● news.bsdnet.hu

Nyílt konfliktusként értelmezhető, hogy házelnökként Forsthoffer Ágnes megvonta a szót Magyar Péter miniszterelnöktől. Az elemző szerint a hétfői parlamenti eseményeknek voltak előzményei, és korántsem biztos, hogy ezzel lezárult az ügy. Ez a Pillanatkép , az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen. A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort arról kérdeztük, hogy milyen politikai jelentősége és következményei lehetnek a Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes között kialakult nyilvános szembenállásnak . Nagy Attila Tibor példátlannak nevezte a parlament június 29-i ülésén történteket. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1990-es első szabad országgyűlési választás óta nem volt példa arra, hogy az Országgyűlés kormánypárti házelnöke megvonja a szót a hivatalban lévő miniszterelnöktől. Ez azonban most megtörtént, miután Forsthoffer Ágnes úgy ítélte meg, hogy Magyar Péter eltért a tárgytól, amikor Novák Előd, a Mi Hazánk képviselőjének interpellációjára válaszolt. Magyar Péter arcára kiült a döbbenet, amikor a saját párttársa ország-világ előtt megvonta tőle a szót. A miniszterelnök képtelen volt belenyugodni a házelnök döntésébe, és néhány perccel később egy újabb felszólalásban – ekkor már Vitályos Eszter fideszes alelnök ülésvezetése mellett – kifogásolta Forsthoffer Ágnes eljárását – idézte fel Nagy Attila Tibor. A helyzetet több szempontból is pikánsnak, illetve kínosnak tartja: Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes ugyanahhoz a Tisza-frakcióhoz tartoznak, mégis nyilvános konfliktus alakult ki közöttük. „Forsthoffer Ágnes vasárnap még büszkén posztolt a Facebookon arról, hogy tartalmas kihelyezett kormányülésen vett részt. A parlament elnöke egy olyan fényképet is mellékelt, amelyen az első sorban, mosolyogva ül Magyar Péter mellett, akivel aztán hétfőn már konfliktusba került. A konfliktus komolyságát jelzi, hogy két fontos közjogi méltóság között bontakozott ki ez az összeütközés. A miniszterelnök a kormány vezetőjeként Magyarország legfontosabb politikusa, az Országgyűlés elnöke pedig – az ülések vezetése mellett – a köztársasági elnök jogköreit is gyakorolja, ha az államfő megbízatása megszűnik, illetve ha az Országgyűlés megfosztja tisztségétől. Ez utóbbi akár Sulyok Tamás esetében is bekövetkezhet, amennyiben vele szemben megindul és eredményesen lezárul a megfosztási eljárás” – mutatott rá az elemző. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés elnökének különleges jogrend (szükségállapot, hadiállapot vagy veszélyhelyzet) idején is fontos jogosítványai vannak. Ha az Országgyűlés nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, illetve a különleges jogrend kihirdetésére okot adó körülmények miatt elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor az Országgyűlés elnöke (Forsthoffer Ágnes), az Alkotmánybíróság elnöke (Polt Péter) és a miniszterelnök (Magyar Péter) egybehangzó döntéssel állapítja meg az Országgyűlés akadályoztatásának tényét. Vagyis rendkívüli helyzetekben a parlament elnökének kiemelt szerepe van. Erre korábban is volt példa: Schmitt Pál, illetve Novák Katalin köztársasági elnök lemondását követően átmenetileg Kövér László, az Országgyűlés akkori elnöke látta el az államfői feladatokat. Nagy Attila Tibor szerint a két tiszás politikus közötti konfliktus rendkívül hamar kialakult, hiszen még két hónap sem telt el az új Országgyűlés május 9-i megalakulása óta. Magyar Péter még az alakuló ülés előtt jelentette be , hogy a Tisza-frakció Forsthoffer Ágnest javasolja az Országgyűlés elnökének. Lehet, hogy ezt a személyi javaslatát azóta – legalábbis a június 29-i események fényében – megbánta – jegyezte meg az elemző. Úgy fogalmazott: szemmel láthatóan a két politikus nem tisztázta kellőképpen az Országgyűlés alakuló ülése előtt, hogy milyen ülésvezetést tartanának kívánatosnak. Magyar Péter májusban nem szánt kellő időt a parlamenti házszabály tanulmányozására. A május 26-i plenáris ülésen még azt sem tudta, hogy a napirend előtti felszólalásra adott miniszterelnöki válaszra mennyi idő áll rendelkezésére, holott a miniszterelnök napirend előtti felszólalásainak rendje immár nagyjából három évtizede változatlan: sem a miniszterelnök napirend előtti felszólalására, sem a viszontválaszára nincs időkorlát – emelte ki az elemző. A május 26-i ülés parlamenti jegyzőkönyve szerint Magyar Péter azt kérdezte: „Hány percem van, házelnök asszony?” Mire Forsthoffer Ágnes azt válaszolta: „Korlátlan.” A miniszterelnök erre úgy felelt: „Ó, jaj! Az veszélyes! Ez veszélyes, ezt kár volt megkérdeznem.” Nagy Attila Tibor szerint mivel Magyar Péter „nem mélyedt el” a parlamenti házszabály részleteiben, ezért menet közben kénytelen fokozatosan szembesülni azzal, hogy a tiszás házelnöknek részben más elképzelései vannak a helyes ülésvezetésről, mint neki. Az elemző emlékeztetett arra is, hogy Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter között már május 26-án is nézetkülönbség alakult ki. A levezető elnök ekkor Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetőnek személyes érintettség címén adott szót. Erre Magyar Péter személyes megtámadtatásra hivatkozva kívánt reagálni, ám Forsthoffer Ágnes ezt nem engedte. A miniszterelnök ezt követően először hangosítás nélkül beszélt, majd elhagyta a helyét, és az ülés közben odament Gulyás Gergelyhez beszélgetni. A nem mindennapi jelenetet a képviselők meglepetéssel és hangzavarral fogadták. Miközben a két politikus röviden egyeztetett, Forsthoffer Ágnes így fogalmazott: Kérem, hogy fejezzék be a vitát, tisztelt képviselőtársaim, és próbáljuk meg a Ház méltóságát megőrizni, mert nem erre adtak felhatalmazást a magyar emberek! A következő ülésnapokon Magyar Péter többször is kifejtette, szerinte miként kellene eljárnia a levezető elnöknek, június 29-én pedig már arról beszélt, hogy vissza kellene állítani a képviselők megbüntetésének lehetőségét. A miniszterelnök és a parlament házelnöke között kirobbant konfliktus tehát nem előzmények nélküli. Figyelmeztető jel, hogy bár lett volna lehetőségük a kérdést megbeszélni – például a kihelyezett kormányülésen –, erre nem kerítettek sort, vagy nem tudtak megállapodni a helyes ülésvezetés kérdésében – vélekedett Nagy Attila Tibor. Az elemző rámutatott: furcsa módon Forsthoffer Ágnes és a miniszterelnök közötti konfliktus éppen azért alakult ki, mert a házelnök egészen másként akarja vezetni az üléseket, mint elődje, Kövér László az előző tizenhat évben. Kövér László nemegyszer részrehajlóan vezette az üléseket, negatív kommentárokat fűzött az ellenzéki képviselők felszólalásaihoz, és számos alkalommal súlyos pénzbírságot szabott ki rájuk. Ezzel szemben Forsthoffer Ágnes alapvetően nem a büntetések segítségével kívánt rendet teremteni, és eddigi ülésvezetése során részrehajlásmentesen igyekezett vezetni az Országgyűlés üléseit. Olyannyira, hogy már most jóval többször adott lehetőséget személyes megtámadtatás címén az ellenzéki képviselőknek arra, hogy reagáljanak a miniszterelnök szavaira, mint annak idején Kövér László – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Szerinte mi sem bizonyítja jobban Forsthoffer Ágnes pártatlan ülésvezetését, mint hogy a saját pártjának elnökétől, Magyar Pétertől is megvonta a szót. Nagy Attila Tibor arra is kitért, hogy a Fidesz–KDNP képviselőinek „eddig nem sok pozitív élményt hozott” az új Országgyűlés. Nemcsak kénytelenek voltak elkezdeni megtanulni az ellenzéki szerepet, hanem folyamatosan szembesülniük kell azzal is – ez alól a hétfői ülésnap sem volt kivétel –, hogy a miniszterelnök a fejükre olvassa az előző tizenhat év kormányzásának hibáit, mulasztásait és bűneit. Jól látható az is, hogy az egykori kormánypárti politikusok is kezdik nehezen viselni Magyar Péter konfrontatív, nemegyszer személyeskedő stílusát, és olykor ők is hangosan bekiabálnak a miniszterelnök beszédébe. Balla György Mihály egy hete a parlamentben már kissé emelt hangon szólította fel Magyar Pétert, hogy viselkedjen végre a miniszterelnökhöz méltóan. Most viszont kárörvendően figyelhették a két vezető tiszás politikus szembekerülését. A káröröm a KDNP frakcióvezetőjének aznap esti bejegyzésében is tükröződött. Rétvári Bence a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: Már Forsthoffer Ágnes házelnök is megvonta Magyar Pétertől a szót a Parlamentben. Megint nem tudott uralkodni magán, indulatból sértegette az ellenzéki női képviselőket, emberi, politikusi, női, anyai minőségükben egyaránt. Ez már a Tiszás házelnök asszonynak is sok volt. Az elemző szerint a kérdés ezek után az, hogy Magyar Péter megelégszik-e azzal, hogy kifogásolta saját párttársa – aki egyúttal 2025 szeptembere óta a párt alelnöke is – ülésvezetését, vagy pedig Forsthoffer Ágnes lemondását fogja kérni. „Utóbbi tovább mélyítené a konfliktust, és az első igazán komoly törésvonal jelenne meg a Tisza Párton belül, méghozzá meglehetősen gyorsan, hiszen még két hónap sem telt el a Tisza-kormány megalakulása óta. Emellett elterelné a figyelmet Magyar Péter »Tisztítótűz« elnevezésű politikai-kommunikációs projektjéről is. Forsthoffer Ágnes leváltása vagy lemondása ugyanakkor a Tisza Párt számára is kínos lenne, hiszen azt a benyomást keltené, hogy alkalmatlan személyt választottak az Országgyűlés elnökének. Emellett Forsthoffer Ágnes ejtése azt az üzenetet is hordozná, hogy Magyar Péter nem tűri a pártatlan ülésvezetést, illetve a párton belüli ellenvéleményt. Forsthoffer Ágnes távozása akár a tiszás szavazók egy részében is értetlenséget válthatna ki, hiszen több kommentelő is kedves, becsületes politikusként jellemezte őt. Ugyanakkor Magyar Péter zárt körben érvelhetne azzal, hogy nélküle a tiszás politikus aligha jutott volna be a parlamentbe, nemhogy az Országgyűlés elnöki székébe” – fejtette ki Nagy Attila Tibor. Noha van olyan kormánypárti influenszer, aki szerint Forsthoffer Ágnes akár új köztársasági elnökként is szóba jöhet, Nagy Attila Tibor szerint, ha a politikusnak volt is ilyen ambíciója, a hétfői konfliktus után nehéz elképzelni, hogy Magyar Péter éppen őt javasolná államfőnek Sulyok Tamás távozása után. Az elemző úgy véli, Forsthoffer Ágnes a szómegvonással egyértelművé tette, hogy kész akár Magyar Péterrel is szembeszállni. Hozzátette: a politikában természetesen semmi sem kizárt, Magyar Péter esetében pedig különösen nem, de hatalomtechnikai szempontból inkább az tűnik valószínűnek, hogy Sulyok Tamás utódja olyan személy lesz, aki nem helyezkedik szembe a miniszterelnökkel.