● news.bsdnet.hu

A Fermi-paradoxon egyaránt foglalkoztatja a laikusokat és a szakembereket. A feltételezhető ellentmondás lényege pofonegyszerű: ha a világegyetem hatalmas, és rengeteg csillag körül alakulhatott ki élet, akkor miért nem látjuk az idegen civilizációk nyomait? Miért nem észleltünk még olyan jeleket, amelyek egyértelműen tőlük származnak? A Földön kívüli intelligencia keresése, vagyis a SETI-kutatás többféle módszerrel zajlik. A kutatók kereshetnek például olyan nagyszabású építményeket, amelyeket fejlett civilizációk hozhattak létre, de figyelhetik a technológiai eredetű jeleket is, amelyeket egy-egy kultúra akaratlanul bocsát ki. A SETI-keresésekben régóta fontos szerepük van a keskenysávú rádiójeleknek. Ezek csak szűk frekvenciatartományban jelennek meg, ezért könnyebben elkülöníthetők a természetes kozmikus háttérzajtól. A világűr ugyanis tele van sugárzással, de a természetes források többsége szélessávú sugárzást bocsát ki. Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy egy idegen civilizáció csillagának környezete miként hathat az onnan érkező rádiójelekre. A csillagok nem számítanak nyugodt objektumoknak. Csillagszelet bocsátanak ki, időnként pedig hatalmas energiával anyagokat dobnak le magukról. Ezek a jelenségek komolyan befolyásolhatják a környezetükön áthaladó rádiójeleket. A kutatók szerint a keskenysávú rádiójelek ilyen viharos közegben „kiszélesedhetnek”. Ez azt jelenti, hogy az adott adás frekvenciatartománya megváltozik, ami miatt könnyen a jelenlegi keresőrendszerek érzékenységi küszöbe alá kerülhet. A publikációt jegyző kutatócsoport először azt vizsgálta, hogyan változtak meg a Naprendszer különböző pontjain lévő űrszondák által küldött keskenysávú jelek az útjuk során. A vizsgálat szerint a probléma a naptevékenységi maximum idején felerősödhet, amikor a Nap fokozott aktivitása jobban megzavarja a rádiójeleket. Ezután a kutatók más csillagok esetében is modellezték a folyamatot. Különösen az ún. M típusú törpékre figyeltek, amelyek a galaxis leggyakoribb égitestjei, és rendkívül hosszú az élettartamuk. Ez elvileg bőséges időt adhatna arra, hogy a környezetükben technológiailag fejlett civilizációk alakuljanak ki. A tanulmány szerint éppen az M típusú törpék okozhatják a legtöbb gondot. A kutatók arra jutottak, hogy ezeknek a csillagoknak a változékony környezete jelentősen kiszélesítheti a keskenysávú rádiójeleket. A számítások alapján a kiszélesedés sok rendszerben meghaladhatja a 10–100 hertzet. Ez már elég lehet ahhoz, hogy egy egyébként észlelhető technoszignatúra ne jelenjen meg megfelelően a jelenlegi keresési módszerekben. A kutatás nem állítja, hogy lehetetlen az idegen civilizációk nyomára bukkanni. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelek nem feltétlenül olyan formában érkeznek meg a Földre, ahogyan azokat eredetileg kibocsátották. Ezt figyelembe véve a szakemberek a jövőben tovább finomíthatják a SETI-programok keresési módszereit.