizálták, hogy nem tesz meg mindent az alkalmazkodásért a klímaváltozáshoz és az amiatt egyre gyakoribb és erősebb hőhullámokhoz. Az erről szóló terv végrehajtását a források hiánya akadályozza, írta a Le Monde. Emmanuel Macron francia elnök és Sébastien Lecornu miniszterelnök megvédték intézkedéseiket. Szerintük a munka nagy részét elvégezték, de nem lehet egy példátlan csúcshőséghez gyorsan alkalmazkodni. Lecornu szerint hatszázmillió euróra duplázzák a francia kórházak energetikai felújítására szánt pénzt, de közben a francia iskolák sincsenek felkészülve a nagy hőségekre, írta a Le Monde. A lap cikke szerint a nagyjából nyolcvanezer iskolaépületből nyolcezernél okozott gondot a hőség, és nagyjából 1800-at be kellett zárni. A francia polgármesterek szövetségének elnöke az önkormányzati költségvetések csökkentésével magyarázta, hogy több iskolaépületet miért nem lett hőségálló. A miniszterelnök erre jelezte, hogy az állam készen áll ebben segítséget nyújtani. Ugyanakkor szakértők szerint Franciaországban sokkal felkészültebbek voltak a hatóságok a hőségre, mint 2003-ban, amikor több mint 19 ezren haltak meg egy pusztító hőhullámban. Azután új szabályokat dolgoztak ki a hőség elleni védekezésre, amiket most is alkalmaztak. Az önkormányzatok szerte az országban hűsítőhelyeket nyitottak a városházákban, múzeumokban és könyvtárakban, Párizsban engedélyezték a fürdést a Saint-Martin csatornában. Az egyedül élő idősek jólétét rendszeresen ellenőrizték, sporteseményeket töröltek el, és engedélyezték az otthoni munkavégzést. Mathilde Pascal, a francia népegészségügyi ügynökség klímaváltozásért felelős epidemiológusa a New York Timesnak nyilatkozva az elmúlt években kidolgozott terv „töréstesztjeként” jellemezte a mostani hőhullámot, közölve, hogy sokkal jobban fel vannak készülve, mint 2003-ban. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a halálos áldozatok száma így is magas lesz, mert a mostani hőhullám annyira veszélyes. A hőhullám újra ráterelte a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában alig vannak légkondicionálva az épületek. A légkondicionálásra, mint megoldásra főként a klímaváltozást amúgy jellemzően tagadó szélsőjobboldali politikusok ugrottak rá. Egyben kulturális kérdést csináltak az ügyből, azzal vádolva a baloldali és zöld pártokat, hogy szerintük hamis környezetvédelmi okokból akadályozzák ennek az egyszerű megoldásnak az alkalmazását. Ezt mutatja a belgiumi, főleg baloldali politikusok által vezetett Ghent városának esete is, aminek önkormányzati oldala arra biztatta az embereket, hogy ne légkondicionálót használjanak, közölve, hogy „a legjobb légkondi a fa”. Jobboldali politikusok „abszurdnak” nevezték a tanácsot, ami emberek halálához vezet. A polgármester szóvivője a New York Timesnak írt válaszában kijelentette, hogy nem ellenzik a légkondicionálót, jelezve, hogy az elmúlt héten harminc darab hordozható légkondit helyeztek el óvodákban, mert egy hőhullám alatt mindig az emberek egészsége az első. Franciaországban Marine Le Pen jelentette ki , hogy elnökként „masszív légkondicionáló tervet” fognak bevezetni, és egyben kikelt az azokat környezetvédelmi okokból ellenző baloldali politikusok ellen. Szerinte a légkondicionálók egyáltalán nem növelik a globális felmelegedést. „Amikor a környezetvédők nem akarnak valamit, akkor kiforgatják a kutatásokat, és szövegkörnyezetből kiemelt dolgokkal érvelnek” – jelentette ki a Nemzeti Tömörülés vezetője. A francia kormányfő erre reagálva közölte , hogy a légkondicionáló „nem lehet sem tabu, sem pedig egy automatikus megoldás”, és főleg ott kell használni, ahol valóban megvédi az embereket. Közben már a zöld pártok sem annyira ellenségesek. Marine Tondelier, a francia Zöld Párt vezetője kedden elismerte, hogy tabut döntött, amikor közölte, hogy vannak olyan helyek, ahol a légkondicionálás elengedhetetlen. Katharina Dröge, a német Zöldek társvezetője is arra szólított fel, hogy légkondikat telepítsenek a kórházakba, óvodákba, iskolákba és idősotthonokba, és jelezte, hogy állami támogatást adnának olyan légkondicionáló rendszerekre, amik azok használatát napelemekkel kötik össze, mert ennek van a legtöbb értelme. Közben London balközép polgármestere szintén arról beszélt , hogy légkondicionálni kell a brit főváros iskoláit, kórházait és irodáit. Az Európai Parlament Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke, Terry Reintke a New York Timesnak szintén azt mondta , hogy szükség van a légkondicionálásra is, de olyan hosszútávú megoldások mellett, mint a zöld területek növelése.