● news.bsdnet.hu

Bár az Oropouche korábban nem tartozott a legismertebb vírusok közé, a helyzet 2023-ban megváltozott, amikor Brazíliában kiterjedt járvány robbant ki. Több tízezer fertőzést jelentettek, és 2024-ben megerősítették az első halálesetet is az országban. A kórokozó időközben túllépett hagyományos, amazóniai elterjedési területén, amivel a nemzetközi egészségügyi szervezetek figyelmét is magára vonta. A Nature Medicine és a Nature Health folyóiratokban megjelent két tanulmány szerint az Oropouche-vírus sokkal szélesebb körben terjedhetett, mint ahogy azt a bejelentett esetek alapján eddig feltételezték. Eredményeikhez a kutatók matematikai modellezést alkalmaztak, valamint korábbi járványügyi adatokat és vérbanki mintákat elemeztek. A betegség tünetei a dengue-lázhoz hasonlítanak . Bár az esetek többsége enyhe, előfordulhatnak súlyos szövődmények is: ilyen az agyhártyagyulladás, a vetélés, a májkárosodás, illetve – ha a vírus az anyáról átterjed a magzatra – a mikrokefália. José Luiz Proença Módena, a Campinasi Állami Egyetem kutatója szerint ezer diagnosztizált esetből körülbelül egy vezet súlyos szövődményhez. Ez az arány közegészségügyi szempontból kifejezetten indokolttá teszi a vírus szorosabb megfigyelését. A kutatók szerint Manaus, az Amazonas térségének legnagyobb városa a 2023–2024-es járvány egyik fontos gócpontja volt. Becsléseik alapján ebben az időszakban körülbelül 300 ezer ember fertőződhetett meg a városban, ami az igazolt esetek csaknem 260-szorosa. Ezt a széles körű terjedést a vérminták vizsgálata is alátámasztja: míg a vírus elleni antitestek aránya a lakosság körében 2023 novemberében még 11,4 százalék volt, egy évvel később már 25,7 százalékra emelkedett. William de Souza, a Kentucky Egyetem kutatója szerint a regisztrált adatok pontatlanságának több oka is volt. A statisztikákat az is torzítja, hogy a távoli amazóniai területeken nehézkes az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Előfordul, hogy egyes betegeknek több mint 24 órát kell utazniuk ahhoz, hogy orvoshoz jussanak, ami tovább növeli a felderítetlen esetek számát. Az Oropouche-vírust elsősorban nem a dengue-lázat, a Zikát vagy a chikungunyát terjesztő Aedes aegypti szúnyog adja át, hanem egy apró vérszívó, a Culicoides paraensis nevű törpeszúnyog. Mivel ez a rovar nem állóvízben szaporodik, hanem nedves, szerves anyagokban gazdag talajba rakja petéit, a betegség leginkább vidéki, erdős és párás környezetben fordul elő. A kutatók adatai is ezt támasztják alá: a kórokozó a vidéki területeken tizenegyszer gyakrabban bukkant fel, mint a városokban. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a hagyományos városi szúnyogirtási módszerek nem feltétlenül hatékonyak az Oropouche-vírus megfékezésében. Az utcák és terek permetezése nem sokat ér, ha a kórokozót terjesztő rovar elsősorban az erdős területeken és a városperemi növényzetben él. A kutatók szerint a járvány erőteljes visszatérésére nem csupán a környezeti tényezők adnak magyarázatot. A vizsgálatok során ugyanis azonosítottak egy új vírustörzset, amely úgynevezett reasszortációval jöhetett létre. Ez a folyamat akkor megy végbe, amikor két különböző vírus egyidejűleg fertőzi meg ugyanazt a sejtet, genetikai anyaguk pedig összekeveredik. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szakemberek megfigyelései szerint az 1980-as években megfertőződött emberek antitestjei még képesek voltak felvenni a harcot ezzel az újabb vírustörzzsel is. Ez a jelenség egy tartósabb keresztvédettség meglétére utal, ami a jövőbeli oltási stratégiák kidolgozása szempontjából lényeges lehet. A két tanulmány közös konklúziója, hogy nem lehet minden ízeltlábúak által terjesztett vírus ellen pontosan ugyanazokkal a módszerekkel védekezni. Mivel a Culicoides paraensis teljesen más környezetben él és eltérően terjed, mint az Aedes szúnyogok, a jelenlegi járványügyi megfigyelőrendszerek valószínűleg alábecsülik a betegség tényleges kiterjedését. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatokat feltétlenül ki kell terjeszteni a nagyvárosok határain túli területekre is. Ezenfelül elengedhetetlen a laboratóriumi tesztelési kapacitások decentralizálása is, hogy a távolabbi, elszigeteltebb régiókban is gyorsabban felismerhessék a fertőzéseket.