● news.bsdnet.hu

Komoly jogi és gazdasági konfliktus alakult ki a budapesti plakátpiac jövője körül. A fővárosi közgyűlés döntése nyomán a mintegy 15 ezer budapesti plakáthelyből akár 10 ezer is megszűnhet, Bauer Tamás, a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozatának képviselője az ATV Startban arról beszélt: a szakma jogi úton támadná meg a fővárosi döntést. Bauer Tamás szerint a reklámszakma nem vitatja, hogy az elmúlt évek politikai plakátkampányai súlyosan rontották a közterületi reklám megítélését. Mint mondta, a „Stop Soros” típusú kampányok, a háborús képi világ és a gyűlöletkeltő üzenetek miatt sokan joggal érezhették úgy, hogy elegük van a plakátokból. A szakember szerint azonban nem magával a reklámtáblával van a probléma, hanem azzal, milyen tartalom kerül rá. A kormány által elfogadott, politikai reklámokat korlátozó törvény irányát Bauer helyesnek nevezte, mert szerinte alkalmas lehet arra, hogy a gyűlöletkeltő közterületi propaganda ne térjen vissza. A főváros döntését ugyanakkor ennél jóval szigorúbbnak tartja, és azt is kifogásolta, hogy a szakma mindössze öt napot kapott a véleményezésre. Szerinte ez nem tekinthető érdemi társadalmi és szakmai egyeztetésnek. A reklámszakma ezért bíróságon támadná meg a fővárosi szabályozást. A kifogások között szerepel az is, hogy Budapest úgy hozta meg saját döntését, hogy a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet részletei még nem ismertek. Bauer szerint ez jogi és szabályozási bizonytalanságot okozhat, hiszen egyelőre nem világos, hogy a későbbi kormányrendelet milyen mozgásteret hagy az önkormányzatoknak és a piaci szereplőknek. A vita egyik fontos eleme, hogy a plakátfelületek egy része magánterületen áll, ezek után a reklámcégek bérleti díjat fizetnek. Ha ezek a felületek megszűnnek, akkor nemcsak a hirdetési piac szereplői veszíthetnek bevételt, hanem azok a magánszemélyek és családok is, akik eddig részesültek ezekből a díjakból. Bauer Tamás szerint a BKV reklámbevételei is jelentősen csökkenhetnek: becslése szerint nagyságrendileg egymilliárd forintos kiesésről lehet szó. A szakember úgy látja, Budapest választhatott volna kiegyensúlyozottabb utat is. Példaként Bécset említette, ahol szerinte több közterületi reklámeszköz működik, mégsem kelti ugyanazt a vizuális túlterheltséget, mert a szabályozás a városkép, a hirdetők és a város érdekei között próbál egyensúlyt teremteni. Bauer szerint nem az lenne a cél, hogy minden maradjon a régiben, hanem az, hogy átgondolt, bevételteremtő és városképi szempontból is vállalható szabályozás szülessen. Bauer Tamás szerint a közterületi reklámpiac tavalyi bevétele 37 milliárd forint volt, idén pedig akár 40 milliárd forint körül alakulhatott volna a szigorítások nélkül. A szakma attól tart, hogy ha a felületek nagy része eltűnik, a hirdetők nem feltétlenül a megmaradó plakáthelyekre költenek majd többet, hanem más csatornákra, például a közösségi médiába viszik át a pénzüket. Ez pedig nemcsak a budapesti plakátpiacot, hanem a teljes hazai reklámgazdaságot is érzékenyen érintheti.