● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Székesfehérvár polgárai szavaztak és úgy döntöttek, kérik vissza a városban az ütemterv szerinti fűnyírást. A voksolás aznap zárult le, amikor Budakalászon 40,7 Celsius fokkal megint megdőlt az országos melegrekord. Cser-Palkovics András polgármester másnap, június 29-én tette közzé az eredményeket, amikor már 11 óra előtt a múlté lett a korábbi napi hőségrekord. Mint a polgármester a Facebookon írta, a szavazáson arról kérték ki a város lakóinak véleményét, hogyan kezeljék a városi zöldfelületeket. Összesen 4332 szavazat érkezett, melyet ezúton is köszönök! Az eredmény egyértelmű: a legtöbben (37,74%) a rendszeres fűnyírást, tehát a korábbi évek gyakorlatát, az ütemterv szerinti fűnyírást kérték vissza. Mint azt a város hivatalos honlapján, a szekesfehervar.hu -n írták , „Az Önkormányzat és a Városgondnokság a szavazás eredményét fogja elsődlegesen figyelembe venni a jövőbeli fehérvári gyepgazdálkodás során”. A hőmérsékleti rekordokat csak azért hoztam ide, mert minden tele van azzal, hogy a talajon lévő növényzet mérete (és egyáltalán megléte) mennyiben befolyásolja annak hőmérsékletét. Hagyományosan az internet 95 százaléka pornó, a maradék a cicás képek, de már ez is megváltozott: unásig botlani az olyan cikkekbe, bejegyzésekbe, ahol megmérik, hogy az aszfalt, a kiégett fű, a rövidre nyírt, a magasra hagyott fű, a gyér növényzet, stb., erdő talajfelszínén mekkora a hőmérséklet – brutális is lehet a különbség. Cser-Palkovics András azt is írta, „a klíma- és természetvédelmi szempontokat természetesen ezután sem hagyjuk figyelmen kívül, ezt igyekszik összehangolni a Városgondnokság a jövőben a szavazás eredményével. Nem egyszerű tehát minden igénynek megfelelni, hiszen látható, hogy a rendezett zöldfelületek is elvárást jelentenek, a klímavédelmi szempontok teljesítése mellett”. A szavazáson öt lehetséges gyepgazdálkodási forma közül lehetett választani. A Városgondnokság: 1. Folytassa az elmúlt évek gyakorlatát, és ütemterv szerint, rendszeresen végezzen fűnyírást. (A változó klíma ellenére is.) – 1635 szavazat, 37,74% 2. Kizárólag csak kontúrt nyírjanak a járdák mellett, a nagyobb zöldfelületeken maximum évente kétszer kaszáljanak. – 456 szavazat, 10,53% 3. Kontúrt nyírjanak a járdák mellett, évente kétszer kaszáljanak – kivéve a kiemelt közparkokat, pl.: Zichy liget. – 799 szavazat, 18,44% 4. A kertészekre bízom, úgy végezzék a fűnyírást, ahogy a szakmai szempontok indokolják. – 1291 szavazat, 29,8% 5. Egyáltalán ne végezzenek fűnyírást. – 151 szavazat, 3.49% A városvezető a bejegyzésében megemlíti a sok bosszúságot okozó toklászokat. Részletes adatok híján csak találgatni van mód: ez lehet az ütemterv szerinti fűnyírás mellett voksolók egyik fő érve. Maradjunk Fehérváron, a helyi állatkórház leírása szerint a toklász egy növényi rész, amely leggyakrabban az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt kalászából származik. „Ez a növény, olyan, mint egy horog. Befelé megy – sőt vándorolni tud a bőr alatt -, de kifelé már nem, ezért azt már csak állatorvos tudja kiszedni bódításban, speciális eszközökkel.” Borzasztó fájdalom a kiskutyának, szegénynek, rémisztő lelki teher és lidérces pénzügyi kiadás a gazdának. De arra az állatkórház is felhívja a figyelmet, „fontos, hogy séták után mindig ellenőrizd kedvenced bundáját és bőrét”. De persze ez sem száz százalékos megbízhatóságú módszer. Itt lassan átcsúszunk a filozófia mélységeibe. Például: a legtöbb szavazatot, 37,74 százalékot valóban a rendszeres fűnyírás kapta, de a 37,74 százalék az mennyire a szavazók többsége? Ha a többi kérdést is figyelembe vesszük, akkor nem arra voksolt a szavazók többsége, hogy ne legyen a korábbi ütemterv szerinti rendszeres fűnyírás? Léteznek úgynevezett szakemberek. Ők elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek a szakterületükön, ilyen irányú képzésre jártak, jó eséllyel értenek is ahhoz, amit művelnek. Például ott van a pék, aki a nagy számok törvénye alapján jobb kenyeret süt, mint az autószerelő, ezért péksüteményt valószínűleg érdemesebb a péktől venni. Van olyan szakma is, hogy kertész. Cser-Palkovics András külön is megköszönte annak az 1291 válaszadónak a bizalmát, akik a szakemberek tudására és tapasztalatára bíznák a fűnyírás kérdésének eldöntését. De azt nem lehetne eleve a szakemberekre hagyni? – tette fel a kérdést több kommentelő is. Aztán: Székesfehérvár lakóinak száma – kerekítve – 95 ezer. Nem számoljuk a csecsemőket, satöbbi, ehhez képest a 4332 szavazat mennyi? Sok? Kevés? A 37,74% az 1635 voks: irányadó kell legyen 1635 ember szavazata egy 95 ezres megyeszékhelyen egy ilyen fontos kérdésben? És mik voltak az érvek a rendszeres fűnyírás mellett? Ha voltak. Az ügyről megkérdeztem a városházát. „Visszadobva a filozófiai labdát, egy ilyen konzultációt mikortól, milyen részvételi aránytól tekintünk legitimnek? A bő 4300 válasz arányaiban sokkal jobb, mint egy 10 ezres nagyságrendű válaszmennyiség országosan, például most a cikluskorlátozások kapcsán, nem?” – írta Cser-Palkovics András. Nagyon (már-már indokolatlanul) nagy indulatokkal zajlott a „fűnyírás-nem nyírás” vita a helyi közbeszédben. A kutyatartók mellett az allergiától szenvedőket is objektíven érinti a dolog, de ott vannak a szubjektív, esztétikai vélemények is. Egyszerűbbnek láttuk tehát megkérdezni az embereket – tette hozzá –, a közösségi média kommentharcok helyett valamelyest tisztább képet kapni. A múltban többször alkalmaztuk ezt, például a városi, augusztus 20-i tűzijáték kapcsán. Akkor az emberek szintén egyértelműen döntöttek, hogy ne legyen városi tűzijáték. Azóta sincs. Szintén online szavazással dönthettek az emberek egy másik jelentős közvitát okozó kérdésben a buszmenetrend kapcsán. Ezekben az ügyekben tehát egyáltalán nem tartok attól, hogy megkérdezzük a polgárokat, sőt, az ilyen felmérések, szavaztatások segítenek megvilágítani amúgy nagyon „zajos” kérdéseket. Ahogyan azonban a posztomban is fogalmaztam – fogalmazott a polgármester –: a Városgondnokság figyelembe fogja venni a most kinyilvánított lakossági igényt, ugyanakkor tekintettel lesz a szakmai szempontokra, valamint a klímaváltozás hatásaira is, ahogy tettük ezt eddig is. Ennek a munkának az összehangolása, a megfelelő kompromisszum megtalálása viszont már a hozzáértők feladata”. „A Városgondnokság Székesfehérváron négymillió (!) négyzetméter zöldfelületet gondoz. Ennek fenntartása eltérő a város különböző részein, a gyepgazdálkodás továbbra is a területek használatához igazodik: a történelmi Belváros parkjai és a nagy forgalmú közterületek intenzív fenntartásban részesülnek, ahol rendszeres a fűnyírás – áll Homoki László kertészmérnök, a székesfehérvári Városgondnokság kertészeti vezetőjének válaszában. Mint arra a szakember felhívta a figyelmet, a külső városrészekben vegyes fenntartási rendszer működik: egyes felületeket rendszeresen kaszálnak, másutt hosszabb ideig meghagyják a természetes növénytakarót. A külterületeken jelenleg is jellemzően érintetlen marad a növényzet, ugyanakkor tartós szárazság és fokozott tűzveszély esetén ezeken a területeken is sor kerülhet kaszálásra. Fontos kiemelni – tette hozzá –, hogy ahol nyírnak, azokon a területeken nem tarra vágják a területet, hanem a lehető legmagasabbra állítják a gépek vágásmagasságát, hogy rendezett legyen a terület, egyben ellenállóbb is a hőségnek. Az idei tavasz minden korábbinál szárazabb volt, ami jelentősen megnehezítette a városi zöldfelületek fenntartását. A „Vágatlan május” program ebben a helyzetben fontos szerepet játszott: a magasabb növényzet árnyékolta a talajt, segítette annak nedvességmegtartását és kedvezett a virágos növények fejlődésének. Mire a kaszálás megkezdődött, a legtöbb növény már elvirágzott és elszórta magjait, ezzel hozzájárulva a városi biodiverzitás fenntartásához. A lakossági vélemények alapján jól látszik, hogy a legtöbben szeretnék a rendezett közterületeket, ugyanakkor sokan támogatják a természetközelibb fenntartási megoldásokat is. Egy kiegyensúlyozott gyepgazdálkodási rendszer kialakítása a cél, amelyben egymás mellett kapnak helyet az intenzíven gondozott parkok, a ritkábban kaszált zöldfelületek és a természetes növénytakaróval meghagyott területek - írta Homoki László. Visszatérve a probléma gyökeréhez: a kutyáknak semmi sem jó. Ha toklászos a fű, az a baj. Ha pedig lenyírják, akkor a helyén maradó megszáradt, kiszürkült tarló böki a talpukat. Ezért a probléma egyetlen megoldása az, ha minden állattartó áttér tevére, sivatagi rókára, skorpióra.