● news.bsdnet.hu

Két éve még szinte senki sem hallott róla. Ma már saját pártjával Giorgia Meloni szavazóit csábítja el, és az olasz jobboldal legnagyobb fejfájásává vált Roberto Vannacci nyugalmazott tábornok. Vannacci az „autentikus jobboldal” jelszavával olyan radikális alternatívát kínál a választóknak, amely közvetlen kihívást jelent Giorgia Meloni miniszterelnök pragmatikusabb, Európa-párti irányvonalával szemben. Az olasz sajtó elemzései szerint a tábornok szerepe leginkább a francia Marine Le Pen vagy a német AfD stratégiájához hasonlítható: célja nem a baloldal megszólítása, hanem a jobboldali kormánykoalíció táborának radikalizálása és átvétele. Roberto Vannacci 57 éves nyugalmazott tábornok, aki pályafutása nagy részét az olasz hadsereg elitalakulatainál töltötte. Harcolt Irakban és Afganisztánban, valamint vezette a hírhedt Col Moschin ejtőernyős ezredet. Politikai karrierjét egy radikális kulturális termék alapozta meg: 2023-ban magánúton megjelentette Il mondo al contrario című könyvét. A kötet az LMBTQ+-közösség, a bevándorlók és a multikulturalizmus elleni éles kirohanásai miatt azonnali országos botrányt kavart, aminek köszönhetően százezres bestseller lett. Matteo Salvini, a bevándorlásellenes Lega vezetője felismerte a könyv mögötti szavazóbázist, és listájára vette a tábornokot a 2024-es európai parlamenti választásokon. Vannacci több mint 530 ezer preferenciális szavazatot szerzett az EP-választáson, ami az egyik legjobb egyéni eredmény volt az országban. Ez akkor még elsősorban Matteo Salvini sikerének tűnt, utólag azonban sokan úgy látják: valójában ekkor jelent meg az olasz jobboldalon egy önálló politikai pólus. Az együttműködés azonban rövid életűnek bizonyult. 2025 februárjában szakított a párttal, és megalapította saját formációját, a Futuro Nazionale-t (Nemzeti Jövő). Hogy Vannacci nem csupán a sajtóban sokat szereplő médiatermék, hanem valódi politikai tényező, azt a szervezetépítés és a támogatottság konkrét adatai mutatják. A Futuro Nazionale februárban alakult meg, de a júniusi felmérések már 4–5 százalék közé mérték a támogatottságát. Egyes kutatásokban Vannacci pártja utolérte, sőt meg is előzte Salvini Legáját, amely évekig az olasz jobboldal második legerősebb pártjának számított. Az AP News cikke szerint Vannacci mozgalma már közel százezer tagot számlál, miközben több kormánypárti parlamenti képviselő is átállt hozzá, ami néhány hónap alatt példátlan teljesítmény egy új olasz párttól. A La Stampa azt írja, hogy a párt valóságos elszívó tölcsérként működik: a Legából és Meloni pártjából, a Fratelli d'Italia-ból (Olasz Testvérek) is parlamenti képviselők – köztük Laura Ravetto, Edoardo Ziello és Rossano Sasso –, polgármesterek és helyi tisztségviselők sora igazolt át a tábornokhoz. Vannacci aztán nyilvánosan is megfogalmazta kritikáját a kormánnyal szemben, olvasható a  Corriere della Sera  cikkében. Nem én vagyok az, aki miatt veszítenek, hanem ez a jobbközép koalíció veszít azzal, hogy úgy viselkedik, mint a baloldal. Meloni preferenciákat ígért, de ennek nyoma sincs. Előszeretettel hagyják a pártok élén állók kezében a döntést, hogy ki kerüljön a Parlamentbe. [Ez egy] felhígított, elvizesített jobboldal, amely meghajol a nagy finánctőke és a brüsszeli autokrácia logikája előtt. Vannacci szerint Meloni kormányra kerülve feladta korábbi radikális álláspontjainak egy részét. A miniszterelnök támogatja Ukrajna katonai segítését, együttműködik az Európai Unió vezetésével, és számos kérdésben kompromisszumokat kötött Brüsszellel. A tábornok erre építi politikáját: azt állítja, hogy a jobboldal elveszítette identitását, és csak ő képviseli az „igazi” konzervatív alternatívát. A Futuro Nazionale június 14-i római nagygyűlésén Vannacci már több ezer híve előtt mutatta meg, milyen Olaszországot képzel el. A La Repubblica helyszíni tudósításából kiderül, hogy elutasította a fősodratú média által rásütött „szélsőjobboldali” bélyeget. Nem vagyok szélsőjobboldali, de valóban jobboldali vagyok – jelentette ki Vannacci, majd a fősodortól elutasított radikális szavazók védelmezőjeként lépett fel. „Be akarják majd bizonyítani, hogy mindannyian a senki gyermekei vagyunk, a selejtezők. Meg akarom nyugtatni őket: ma a söpredéket képviseljük, és büszkék vagyunk rá. A Parlamentben ott van a piszkos tizenkettő; kint senkinek sem vagyunk a gyermekei. De boldogok és büszkék vagyunk, nagyon büszkék arra, hogy ezek vagyunk.” Linkiesta elemzése szerint a párt programja három fő területre koncentrál és éles ellentétben áll a jelenlegi kormányzati politikával: Vannacci politikai tőkéjét a „régi rendszerrel” és a korrupt elittel szembeni kívülállás mítosza adta. Ez a pozicionálás azonban 2026. június 25-én komoly morális és politikai válságba került, amikor a tábornok Rómába utazott, hogy a Rebibbia börtön kapujában személyesen, teljes tiszteletadással fogadja a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt, éppen szabaduló veterán jobboldali politikust, Gianni Alemannót, írja a La Repubblica . A látványos politikai ölelésről és az azt követő ünnepi vacsoráról készült felvételek komoly felháborodást váltottak ki a Futuro Nazionale saját szavazótáborában. A párt hivatalos közösségi oldalait elárasztották a csalódott kommentek, több tag a kettévágott tagsági kártyájának fotójával jelezte kilépését. Szavazni akartam rád, de ez túl sok – kommentelte Paolo S., Sara L. pedig ezt írta: Mondj, amit akarsz, de már elvesztettél egy szavazatot. A bázis reakciója mögött egy rendpárti elvi ellentmondás húzódik meg. Miközben a választók számon kérik, hogy a mindennapi életben tiszta erkölcsi bizonyítványt követelnek meg a polgároktól, addig a politika az elítélteket ünnepli. Az olasz sajtó arra is rámutatott, hogy maga Vannacci alig néhány nappal korábban a bűnözők sorsáról beszélve még mereven kijelentette: azoknak „a börtönben kellene elrohadniuk”. A Gianni Alemannóval vállalt nyilvános szövetség az első olyan politikai hiba, amely közvetlenül érinti Vannacci legfőbb fegyverét: a rendszerszintű tisztaság és a kompromisszummentesség hitelességét. Ha Meloni figyelmen kívül hagyja Vannaccit, a tábornok tovább erősödhet a jobboldal radikális szárnyában; ha viszont közeledik hozzá, kockáztatja a mérsékelt szavazók elvesztését. A miniszterelnök a képviselőházban mindenesetre frontális támadással reagált a jelenségre, kijelentve, hogy „az igazi jobboldal soha nem működik a baloldal számára”, utalva arra, hogy a tábornok megosztja és ezzel gyengíti a kormányzó többséget. 2026 júniusában már volt olyan országos mérés , amelyben a mindössze négy hónapja alapított Futuro Nazionale 5,3 százalékon állt – pontosan ugyanott, ahol az évekig az olasz jobboldal második legerősebb tartóoszlopának számító Lega. Két évvel ezelőtt Roberto Vannacci még egy botránykönyvet író tábornok volt. Ma már saját pártja ugyanakkora támogatottságot ér el, mint Matteo Salvini Legája. Hogy ez elegendő lesz-e Giorgia Meloni jobbról történő megszorításához, az még nyitott kérdés, de az olasz politika egyik legfontosabb szereplőjévé nőtte magát mára. (Borítókép: Roberto Vannacci beszédet mond a Futuro Nazionale alakuló nemzeti közgyűlésének második napján Rome városában, 2026. június 14-én. Fotó: Marco Iacobucci / SOPA Images / Getty Images)