● news.bsdnet.hu

A 2026-os foci-vb csoportköre alaposan eltért a korábban megszokottól. Az idei tornán nem 32, hanem 48 csapat versengett a továbbjutásért a korábbi 8 helyett 12 csoportban. A kvartettek első két helyezettje automatikusan továbbjutott, hozzájuk csatlakozott a nyolc legjobb harmadik – így 32 válogatott került be az egyenes kieséses szakaszba. A 2026-os tornán a teljes vb programja összesen 104 mérkőzésből áll, a csoportkörben 72 találkozót rendeztek, míg a korábbi, 32 csapatos rendszer ezen szakaszában csupán 48-at. Az új lebonyolítást sok kritka érte, köztük az ágrajzot, amely a szakértők szerint finoman szólva sem igazságos. Az idei vb legnagyobb nyertesei egyértelműen a kisebb futballnemzetek. A létszámbővítésnek köszönhetően olyan országok jutottak ki a tornára, amelyek korábban csak álmodhattak erről. A debütáló válogatottak, a meglepetéscsapatok és a futballvilág perifériájáról érkező országok összeségében színesítették a vb-t. A szurkolók megismerhettek olyan együtteseket, amelyek korábban csak a vb-selejtezőkben szerepeltek. Az ilyen történetek mindig is a világbajnokság legnagyobb értékei közé tartoztak, és a bővítés ezt az élményt jelentősen felerősítette. Az újonc csapatok közül a Zöld-foki-szigetek meglepő szereplése és történelmi továbbjutása valóságos szenzációt okozott a vb-n. Az afrikaiak kapusa, a csoportkörben bravúrokat halmozó Vozinha igazi sztárrá vált, a 40 éves futballistát a szurkolók többsége sosem ismerte volna meg, ha a csapat nem jut ki a tornára. Az Instagramon 50 ezer követője volt a vb előtt, két hét alatt ez a szám 16 millióra emelkedett... aki Ecuador ellen történelmi jelentőségű 15 védést mutatott be – köztük egészen elképesztő bravúrokat. A legérdekesebb sztorik közé kívánkozik még a dél-afrikaiak gyenge rajt utáni meglepő továbbjutása, de a kongóiak és az ausztrálok legjobb 32 közé kerülése is megér egy misét. A kisebb országok számára a vb-szereplés nemcsak sporteredmény, hanem gazdasági, kulturális és társadalmi jelentőségű esemény is: egyetlen vb-kijutás generációkat inspirálhat. A korábbi világbajnokságokat gyakran ugyanazok az országok uralták. A bővített mezőny azonban nagyobb földrajzi sokszínűséget hozott. Afrika, Ázsia, Észak-Amerika és a kisebb futballpiacok több helyhez jutottak, ami megfelel a FIFA egyik legfontosabb céljának: a labdarúgás globális terjesztésének. a résztvevő 10 válogatottból 9 továbbjutott a kieséses szakaszba. A 104 mérkőzésből álló foci-vb szinte folyamatos futballélményt kínál. A szurkolók számára ez bőséges kínálatot jelent, a rendezők és a televíziós társaságok számára pedig hatalmas gazdasági lehetőséget. A rengeteg mérkőzést lényegesen több városban és több stadionban rendezik, így több szurkolónak nyílik lehetősége arra, hogy személyesen átélje a világbajnokság hamisítatlan hangulatát. A torna hosszabb ideig marad a figyelem középpontjában, ami üzleti szempontból is jelentős előnyt jelent. Azoknak a drukkereknek, akik nem tudnak betelni a futballal, a csoportkör minden napja örömünnepet jelenthetett, hiszen voltak olyan játéknapok, amelyek során hat talákozót is rendeztek. A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon eddig 137 gól esett. Ez kiemelkedően magas, 2,99-es gólátlagot jelentett mérkőzésenként, ami az 1958-as torna óta a legmagasabb érték a csoportkörben. Amíg a csoportkör előtt a legtöbben amiatt aggódtak, hogy a kiscsapatok miatt hanyatlik a színvonal, addig az egyenes kieséses szakaszra már más került fókuszba. A közösségi médiában, a szakértői stúdiókban és a szurkolói fórumokon is egyre gyakrabban hangzik el ugyanaz a kritika: a 2026-os foci-vb ágrajza elképesztően igazságtalan. Lionel Messiéknek a csoportkörben sem nagyon kellett megizzadniuk, a nyolcaddöntőben pedig a Zöld-foki-szigetekkel találkoznak. Ha továbbjutnak, a következő körben Ausztrália vagy Egyiptom következhet, a negyeddöntőben pedig olyan ellenfél jöhet, mint Ghána, Algéria, Kolumbia vagy Svájc. Az argentinok kapcsán az egyik legnagyobb felháborodást az okozza, hogy egyetlen korábbi világbajnokkal sem találkozhatnak az elődöntőig. Ami a másik fő ágat és a többi nagycsapatot illeti, ott szinte egymásra torlódtak a végső győzelemre esélyes korábbi világbajnokok. Egyes esetekben döntőnek beillő mérkőzéseket rendezhetnek akár már a legjobb 16 vagy a legjobb 8 között. Ennek következtében előfordulhat, hogy több esélyes csapat korán búcsúzik, miközben más válogatottak viszonylag könnyebb ellenfeleken keresztül jutnak el a végjátékig. A csoportkörből továbbjutott 32 csapatot nem sikerült igazságosan elosztani az ágakon, a csoporteredmények és a harmadik helyezettek mozgása olyan helyzetet eredményezett, amelyben az egyik ág lényegesen erősebbnek tűnik a másiknál. A kibővített vb-formátum kaotikus, a szurkolók számára is nehezen követhető. A 12 csoportból nyolc harmadik helyezett is továbbjutott, ami rendkívül összetett párosítási rendszert eredményezett a torna kieséses szakaszában. Míg a 32 csapatos rendszer esetében az emberek egy idő után már kívülről fújták a csoportokat, addig ez az idei tornán nem egészen így működik, mindezt pedig csak tetézte, hogy a csoportharmadikokkal is számolni kellett, hiszen nyolcan folytathatták szereplésüket. A magas jegyárak és utazási költségek hatalmas feszültségeket keltettek már a torna kezdete előtt, viszont az ezzel kapcsolatos elégedetlenséget később „leváltotta” az egyik látványos újítás. Az úgynevezett hidratációs szünetek a mérkőzések mindkét félidejének közepén három percre megszakítják a játékot, tulajdonképpen negyedekre tagolva a meccseket. A szövetségi kapitányok ugyan üdvözlik a reformot, mert ilyenkor utasításokat adhatnak a játékosaiknak, a drukkerek viszont ki nem állhatják az ivószüneteket, és rendre kifütyülik. Ezeknél a kényszerpihenőknél reklámokat vetítenek, tehát a FIFA itt is a plusz bevételre törekszik, ami érthetően kiverte a biztosítékot a nézők körében. tehát semmi nem indokolja a leállást. A szurkolók hangot is szokak adni elégedetlenségüknek, nem egyszer tiltakoztak már hangos füttyszóval és pfujolással a hidratációs szünetek idején. a szurkolók ezt bujják, és latolgatják, kedvenc csapatuk miként is juthat minél messzebb a tornán. Egy biztos: a 2026-os világbajnokság nemcsak a 48 csapatos mezőny miatt hozott forradalmi változást, hanem azért is, mert először került igazán komoly viták kereszttüzébe a kieséses szakasz igazságossága.