● news.bsdnet.hu

Közel 9,5 százalékot erősödött az euróval szemben idén a forint. Az MNB örül: az infláció 1,8 százalékra süllyedt, de az exportáló iparvállalatok kevésbé boldogok, legalábbis erre utal a GKI Gazdaságkutató felmérése, amely arra kérdezett rá 1356 vállalkozás bevonásával, hogy miként hat a erős forint a jövedelmezésükre, az eredményt röviden is összefoglalták: Aki importál, nyer. Aki exportál, fizet. A felmérésből – ami során -100 és 100 között kellett értékelni az erős forint hatását a jövedelmezőségre – kiderül, hogy Az eredmények hátterében azt találták, hogy az ipar árrése alacsony, jellemzően 2-5 százalék. A forint 9,5 százalékos erősödése önmagában 2-2,4 százalékpontos euróban mért költségnövekedést jelent, miközben az árbevétel forintban mért értéke csökken. A GKI számítása szerint az első négy hónapban még semleges volt az árfolyamhatás az ipari exportra, az azóta bekövetkező további erősödés azonban már veszteséget okoz. Ezzel szemben a kereskedelem (+2) és az építőipar (+4) enyhén pozitív értéket jelzett: itt az importált alapanyagok és beruházási javak aránya nagy, ott a forinterősödés költségoldalon kedvező. Megvizsgálták a hatást vállalatméret szerinti bontás alapján is, ahol az látszik, hogy az árfolyamhatás intenzitása a méret növekedésével fokozódik: a 10 fő alatti vállalkozások átlagosan -6-os, míg az 50 fő feletti cégek -25-ös hatást jeleztek. Kiugróan negatívan értékelték a helyzetet a nagyobb szolgáltatócégek. Ennek hátterében azt találták, hogy magas a bérköltség aránya – 30-40 százalék – ami forintban jelentkezik. A GKI számításai szerint az idei forinterősödés önmagában 5-6 százalékos euróban mért költségemelkedést okozott a szektorban, a bér- és egyéb költségekkel együtt, és a teljes 2026-os költségnövekedés euróban mérve 10-11 százalék. A mérethatás szembetűnő: a 10 fő alatti szolgáltató cégek -9-es hatást jeleztek, az 50 fő felettiek -36-osat, ami a teljes minta legrosszabb eredménye. A nagyobb cégek mélyebben integrálódtak a nemzetközi piacokba, ezért az árfolyammozgás közvetlenebbül üti meg a nyereségüket. A forint erősödése makroszinten inflációt mérsékel — de vállalati szinten újraosztja a nyereséget és a veszteséget. Az exportvezérelt nagyobb cégek jövedelmezőségének erodálódása hosszabb távon visszavetheti a külkereskedelmi többletet és a folyó fizetési mérleget. Ráadásul az olcsóbb import a főleg belföldi piacra termelő cégeket is nyomás alá helyezi: a GKI adatai szerint az importált javak az első hat hónapban várhatóan 8 százalékkal olcsóbbodnak, ami a hazai piacra termelők versenyhátrányát növeli.